Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2014. március 1., szombat

Busójárás 2014

Busójárás
... szombati napon


Már vagy egy éve szerettem volna eljutni a Mohácsi Busójárásra! Tavaly nem sikerült, mert azon a hétvégén nagyon csúnya időjárás volt, hóesés, hideg, ítéletidő, világvége, szóval minden ami akadályozott, hogy kitegyük a lábunkat a házból. 
No de idén! Év eleje óta vártam, és még az időjárás is jó! Nagyon jó időt kaptunk! Nagyon jól tettük, hogy elmentünk.


És bár a GPS-t otthon hagytam...( valamit ugye mindig otthon kell hagynom, mikor fontosabbat mikor kevésbé fontosabbat. Most azért a GPS jól jött volna....). De hál istennek, és a 0.0-ás térképemnek (=papírra nyomtatott agyonfirkált térkép segédjelölésekkel, hogy mi merre van) könnyen odataláltunk, és még parkolót is találtunk szinte mindjárt a fő helyszín utcájában! Ennek nagyon örültem! (Meg kell jegyeznem, hogy csak azért sikerült, mert hogy olyan kicsi volt a parkolásra alkalmas hely, hogy az én pöti szuzim még pont befért....különben ki tudja milyen maratonnyi távolságra tudtunk volna leparkolni. Ezt ne feledd ha arra mennél, hogy a kocsit is le kell valahol majd rakni! Ha időben mész, akkor parkolót könnyebben találsz....vagy nem.)

Ha Te is szeretnél elmenni, akkor csak azt az utcát kell keresni Mohácson, ahol elkezdenek sokasodni és egyre tömörülni az autók. No ott van a Busójárás és a programok. Ajánlom, hogy a Dózsa György utcát keresd. De az is csak a Deák térig volt járható, mert az utána lévő útszakasz a rendezvény helyszíneként már lezárásra került. És hogy miért is kell nekik egy egész utca?!? Hát persze, hogy az árusok miatt!, no meg a felvonulásoknak is kapóra jött, meg amúgy is...hogy férne el az a temérdek ember, ha nem így. Amúgy nagyon jó megoldás volt.

Ahogy kiszálltunk a kocsiból, már bele is vetettük magunkat a Busó-fesztivál élményeibe. Gondoltam, hogy ma nem lesz sok ember, mert hogy majd vasárnap lesz a "főszám". De talán így volt jó, mert hogy így nyugodtan tudtunk nézelődni. Mindjárt az elején az a sok-sok árus és suvenyír hegyek! Csak győzzön az ember választani. Mert ha egyszer kinyílik az a pénztárca....ember legyen a talpán aki megállj a költekezést. És hogy milyen jó és szép dolgok voltak! Busómaszkok! Csetreszek! Játékok! Ékszerek! És táskák!!! Még jó hogy kiraktam azt a 10ezrest a pénztárcámból még odahaza! 


Még original Busó-maszkot is lehetett kapni! Aki úgy érzi, hogy egy kisebb vagyonért szívesen elnézeget ilyet otthon a falán, vagy a szomszéd öreg nénit akarja halálra ijeszteni, akkor mindenképp ajánlom figyelmébe, mert a maga módján nagyon szépek. És mint utólag megtudtuk mindegyik egyedi és nincs két egyforma.
Nekem valahogy jobban tetszettek a női igényekre specializálódott árusok :)
És az utca, amelyen az emberek egyre sűrűsödtek...
Úgyhogy mentünk és nézelődtünk, és nézelődtünk és mentünk.... csak előre a Duna felé, mert hogy arra vitt az út és az árusok sora. A Busók meg jöttek-mentek, egyre többet lehetett látni, bár csordák még nem voltak láthatóak, csak egy-egy lézengő egyed.

Voltak furcsa beazonosíthatatlan szereplők is. Bohócok? Itt? Tán elnézték a naptárt, még nem volt április. Azt hiszem, hogy a csalódás és a tanakodás, hogy mitévők is legyenek elég jól látszódott rajtuk.

