Mohács - Templom

Mohács - Csatatéri Emléktemplom

Busójárás során volt alkalmunk megtekinteni a templomot. És végre nem csak kívülről, hanem belülről is láthattuk a kiszemelt, épp megtekinteni vágyott templomot.


A Csatatéri Emléktemplom vagy más néven Fogadalmi templom alapkövét a törökökkel vívott háború 400. évfordulójának évében, 1926-ban helyezte el Zichy Gyula (1925-1942) kalocsai érsek. A bizánci stílusú épületet Árkay Bertalan (1901-1975) budapesti műépítész tervezte. A templom alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kilogrammos "emlékföld" csomagot helyeztek el, ez az élni akarást, összefogást és a testvéri szeretetet szimbolizálja.

1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág III. Ferenc (1926-1958) pécsi püspök.

A templom védőszenje a Magyarok Nagyasszonya. A templom 1989 óta műemlék.

Nagyon érdekes épület. Semmiképp sem a szokványos forma, s ettől még érdekesebb. Már a bejárata sem mondható hagyományosnak. S ahogy a többi ember, úgy mi is bementünk körbenézni (ha már nyitva volt...)
Ha nem Busójáráskor szeretnéd megnézni, akkor ez a címen kell keresni: 7700 Mohács, Széchenyi tér 12. És mindenképp nézz utána annak, hogy be is tudsz-e majd menni, mert hogy nyitvatartás is van!
Megtekinthető szezonban hétfőtől péntekig naponta 9-12-ig, 13-16 óráig. A fenti időtartamokon kívül előzetes egyeztetés alapján látogatható. De azért neten nézz után! Hátha változott azóta...

A templom kupolája 30 méter magas és 20 méter széles, alapterülete 1227 négyzetméter és 3600 főt tud befogadni.

Nem kis templom. És milyen tágas és nagy! Hát még milyen világos! És azok a szép nagy színes ablakok! A kupolás templomok mindig lenyűgözőek, főként a belméreteikkel. Hatalmas csarnok, amiben csak úgy visszhangzik a szent ige.

A templom előterében a baloldalon emléktábla tájékoztat az alapkő letételről 1986-ig történt külső és belső művészi kialakítás legfontosabb eseményeiről.

A padlózat mozaiklapjainak színe a véres csatateret jelképezi. A padok között elnyúló fekete kereszt a másfél évszázados harcok, szenvedések szimbóluma a körülötte elhelyezett 15 fehér kereszttel együtt. Itt a fehér annak a hitnek és reménységnek a kifejezője, amely folyamatosan megvolt: a nemzet megszabadul és tovább él.

A templom szentélyében Takács István freskói a mohácsi Boldogasszony szobor török elöli menekítését (1526. augusztus 30) és az 1956-ban történt visszahozását örökítette meg. A szobor jelenleg a főoltáron áll.

A főoltár mögött a szentélyt díszítő üvegablakok hét újszövetségi jelenetet illusztrálnak (Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, Menekülés Egyiptomba, Jézus a kereszten, Jézus levétele a keresztről, A Szentlélek eljövetele) és kettő pedig a Mária mennybevitelét és megkoronázást.

A Jézus szenvedésének 14 állomását (a Keresztút stációt) ábrázoló üvegablakok a földszinti oldalfalon nyertek elhelyezést.

Valamennyi színes üvegablak Sztehó Lili (1897-1959) tervei alapján Johann Hugó (1890-) pécsi üvegfestő kivitelezésében készült.

A tölgyfapadokat Árkay Bertalan (1901-1975) tervei alapján Magos Sándor és Hoffmann Gyula mohácsi asztalosmesterek készítették.

Az üvegablakok és a padok elkészítésének költségeit mohácsiak és mások vállalták magukra.

A bejárattól balra, az orgona melletti falon látható a Magos Sándor készítette hatalmas tölgyfa feszület a nagynyárádi fakeresztről származó korpusszal. Közelében áll az 1948-ban vásárolt Kis Szent Teréz szobra.

A szentélytől jobbra áll a Szent Imre oltár. A mozaikkompozíciót itt is öt személy ábrázolása határozza meg. Szent Imre balján Boldog Kálmán. A kompozíció csúcsán két angyal koronát helyez az égi trónuson ülő Szűz Mária fejére.

A Szent Margit oltár mozaikkompozíciója hasonlóan a Szent László oltárhoz, öt személyt ábrázol. A középen Szent Margittól balra két nő: Szent Hedvig és Mária királyné, jobbra két férfi: Szent Domonkos és IV. Béla.

És az orgona! Hát nem csodaszép?!?  Kicsi olyan futurisztikus hatása van. Amolyan modern angyali szárny jut róla eszembe.

Néhány lépés után a Szent László oltár előtt vagyunk. A mozaikképen öt egyházi személyiség egészalakos formában látszik. Középen áll a névadó, mellette balra BoldogPiroska és Szent Gellért, jobbra Boldog Jolánta és Szent Adalbert. A mozaikkép fölött három üvegablak a Szent László legenda egy-egy mozzanatát mutatja: az elsőn (balról) a király csodálatos vízfakasztása, a másodikon a keresztes hadak élén álló uralkodó és végül a tordai hasadék keletkezésének legendája.

A Jézus Szíve szobrot Szentesíti Hiesz Géza készítette.

A Szent István kápolnár három olajfestmény díszíti. A középkori németalföldi miniatúrákra emlékeztető képek az államalapító király egyházszervező tevékenységét örökítik meg: Pannonhalma bencés apátságának megelapítása (balról az első), a pécsi püspökség megszervezése (második), s végül az esztergomi érsekség létrehozása.

Dunaharaszti mészkőből faragta Antal Károly (1909-1994) 1943-ban a Szent Antal szobrot.

A kóruson Pituk József (1906-) egyházi érsekeket és a harmóniumon játszó, éneklő Szent Cecíliát ábrázoló üvegablakja látható. 1946-ban készült.

A templombelső kiemelkedő művészeti értékei közé tartoznak a mozaikképek. Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész Sztehó Lili (1897-1959) terveit valósította meg. A mozaikkompozíciók 1952-1956 között kerültek a helyükre.

A kupolaablakok muránói üvegből készültek G. Michael Gausling keze nyomán.

A templomban látható Dorfmeister István (1725-1797) festménye: az 1687. évi nagyharsányi csata. A festmény 1859-től a Kálvária képolnában volt. (Lenkey I. - Tardos M., 1997)

És ha elolvastad ezt a sok szép leírást... már ha egyáltalán érdekelt.... Akkor egyszer majd nézd meg élőben is. Az sokkal jobb móka, mint mindent tudni róla.

A leírtakat előre nem tudva és csak a látványra figyelve érezhető, hogy ez egy amolyan egyszerű, de nagyszerű templom. Az orgonájuk kifejezetten tetszett! És ennyi mozaikos technikával megoldott díszítő elemet tartalmazó templomot még nem láttam. És Te?

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!