Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2012. június 11., hétfő

Veszprém 'vár'nézőben


Veszprém és a vár

Veszprém felé volt dolgom, és hát ha már utazik az ember, akkor a kellemest a hasznossal elv alapján a nap másik fele szabadprogram volt. Nem túl sok időnkből nem telt fullos városnézésre, de a vár megtekintésére pont elég volt. Egy kis nosztalgia. Mert hogy ebben a városban tanultam éveken keresztül. És így 2012 felé újra itt, még ha fél nap erejéig is.

Mivel annyi év után már ismerős volt a város, ezért pontosan tudtam, hogy hova kell menni, hogy egy kellemes séta közepette meg lehessen nézni a várat és a környékét. Ez a hely pedig az Óváros tér. A belváros környékén nagyon könnyen meg lehet találni. Egy kisebb parkolóban némi aprópénz ellenében (amennyiben van hely) meg lehet állni.

Mindenek előtt azonban szeretném elmondani, hogy a 2012-es kirándulásokat a maihoz képest jóval kevesebb tudatossággal éltem meg, azaz messze nincs annyi képem, mint amit ma már jónak és elégnek találnék. És sok minden lemaradt, mert anno még nem gondoltam volna, hogy másképp látom majd a világot, hogy lesz egy blogom, és hogy mindent meg szeretnék majd örökíteni és mutatni Neked is. Ezért kérlek, hogy a 2012-es leírásokat inkább csak kóstolóként tekintsd. S remélem, hogy egy nap majd ezekre a helyekre újra eljutok és még több kép kíséretében újabb, részletesebb leírásokkal bővíthetem blogom.

A veszprémi vár megtekintéséhez innen, az Óváros térről indult sétánk.
Mindjárt itt van az első emlékmű. Emlékszem, hogy itt még méréseket is végeztem a diploma munkámhoz. :)
Innen pedig a torony irányába kell haladni. Az út szinte viszi is az embert. Ez a Vár utca. Ezen lehet egészen a 'vár' 'széléig' elsétálni.
Útközben szobrokkal találkozhatunk.
Ez nekem kifejezetten tetszett. Főleg, hogy szökőkút is egyben.
A Vár utca igazi óváros érzetét nyújtja. Régi épületek mellett sétálva juthatunk el a templomig és az előtte lévő térig.
A  Szent Mihály-székesegyház.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható.

A veszprémi óvárosban sétálva figyelmünket nem kerülheti el az a két, markánsan emelkedő torony, amely Magyarország egyik legrégibb székesegyházát hirdeti már messziről. Érdemes hát felmenni a várba, hogy közelebbről is megtekinthessük az egyházi építészet eme gyöngyszemét. A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva. Ha tehetjük, üljünk be egy percre, s élvezzük onnan az épület belső szépségét, békéjét.
És most ugyebár kérdezhetnénk, hogy hol van a vár?!? Hát ez a vár, ez az egész a a veszprémi vár!

Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen emelkedik, melyek közül az egyiket koronázza a festői szépségű, barokk palotákkal beépített vár tömbje.
Egy kis külső segítséggel szemléltetve....lásd kölcsönvett kép. Lehet látni a várfalat, ami körbe veszi az épületeket. A kisebb nagyobb szinte kastélyszerű épületek között ott a templom is. Egészen az utolsó épületig lehet gyalog menni, ahol kilátási lehetőség van a város egyik felére. A sziklafal tövében, vagyis a várfal alatt pedig az Óváros található. Belegondolva amolyan középkori hatása van. Fent a hegytetőn a gazdag épületekkel tűzdelt vár / város, a tövében pedig a kevésbé gazdag lakónegyed. Persze mára ez nem igaz. Szépen kiépült a környék, és az egyik oldalon a Séd völgyében kiépült egy új "Rózsa-domb" is .
No de előbb a templom, még csak itt járunk. A szentháromság szobor mögötti sárga épület a székesegyház, míg a másik oldalon az a sokkal szebbnek tűnő fehér tornyos épület a Ferences templom és kolostor.
Egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A templomot és a kolostort (Vár u. 33., ma ez a Szent Ferenc Papi Otthon) a tűzvész után ismét felépítették, majd az utóbbit emelettel bővítették és összekapcsolták a templommal.
A templomot, már mint a székesegyházat szemrevételeztük alaposabban.

Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá.
A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)
Szentháromság-szobor
A várnegyed szívében, a Dubniczay-palota, a Szaléziánum, a székesegyház, a Gizella-kápolna és az Érseki Palota által körülölelt tér közepén tekintetünket az ég felé irányítja az arany díszítéstől csillogó Szentháromság-szobor, amelyet 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére állítottak fel. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között. A kompozíciót Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester készítette. A szoborcsoport egyben a vár főterének névadója.
Majd be is mentünk a templomba. Szerencsénkre pont nyitva volt, és ingyen bérmentve meg lehetett nézni. 
Jóóó nagy belmagassággal rendelkezik, az egyszer biztos.
Elég érdekes ez a templom azzal a pódium-megoldású oltár-résszel.
A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907–10 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják.
Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk.
A székesegyház Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.

Egy alsóbb szinten pedig nagyon érdekes helyet találtunk. A régi falak és oltár közt úgy tűnik, hogy művészek kiállításai kapnak teret.
A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.
A szentháromság szobor és a Ferences templom és kolostor a templom előtt állva.

A tér túloldalán, az Érseki Palota árnyékában húzódik az a gyönyörű, XIII. század elejéről származó gótikus épület, amely egykor kétszintes palotakápolna – a feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolna – volt. Veszprém egyik legrégibb épülete ez a kápolna, amely nevét a hagyomány szerinti alapítójáról, Gizella királynéről kapta.
Érdemes rászánni néhány percet, és belülről is megtekinteni szépségét: boltozati zárókövei egyedülállók! Az alsó-kápolna északi falán pedig bizánci jegyeket viselő, apostolokat ábrázoló freskókat csodálhatunk meg, amelyek Magyarország legrégibb freskói közé tartoznak. A felső-kápolnából fennmaradt északi fal diadalívpillér-fejezeteiről tizenegy sárkányfigura tekint le ránk. Később, a XVIII. században, a püspöki (ma érseki) palota építésekor a kápolna alsó szintje újjáépült és barokk stílusú elemekkel gazdagodott.
Az én képeimen a baloldalin bal oldalt, míg a jobb oldalin jobb oldalt láthatod a kápolna bejáratát... már amennyire 'képben van'.... a kaput kell keresni. :) Hát igen.. akkoriban nem tudtam, hogy ez ilyen jelentőségű épület, mert ha tudtam volna, akkor készítettem volna több képet, és lehet hogy még be is mentünk volna. Szó mi szó a várkút, ami lehet hogy egyben egy kívánság-kút is, sokkal jobban lekötötte a figyelmemet.
És valóban az volt. Legalább is az emberek úgy kezelték.. tudod... dobálták bele a pénzérméket.
És ha már más is dobálja... akkor én is szeretnék kívánni valamit.
Azt hiszem, hogy nekem nem működött, vagy csak túl nagy dolgot kérem volna?
Egy kis útbaigazító tábla...
Először a vár végéig sétáltunk el. Látható a képen is, hogy ott bizony vége lesz az útnak.
Itt várja az I. Szent István Király és Gizella Királyné szobra a látogatókat. Innen vigyázzák és óvják a várost, bár háttal állva nehéz lehet, és még a csodaszép városképet sem láthatják szegények. Egy kicsit benne is állnak a látképbe, de még jó hogy olyan magasan állnak az emberi magassághoz viszonyítva, hogy nem zavarnak a város látképének megtekintésében.
Jobb oldalukon elnézve...
Bal oldalukon elnézve.... Nagyon szép a város innen nézve. Főként a Viadukttal a háttérben.
Miután kinézelődtük magunkat visszafelé indultunk. No de itt a térnél nem visszafelé mentünk, hanem megnéztük, hogy hova lehet eljutni a másik irányba, amit a térkép is ajánlott, lásd feljebb.
Az az út pedig itt hozott lefelé, a macskaköves lépcsőkön.
És hogy miért is jöttünk erre? Mert innen lehet megnézni és igazán látni, hogy a veszprémi vár valóban várnak mondható. Amint a lépcső aljára értünk máris lehetett látni a meredek tégla- és a sziklafalakat.
Mint az elején említettem sajnos nincs annyi képem, mint amennyit szívem szerint megmutatnék neked.  De hidd el, nagyon szép, főleg, hogy innen körös-körbe a város látképe gyönyörködtet. 
A lépcsőtől pedig a kilátóig lehet elmenni.
Ahol egy Jézus-kereszt is várja az érdeklődőket. Pihenésre alkalmas padok teszik kellemessé az itt eltöltött időt.
És a város látképe... Innen is nagyon szép :)
És a kilátás a másik oldalon a belváros felé... Egyébként ezen az oldalon lehet látni, hogy a völgyben, a Séd-patak mentén megjelentek az új-építésű, nem is kicsi családi házak, egy afféle gazdag negyed. Hát igen... ki ne szeretne egy kellemesen csorgadozó kis patakocska mellett szép kertes házban élni. Ha belegondolunk, akkor régen is milyen szép lehetett..... a várban élni.... a patak mellett sétálni és élvezni az akkor még szinte érintetlen dimbes-dombos táj szépségét.
És a vár kívülről a távolból szemlélve.
Innen ugyanazon az úton mentünk vissza a templomhoz, és onnan az Óváros-térhez. Lehetett volna itt még barangolni, sétálni és nézelődni, de sajnos időnk nem engedte, úgyhogy ennyi fért bele röpke fél napos kirándulásunkba.

S bár több évig félig-meddig itt laktam, de a mai kirándulással szomorú volt a felismerés, hogy amikor itt laktam fel se fogtam, hogy milyen szép ez a környék és milyen szép város ez a Veszprém.
De most már látom/tudom, úgyhogy csak ajánlani tudom, hogy ha arra jársz, vagy csak szeretnél egy városnéző kirándulást, akkor Veszprémet egyszer mindenképp nézd meg, mert megéri. És azon kívül amit most mutattam, még annyi minden más látnivaló is van. 
Remélem, hogy egyszer majd mindet meg tudom mutatni Neked is, addig pedig....



Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése