Nagyharsányi Szoborpark
2012-es harkányi kirándulásunkkor volt szerencsénk eljutni a Nagyharsányi Szoborparkba. Bár már későn értünk oda, de azért még megengedték, hogy megtekintsük a parkot.... már amennyit látunk a szürkületben.
A Siklósi vár megtekintése után már nem volt túl sok időnk egyéb másra, de úgy gondoltam, hogy ez még beleférhet. A neten elég nagy és szép helynek tűnt egy csomó szoborral. Ilyet még úgyse nagyon láttunk, és feltehetően nincs is sok ilyen az országban. Gondoltam, hogy talán még odaérünk.
Siklós irányából Villány felé haladva szinte az első leágazásnál kell lekanyarodni. Tábla is mutatja, úgyhogy még eltéveszteni sem lehet!
Lekanyarodás után még haladtunk egy kicsit, amikor is megláttuk a kőszobrokat. Megérkeztünk!
Úgy tűnt, hogy az autókat itt kellett lerakni. Bár nagyon meredek volt, és nem szívesen hagytam ott a Szuzit, de mivel nem láttam hogy hova kanyarodik az út, ezért jobbnak láttam itt parkolni. A panoráma azért nem semmi....
Ahogy haladtunk fölfelé már néztük is a furábbnál furább....
...és érdekesebbnél érdekesebb művészi alkotásokat.
De ahogy a kanyar után felértünk kiderült, hogy ez nem egy szabadon látogatható park. Vagyis az, mert azért nem volt úgy elkertelve, hogy ne lehetett volna bármikor bemenni, de mégiscsak lett volna olyan hogy nyitvatartás és belépőjegy! Hát hm.... egy ilyen nyitott és tágas területnél ez elég nehezen kivitelezhető, de mégis.... A bácsi - aki feltehetően ezt koordinálta - épp ment volna már el. Kérdeztük is, hogy akkor ez hogyan is van... Mi lesz így akkor? Velünk? De megengedte, hogy mi maradjunk és megnézzük, amit látni szeretnénk... ő meg elment.
Így esett, hogy hivatalosan is, meg nem is, megnéztük a szoborparkot.
És valóban…. érdekes, különleges és szép hely volt....sok-sok fura kőszoborral.
A Nagyharsányi Szoborpark története 1967-ig nyúlik vissza. Ekkor tartották fiatal pécsi művészek kezdeményezésére a Szársomlyó egykori kőfejtőjében az első kőszobrász szimpoziont. A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kell átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját. A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott.
Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
Ez a leírás és egyéb info megtalálható a Duna-Dráva nemzeti park oldalán KLIKK IDE.
Az 'alkotó műhelyek'...
A szobrok hátterét a felhagyott kőbánya felső jura kori mészkőrétegekből álló meredek fala adja.
Nyugodtan körbe sétáltuk a parkot....
... a kőfaragás művészetét...
... de még az 'alapanyagokra' is rácsodálkoztunk....
Majd a mindenféle és fajta szobrokat szinte egyesével körbejártuk.
S bár ezek csak kövek voltak.... de különlegesebb volt mint bármi más, amit eddig láttam. Ha arra járnál ne hagyd ki! Egyedi és különleges, ezt látni kell!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése