2012. november 8., csütörtök

Falukirándulás


Elmentünk a faluba kirándulni! Jobb híján.. ha máshoz nincs az embernek a kedve, akkor helyben is lehet kalandos kis kirándulásokat tenni. Elhatároztuk anyuval, hogy akkor járjuk körbe a falut, ha már szeretnék kimozdulni! Így is lett!



Egy szép nagy falusi körutat tettünk. Ezt az utat jártuk be.

Elmentünk a mamához, azt a kertek alján....
Aki márt járt Kétyen, de legalább is átment már rajta (65-ös főút), az talán tudja, hogy Kéty az a falú, ahol legurulsz a völgybe, és mire lassítanál már át is értél a falun és a másik felén már mész fel a dombra. Kéty egy völgyecske mélyén van. Utunk első szakasza az egyik domboldal tetején vitt, ezért lehet ilyen jól látni az evangélikus templomot, és a házakat meg nem. Azok valahol még mélyebben fekszenek. Amúgy még jó, hogy errefelé semmilyen áradás vagy hasonló nem szokott lenni, mert akkor nagyon megszívnánk.

Haladtunk a régi temetőhöz (amiről én nem is tudtam).... A régi katolikus temető, amit az idősek még ápolnak, de ide már senkit sem temetnek. Valószínű, hogy ez is csak addig lesz így, amíg élnek azok az öregek, akiknek még fontos, és utána hasonló sorsra fog jutni, mint az evangélikus régi temető, majd azt is mutatom valahol lejjebb)

Majd haladtunk tovább, a falu mentén... amolyan földes utakon, egészen addig, amíg el nem értük a másik falu végét.
 Még lovat is látni felénk.
 És egy másik utca vége....
 Ami mellett elhaladva, fel a dombon... és már ott is voltunk a főútnál...
 ... a falu végén! Vagy elején? Nézőpont kérdése ugyebár, hogy ki honnan közelíti meg.
Innen átmentünk az út túloldalára, és ott is volt a katolikus temető. Ami most már Kéty egyetlen 'hivatalos' temetője, vagyis már csak ide lehet temetni. Meg is néztük gyorsan a papát :)
Majd onnan átmentünk... szintén kertek alján vagy inkább tetején a földesen az evangélikus temetőbe! Ez az evangélikus templom fölött van. Ha jól megnézed az elején azt a képet a templomról, akkor egy kicsit odébb a zöldben lehet is látni a fehér pöttyöket. No azok ezek a sírok. Sajna ide már nem temetkezik senki, pedig egész szépen karban van tartva.
Nem úgy mint a régi-régi evangélikus temető, ami már nem is látszik a gaztól, úgy benőtte az erdő, hogy igazán horrorfilmbe illő kinézete van! Ha épp nem nappal közepe lett volna, elég félelmetes lett volna!
Onnan pedig mentünk tovább kertek alatt a halastóhoz! Olyan utakon jártunk, amiken én a 30 év alatt még egyszer sem! Ez van, ha van aszfalt és normális út, minek menne az ember járhatatlan utakra, ha csak nem kirándulni, ahogy azt mi is tettük.
El is értük a falu másik végét! Ez az amit Zomba irányából megközelítve látsz.
Innen már csak átmentünk a főúton, egy kicsit még kellett menni az út mellett, és már ott is voltunk a bekötőútnál és a halastónál. Mert hogy Kétynek még ilyen is van!
 És nem is olyan kicsi.
Halastónál egy kis pihi! Majd megyünk tovább…. illetve mennénk tovább... ha lenne járható út. Ugyanis úszott az egész út (az a sok eső!)... még jóindulattal se lehetett közlekedni úgy, hogy ne lettünk volna nyakig sárosak.
Dagonyázás helyett inkább bevettük magunkat az erdőbe, de csak félig.... amíg átjutottunk a kritikus szakaszon, utána meg a kis láb a keskeny kis száraz szélen is elfér…..
Így kerültük meg a halastavat és a méretes magán tulajdonban lévő nádast. A végére érvén tettünk még egy kis kitérőt, és anya megmutatta, hogy merre van a Kis-völgy, meg a Nagy-völgy. A szőlősök, amerre anya még gyerekkorában rengeteget járt kapálni a mamáékkal. És ahol én még soha nem jártam! Elképesztő, pedig itt van két köpésre, és még családi múltunk is volt ott. Sajnos valamiért itt képeket nem készítettem :( se neked, se magamnak :( No majd egyszer elmegyek még arra, csak hogy legyen pár fényképem arról is.
Oda sem volt egyszerű eljutni,... erdőn-mezőn át, szó szerint... de csak eljutottunk oda is. Onnan már kapkodtuk hazafelé a lábunk, mert egész gyorsan elkezdett szürkülni.
És mire megtaláltuk a helyes hazavezető utat, és a telkünk közelébe értünk, már ránk is sötétedett. A kertünkön keresztül megérkeztünk haza! Látod? Nem látod!? Persze, hogy nem, mert már sötét volt! Nem kicsit... nagyon! Még jó hogy onnan már ismerős volt az út és minden lépés.

Ez volt aztán a kirándulás! És még ki se kellett mozdulnunk a faluból! Emlékezetes marad az biztos. És feléd? Talán a Te falud és határa is nyújt hasonló izgalmas és kalandos kirándulásokat?!?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése