2016. november 19., szombat

Máza - Koromszói apátság

Máza - Koromszói apátság
Egy hétvégi napon afféle utazós kirándulós napot tartottunk. Szászvár irányába mentünk. S ha már arra mentünk, akkor egy rom megtekintése a Szászvár melletti Máza községében simán belefért kirándulós napunkba.
Csodálatos térképemnek köszönhetően tudtam, hogy Máza községének szélén van egy rom. Ha még nem láttad volna azt a térképet, akkor KLIKK IDE és megnézheted. Úgy tűnt, hogy egy gyors kirándulás keretén belül megtalálhatjuk és megtekinthetjük. Csak hát milyen csalóka a térkép, főleg ha az ember még soha nem járt a környéket.
A térképet elnézve szentül hittem, hogy a legközelebb vezető falu végi kis utcácska majd oda vezet. 
Hát nem! De még mennyire nem! Első próbálkozásunk mély csalódás volt. Szó szerint mély! Ugyanis a jelölt út végén egy jó nagy mély árok van, ami áthidalhatatlan. Olyan mintha a domboldal hegygerincén egy mély árok vezetne végig. Se átkelni, se áthidalni... pedig a rom ott volt a túloldalon. Hát ilyen a romkeresés... hol könnyebb.. hol reménytelenebb. Így hát kínunkban visszafelé vettük az irányt, abban a reményben, hogy majd valahol egy kis utca ennek a domboldalnak a túloldalára vezet.

Már majdnem kiértünk a faluból, és feladtuk... amikor megláttam! Ott volt végig az orrunk előtt. A segítő tábla! Talán lehetett volna nagyobb... vagy az út mindkét oldalán... esetleg színesebb, vagy feltűnőbb. De ez van ha az ember elhatároz valamit és vakon az után megy. Nem lát, nem hall és a kirakott segítő táblák mellett úgy megy el, mintha egy figyelmen kívül hagyandó kresztábla lenne. Bár nem tudtam jól lefényképezni... de mindjárt a község elején ezt a kereszteződést kell keresni.
A fenti kereszteződés pedig pár száz méter után már el is vezet ehhez a ponthoz. A táblához...
a keresett domboldalhoz...
....és a domboldal tetején a romhoz!
Itt  már a szántó-mezőn keresztül vezető út-szerű nyomvonal mellett....
... további táblák mutatták az utat.
Járművet lent hagyva megmásztuk a domboldalt.
Sokáig nem is lehet látni, hogy itt a szántós közepén vajon hol lehet bármilyen rom.
És akkor megláttuk.... ott!! Ott kell hogy legyen!
Remélhetőleg a nagy kőrakás arra utal és a romokhoz tartozik.
Már nagyon vártam! Ezt a jó nagy romot kerestük, és olyan kíváncsi voltam, hogy milyen élőben!
Főleg, hogy láttam az egyik kedvenc oldalamon, a turautak.com-n  Gondoltam, hogy azóta talán még jobb lett.

És akkor megláttuk! Ez várt minket.... :( Hát hol a rom?!? Hol vannak a falvonulatok? 
Ennyi? Hát mi történt? Mi történt a már szépen feltárt romokkal? Ennyi hordalékot csak nem tud összehozni a természet, hogy betemette volna.
Érthetetlenül álltunk a dolog előtt. De még szerencse, hogy épp akkor volt ott kint a helyszínen a rom 'gondozója' és 'mentora', Patton Gábor.

Elmesélte, hogy mennyi ideje, energiája van a romok gondozásában, feltárásában és az állapotának megőrzésében. Erről Patton Gábor egy facebook oldalt is vezet, KLIKK IDE és megnézheted. Itt látható, hogy milyen események, új képek és történések vannak.
És ha ez nem lenne elég, akkor szintén Patton Gábor egy nagyon szép leírást készített az apátság történelméről, a feltárásokról és a 'talált tárgyakról'. Ez neten keresztül mindenki számára könnyen elérhető. KLIKK IDE és Te is megtekintheted!
Gábor éppen a helyszínen volt, amikor odaértünk. Éppen rom-mentő munkálatokat végeztek. És akkor ott elmesélte, hogy sajnos így járt... a kemény munkával feltárt romokat visszatemettették. Hát csak hüledeztem, hogy mi van. Hogy lehet, hogy ilyet manapság megengednek és hagyják. Manapság egy kisebb rommaradvány is érték.  És a fenti képeket elnézve azért ez nem is volt olyan kicsi rom.
Pedig... ahogy láttuk... a feltárások zöme teljesen eltűnt. Ha nem hallom és nem látom a korábbi képeket, akkor el sem hiszem, hogy ilyen van. De úgy tűnik, hogy ilyen mégis csak lehet.
Csak ennyi maradt... illetve nem is maradt... hanem most készül újra, hogy legalább ennyi nyoma legyen, hogy itt van/volt anno valami. No meg hogy jelezze, hogy a földfelszín alatt értékes romok lapulnak.
Sajnálatos, hogy a Koromszói apátság romjai ilyen szomorú múlttal rendelkeznek.
Ma sajnos már csak ennyi az összes látnivaló.

Szomorú....

Remélem, hogy egy napon újra szebb formában lesz látható a Koromszói apátság romjai.
Megdöbbenve, csodálkozva, szomorúan, de élményekkel és történetekkel gazdagabban mentünk vissza kocsihoz és hagytuk el Máza községét.
Patton Gábor pedig jelezte, hogy örül minden látogatónak és érdeklődőnek a romoknál. Úgyhogy...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése