2015. április 8., szerda

Várgesztes - Gesztesi vár


Gesztesi vár

Az oroszlányi kirándulós napok alkalmával ( ha még nem olvasta volna a teljes beszámolót, akkor KLIKK IDE és bepótolhatod!) a Gesztesi várat is szerettem volna megnézni. De sajnos eme információkba botlottam a neten:
A Magyar Állam tulajdonába került Várgesztesi Vár átmeneti időre - remélhető teljes felújításáig - zárva tart. Ez idő alatt a vár sajnos nem látogatható. Megértésüket, türelmüket köszönjük.

Vajon ez alatt mit értettek, hogy egyáltalán meg se lehet közelíteni, vagy csak azt, hogy nem lehet bemenni?!?
Nem találtam eléggé pontosnak a megfogalmazást, ezért a magam módján értelmezve arra jutottam, hogy ha nincs kerítés, vagy kordon, ami visszatartson, akkor talán a közelébe lehet menni, még akkor is, ha be nem lehet és nem is szabad menni.

Továbbá még ezeket is találtam a  neten:
A veszélyelhárítási munkák kezdete: 2014.03.10. 
További információ: +36 30-6365-217; +36 20-9411-555
A várról korábbi információk az alábbiakban olvashatók:
Cím: 2824 Várgesztes
Nyitvatartás: előre bejelentkezéssel egész évben látogatható

Nos.. akkor most meg lehet nézni, vagy sem? Ki tudja...
Mi viszont arrafelé jártunk, és mivel nem találtunk semmilyen egyéb gátló és hátráltató tényezőt, csak a téli hidegre emlékeztető dermesztő hideg levegőt és szelet, ezért sebtében röptében megtekintettük a várat, szigorúan kívülről, biztonságos távolságból.
Egy, még elfogadható helyen leraktuk a kocsit... feljebb nem is tudtam volna menni. Látszik is a "nem jöhetsz be" tábla., és a hozzá passzló fémlánc.
Ennek ellenére, ha már ennyit utaztunk és vagyunk olyan bolondok, hogy ilyen hidegben kiránduljunk, akkor legalább lássunk valamit a várból. Úgyhogy óvatosan és dideregve haladtunk felfelé a meredek bokakificamítós köves úton.
A finisben már elég jól lehetett látni, hogy a vár bizony ott van.
És bizony, hogy ott volt. Ahogy a kordonok és kerítések is. De szerencsére csak a közvetlen bejutást akadályozták, a távolról való megtekintést nem. Úgyhogy egészséges távolságból megtekintettük. Talán ezzel semmi rosszat nem tettünk.
Szóval ez a Gesztesi vár, ami Várgesztes községében található.  Pontosabban a község szélén található egy szabadidős tevékenységekre is alkalmas pihenőhely melletti dombtetőn. Ha nem találnád, hogy merre, akkor ajánlom a figyelmedbe a várakat is tartalmazó csudatérképemet, amit IDE KLIKKelve meg is tudsz nyitni.
A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetségvárát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő műlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái. 
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén. 
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. Az életveszélyes részek kárenyhítési munkálatait 2014. tavaszán tervezték elkezdeni.
Mint láthatod bemenni nem lehetett, se így, se úgy, sehogy.
Úgyhogy csak körbejártunk... minden irányból megcsodáltuk ezt az érdekes formájú várat.
A mai Várgesztes községtől délre álló Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.
A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.
A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.
A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:
- Először csak a megerősített vadászkastély állt.
- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.
- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.
- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatzasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.

A vár-tömb mellett további romokat is lehet látni.
Amik nem is olyan kicsik...
Nagyon érdekes ez a vártömb. A felújítás és modernizálás nyomait már félreismerhetetlenül magán hordozza.