És egy-kettő Busó még meg-megállt fényképezkedni is a turistákkal! No hát csak ennyi kellet! Hát akkor mi is, ha ez itt így megy! Végül is...jobban átgondolva....mi másért megy oda az ember, ha nem azért hogy Busót lásson, fogjon és legalább egy közös kép legyen. 
Az elsőt nem volt egyszerű 'befogni'. Szinte vadászni kellett a lehetőséget, hogy képet csinálhass eggyel. Főleg hogy a többi turistával még a pózolásért is 'küzdeni' kellett. De meglett az első kép!
A második már könnyebben ment. A harmadik meg már annál is könnyebben. Később szinte már csak úgy jöttek a lehetőségek, ahogy a Busók is elkezdtek sokasodni.

Délelőtt azonban még nem volt olyan nagy a nyüzsgés. Elsétáltunk egészen a térig.

S bár komolyabb műsort egyelőre nem találtunk, csak a hatalmas máglyát rakták ezerrel, ezért megnéztük a szép templomukat.
 És hogy mit láttam miután megettem az ebédem?? Azt KLIKK IDE és elolvashatod!
Igazi nagy nyüzsgés és tömeg továbbra sem volt. A szörnyetegek akkor még csak készülődtek, a látogatók és kíváncsiak (a rajtunk kívüli többség) meg mintha tudták volna hogy az élet majd csak délután kezdődik, mert egyelőre nem is nagyon jöttek. Dél körül hozta őket meg az éhes gyomruk, mert hogy étel árusok is voltak dögivel. Jobbnál jobb illatok lengték be a utcát.
Mi is nézelődtünk hát tovább, és utunk egyre vitt a Duna felé. Persze azért volt nálam programterv, úgyhogy tudtuk, hogy lesz egy kisebb felvonulás, valami Busólakodalmas felvonulás, ami a Duna-partról indul majd. Úgyhogy szépen lassan, kényelmesen, nézelődve, nem tolongva, sétáltunk a part felé.
 Továbbra is árusok...
Egy kis helyi látványosság.....
És továbbra is lézengő Busók...
És a Duna-part a komp-átkelővel.

Itt vártuk a csodát, hogy történjen valami....
Aztán kezdett valami alakulni.....Egy pár Busó átment a komppal....
Hogy aztán visszajöhessenek! Ez aztán a csavar!
Kicsit többen lettek....És a kompról való leszállással meg is kezdődött a felvonulás! Addigra már az embertömeg is összegyűlt, hogy mindenki lássa, ami látni kell....vagy amit tud!

Mert hogy annyian lettek, már mint tolongó emberek, hogy a lényeget már alig lehetett látni.
Csak egy nagy tömeget lehetett látni, itt ott szőrösebb példányokkal, avagy busókkal. S ezzel kezdetét is vette a....
...... busólakodalmas felvonulás, amit megnéztünk, illetve inkább részt vettünk. Mert szinte ott tolongtunk a Busókkal és a jónéppel a menetben. És egyik közelebb volt mint a másik.
Szinte tapintani tudtad a bundájukat, miközben az a furcsa szag belengte az orrodat. No de hát egy képért bármit!
Ügyesen okosan igyekezve mindig a felvonulás elé kerülni...mentünk, kerültünk, tolongtunk, előztünk....csak hogy ne csak hátulról lássuk a felvonulást.







Közben egyre több képet sikerült begyűjteni.... közeli, melléállós, puszilkodós, ölelkezős, szelfi itt, szelfi ott, és a Busó mindenhol képben volt :)






Nagyon tetszett, hogy ennyire egy emberközeli, szabad, nyílt és spontán dolog volt az egész. A maskarák is nagyon tetszettek. Azt hiszem, hogy ez a fajta népi szokás sokkal de sokkal jobban tetszik, mint a rokolyás néptáncolós féle. Bár szegény férfiak abban az öltözetben biztos halálra főttek a bunda alatt, és egész heti folyadékveszteségüket izzadták ki pár óra alatt. És nem hiszem, hogy a többüknek az oldalán fityegő flaska vizet rejtett volna. Legalább is az egyik velem nagyon szimpatizáló Busó némi pusziért cserébe felajánlotta, hogy megosztja velem itókáját. Hát nem színtelen, szagtalan, íztelen folyadék volt, az biztos.
Így haladtunk az egyre jobban hömpölygő és néhol komoly dugóba fulladt embertömeggel. Aki nagyon komolyan tömegiszonyos, annak ez a része egyáltalán nem ajánlott.

Majd elértünk a térig, ahol már eloszlott a tömeg is.

Busók pedig egyre nagyobb számban jelentek meg. Megjelent a csoda-effektus is, és így már sokkal mókásabb volt nézelődni is.

 A felvonulás egy kisebb kitérő után a téren fejeződött be....


 ...úgy hogy eljárták a táncukat. Bár a sok pia, vagy a bunda miatt lassan hőgutát kapó busók tánca nem volt kifejezetten táncnak nevezhető. De legalább mímeltek valamit a sok ott álldogáló és bámészkodó emberek örömére.
És ez még nem a fő felvonulás volt, amikor minden egyes Busó csapat végigvonul az utcán, ahogy később azt videón is láttam. Az nem is ilyen, vagyis akkor nincs olyan élmény, hogy együtt tolongsz a néppel és Busók közelében téblábolsz, tolongsz velük együtt. A nagy felvonuláskor a kíváncsi nép az utca szélére van állítva erőteljes sorfalat alkotva, hogy büszkén vonulhassanak fel a különböző busó-csapatok. Úgyhogy aki elől áll az lát s jól-jár, a többi meg úgy jár. 
No de mi szombaton voltunk és egy egészen más élmény volt a busólakodalmas felvonulás keretein belül a Duna-parton az átkelést várni, nézni és utána a busókkal vegyített embertömeggel együtt hömpölyögni a templom előtti térhez. Amennyiben még nálunk is tömegiszonyosabb vagy (mert hogy én is szoktam az lenni), akkor nem ajánlom ezt a fajta programot, mert nem maradnál életben mire a templomhoz érhetnél hálát adni. De nekem nagyon tetszett. Különösebben nincs értelme, csak úgy ott van az ember és halad az árral. Jobb esetben, ahogy én is, lefoglalod magad azzal hogy próbálod megfejteni a történéseket (mert hogy az is van), és sokat fényképezel! Nagyon sokat! Csak ne haragítsd magadra a Busó urakat! Nekem nagyon tetszett! 

A felvonulás után egy ideig csak álldogáltunk a főtéren, és vártunk, hogy akkor most milyen program is lesz. De jól elment a délután is. Voltak zenés, táncos előadások a templom előtti színpadon is, és a Deák téren is. És persze mindenütt egyre több Busó!





És dizájnos autóbemutató is volt. Legalább is egy-két csapat ilyesmi tunningolt verdákkal mutatkozott....

S egyre több a Busó! Busó mindenütt. Már nem kellett keresgélni, szó szerint átgázoltak rajtad, ha nem figyeltél eléggé.


S a Deák téren megnéztük, hogy a  Busók , ha nagyon akarnak, akkor még táncolni is tudnak abban a hatalmas szőrös, büdös jelmezben.

Nekem kifejezetten tetszett. Bár túlon-túl nagy és aktív mozgást nem mutattak, a lábjátékuk volt a lényeg. De mindenképp elismerésre méltó, hogy ilyen jelmezben, ennyi izzasztó óra után még táncolnak is. És szerintem a lányok sem fáztak a többszáz rétegnyi rokolya alatt. Kis bogyós vaskos lábuk csak úgy pattogott a színpadon.


Nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz. De jó volt! Azt hiszem, hogy az a sok kép magáért beszél.
Bár nem maradtunk estig. Biztos lett volna még látnivaló, de így is jó volt. Felemelő újfajta élmény volt!

Ha Te is úgy érzed, hogy szeretnél ilyenen részt venni, akkor csak ajánlani tudom, mert igazi élmény. Semmihez se fogható, és ez az esemény csak Mohácson terem!


Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése