Szelidi-tó és a strand

Szelidi-tó és a strand

Már évek óta szerettem volna megnézni, hogy milyen is a Szelidi-tó, s főleg hogy milyen ott fürödni. Gondoltam, hogy egyszer majd egy napra elmegyünk egy hétvégén. Úgyhogy kifejezetten örültem, hogy a sátorozás nyújtotta lehetőség mellett egy egész hétvégét terveztünk ott lenni.

Már pénteken lementünk, hogy másnap már ne rabolja az utazás az időnket. S ahogy kemping helyünket elfoglaltuk már mentünk is, hogy megnézzük a tavat. Nagyon kíváncsi voltam, oly sok szép képet láttam a neten, és elég jó volt a Szelidi-tó marketingje. Nézd csak meg a szuper weboldalunkat KLIKK IDE.

Igaz hogy már szürkült, de akkor is szerettük volna megnézni, hogy mire is 'fizettünk be'. Az utca végén, ahol kijöttünk, ez a kép várt. Meglepett, hogy tényleg szinte 100 méter után már ott is volt a tó.... no meg a nádas... talán túl sok nádas is. 

De ahogy a part mentén sétáltunk szebb arcát is megmutatta a tó.   

Ami viszont meglepett... hogy csak akkorka volt a tó. A képeken valahogy sokkal nagyobbnak tűnt. Nem azt mondom, hogy egy második Velencei tavat vártam, de valami hasonló élményt. Szóval érdekes volt a felismerés, hogy mennyire kicsi és keskeny a tó. Hosszúnak bár hosszú... de keskeny, és így elég kicsinek tűnt. 

Végül is... a kellemes, nyugodt természetbe jöttünk pihenni. És annak ez tökéletesen megfelelt volna..... ha nem lettek volna a kemping mellett, és mint később kiderült máshol is, zavaró emberi zajhatások... alias bulik! Ami sajnos nagyon is, és túlontúl is zavaró volt ahhoz, hogy a csodálatos természet élménye el tudja azt nyomni.

Úgyhogy még este megnéztük, hogy legalább a strand örömei kárpótolnának-e a zajos estékért. 

Gyorsan meg is találtuk a szabad strandot. Kis tó mellet ugyebár nincsenek olyan nagy távolságok. 

Hááát.... ez a kis kurta partszakasz lenne az. Semmi kiépítettség, büfék elhagyatottan, a partoldal keskeny és feltehetően gyorsan mélyülő hideg víz várt volna itt minket. Egy vendéglátó hely azért volt, de nem rendelkezett elég nagy csáberővel, hogy ezt válasszuk fürdőzés helyszínéül.

Még este megnéztük, hogy milyen a másik strand, a fizetős. Mégiscsak tudjuk, hogy következő nap délelőtt merre induljuk el... balra... vagy jobbra. És hát persze hogy mégiscsak a fizetőset választottuk. Mondhatnám, hogy ég és föld a különbség a kettő között. A már másnap készült képek ezt nagyon jól tükrözik.

Ebbe az irányba azért nagyobbnak tűnt a tó.

El is indultuk a strand felé, és a legelső kapun be is mentünk. Érdekes mód jegyszedő nem volt. Szembetűnő információ sem volt, hogy miért nem kell jegyet vennünk, úgyhogy mentünk is. 

Tán túl koraiak voltunk, vagy arra gondoltam még, hogy lehet hogy szezon előtt, vagy inkább a még fürdésre nem alkalmas víz miatt egyelőre nem kell fizetni.

Végül is... úgyis csak pár órára jöttünk, mert hogy ugyebár több éjszakát a hangzavarban nem akartunk eltölteni, és a fürdés után terveztük is hogy továbbállunk.

Láthatóan a fizetős strand nagyon szépen ki volt építve.

Sétányok... szép nagy zöld ápolt felületek... padok... székek...

És a tó is sokkal barátságosabbnak tűnt a fürdéshez.

Hát még a fürdőzős partoldal mennyire jobbnak tűnt... messziről.

Egy másik bejárat... itt viszont már mintha lenne jegyszedő, vagy mi. Hm.... bejárat függő lenne a belépőjegy?!? Nem értettük.

Pedig nem egy vészesen nagy összegről van szó.

Figyeltük, hogy egyeseknek van karszalagjuk, másoknak nincs. Tényleg a kapunyitáson és a nénike megérkezésén múlott volna?!?... Mindegy.. voltak mások is úgy, és arra a kis időre már....

Szóval szép kis strand. 

Külcsínt tekintve ötös. Még egy nagy csúszda is van (főszezonban és sok vendég mellett biztos hogy az is működik).

Hatalmas játszótér.

Még több zöld a strandolóknak és egyéb szórakozási lehetőség.... mászófal! és kötélcsúszda.

Mondanám, hogy nagyon kellemes és ízléses strand ez a Szelidi-tó partján található strand.

Úgyhogy ki is próbáltuk, hogy milyen itt strandolni. 

Tán a tömeg hiánya miatt, tán csak úgy... annyira nem találtuk fel magunkat.

De meglehet hogy a vívódás miatt, hogy bemenjünk-e a hideg tóvízbe vagy sem.

Szó mi szó... ez a kicsit gazos... szürke homokos, kavicsos... hideg vizű halastó közelről már nem tűnt annyira vonzónak.

De megerőltettük magunkat.... ha már itt vagyunk... 

Persze nem tartott sokáig, úgyhogy inkább elmentünk sétálni egyet, meg kávézni.

Szerencsére itt a nagy zöld területen is van egy innivalóval és ennivalóval szolgáló szép nagy vendéglátós... székekkel, padokkal... ernyőkkel... egész jó hely volt.

Mert hogy a többi étkezők már a kajálda-soron voltak... a Szittyótéren. S itt is nézték a karszalagok... befelé vagy kifelé nem tudni, úgyhogy nem reszkíroztunk. Előtte nap este már úgyis jártunk itt az étteremsoron.

Még egy séta vissza a szép parton.

Úgy tűnt, hogy voltak, akiknek nem volt hideg a víz... hogy a gyerekek hogy bírják ennyire.... 

A strand tényleg nagyon szép volt.

De azért nem biztos, hogy egyhamar utazunk azért, hogy itt tölthessünk el egy strandolós napot.

Maga a víz nem győzött meg minket.

A minden este éjszakába nyúló hangos bulik meg pláne nem.

Ettől függetlenül....  bár nem egy Balaton... de aki szereti a kisebb tavakat... és szereti a bulizós estéket is... 

Ne hagyja ki ezt a strandot se... egyszer ezt is látni kell. Számomra már pipa.

És Neked?

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!