A kordonokat és kerítéseket tiszteletben tartottuk.
A várfalnak további nyomait is fel lehet fedezni.
Ezek kövek egykoron feltehetően erős várfalként állták a megpróbáltatásokat.
És amiért nem lehet jelenleg látogatni ezt a várat... omlásveszély.
Persze elkerítve, hogy ne legyen baj.
Szegény vár... meg kell majd foltozni.
És körbe is értünk.
Ennyi volt a nagy várnézés. A körülmények nagyon nem voltak optimálisak, hogy több időt is töltsünk ott. Végül is a várat nagyjából láttunk, most már tudjuk, hogy milyen.
Úgyhogy igyekeztünk is vissza a kocsiba, hogy minél előbb igyunk valami meleget, ami felmelegít.
El is hagytuk a várat és környékét.
De ahogy mentünk kifelé még megnéztük azt az érdekes lépcsőt, ami felfelé vezetett a domboldalon.
Lentről nem nagyon lehetett látni, hogy vajon mi van odafent, és hát milyen a kíváncsiság... megnéztük!
Bizony,  fel is másztunk.. ilyen magasba...
És mit látni már félútról... rácsokat. Vajon milyen börtön lehet ott és mit tartanak fogva, amihez ilyen jó lépcső vezet föl?!?
Mélyen a sziklahegyoldalba vájva....
... mi más lehetne... mint egy Szűz-Mária kegyhely! Bizony, hogy az... Szűz Mária szobra és néhány virág található a rács mögött, vagy inkább nevezzük kapunak. Egy gondosan elzárt szent hely, hogy biztos, hogy az is maradjon még sokáig.
Szinte észrevétlenül húzódik meg a várgesztesi nagyrét felé vezető út mellett az a kegyhely, melynek eredetéről a helyiek sem sokat tudnak. Az tény, hogy azt jóval a második világháború előtt építették a meredek domboldalon lévő kis sziklabarlangban, ahová 1921-ben fehérlovas hintó vitte fel Szűz Mária szobrát a Mészáros-hegy oldalában kialakított barlangszerű helyre. Mária helyi tiszteletét azóta őrzik a település lakói. Régen vasárnaponként, a litániát követően odajártak a falu lakói elmélkedni egészen az ötvenes évekig, amikor is ismeretlenek feldúlták a területet.
Hartdégen Ignác és neje 2002-ben határozta el, hogy helyrehozzák a rombolás nyomait. Mivel a terület nehezen megközelíthető a meredek hegyoldalon, Hartdégen Ignác munkához látott. Földbevájta azt a 116 lépcsőt, melyek a barlanghoz vezetnek, falapokkal megtámasztotta azokat, majd elkészült a helyet védő rács is. Mindez több hónapos munkát követően 2002. július 14-én lett kész. Azóta a helyrehozatal emlékére minden év nyarán, a július 14-i napot követő vasárnapon felkeresi a kegyhelyet a falu hívő közössége, ahogyan tette ezt vasárnap délután is.
Miután a kegyhelyet is megnéztük indultunk tovább utunkra. A Gesztesi várból egyelőre ennyi volt. A barátságtalan időjárás ellenére nem volt rossz élmény. És a vár is elég jó. És még jobb lenne, ha a felújítások kész lennének és teljes pompájában lehetne megcsodálni a várat. De arra még várni kell, úgyhogy addig talán célszerű lenne ha Te is várnál. De legalább is a jóidőig.... vagy mindkettőre....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

3 megjegyzés:

  1. Ma (2017.07.09) jártunk itt, de a helyzet sajnos nem javult egy fikarcnyit sem. Az illetékesek felébredhetnének végre, és nekiláthatnának rendbe hozni a várat - ami szép lehetne és jó kilátás is lehetne onnan. Látszik, hogy valamikor szálláshely is volt itt, még látszik az ablakban egy félig szétrohadt bojler...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ezt rossz hallani. Pedig szentül hittem, hogy csak mi fogtunk ki egy rossz félévet/évet és utána új fényében fog majd pompázni. Nem sietik el a vár tulajdonosai. Pedig a környék, az erdő, emlékeim szerint igazi turistacsalogató hely.

      Törlés
  2. Középiskolás koromban (múlt század hetvenes éveinek első fele) sokszor jártunk erre. Egy jól működő turistaszálló volt, ahol étterem is üzemelt. Afféle kiindulópontja volt sok vértesi túrának. De ez volt a helyzet még 1998. márciusában is. Ma (2017. július 20-án) ugyanolyan állapotban van, mint július 9-én. Nem hiszem, hogy ne lehetne ismét rendbe hozni, és azt sem, hogy ne érné meg ismét üzemeltetni.

    VálaszTörlés