Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2016. június 18., szombat

Szelidi-tó és a strand

Szelidi-tó és a strand
Már évek óta szerettem volna megnézni, hogy milyen is a Szelidi-tó, s főleg hogy milyen ott fürödni. Gondoltam, hogy egyszer majd egy napra elmegyünk egy hétvégén. Úgyhogy kifejezetten örültem, hogy a sátorozás nyújtotta lehetőség mellett egy egész hétvégét terveztünk ott lenni.
Már pénteken lementünk, hogy másnap már ne rabolja az utazás az időnket. S ahogy kemping helyünket elfoglaltuk már mentünk is, hogy megnézzük a tavat. Nagyon kíváncsi voltam, oly sok szép képet láttam a neten, és elég jó volt a Szelidi-tó marketingje. Nézd csak meg a szuper weboldalunkat KLIKK IDE.
Igaz hogy már szürkült, de akkor is szerettük volna megnézni, hogy mire is 'fizettünk be'. Az utca végén, ahol kijöttünk, ez a kép várt. Meglepett, hogy tényleg szinte 100 méter után már ott is volt a tó.... no meg a nádas... talán túl sok nádas is. 
De ahogy a part mentén sétáltunk szebb arcát is megmutatta a tó.   
Ami viszont meglepett... hogy csak akkorka volt a tó. A képeken valahogy sokkal nagyobbnak tűnt. Nem azt mondom, hogy egy második Velencei tavat vártam, de valami hasonló élményt. Szóval érdekes volt a felismerés, hogy mennyire kicsi és keskeny a tó. Hosszúnak bár hosszú... de keskeny, és így elég kicsinek tűnt. 
Végül is... a kellemes, nyugodt természetbe jöttünk pihenni. És annak ez tökéletesen megfelelt volna..... ha nem lettek volna a kemping mellett, és mint később kiderült máshol is, zavaró emberi zajhatások... alias bulik! Ami sajnos nagyon is, és túlontúl is zavaró volt ahhoz, hogy a csodálatos természet élménye el tudja azt nyomni.
Úgyhogy még este megnéztük, hogy legalább a strand örömei kárpótolnának-e a zajos estékért. 
Gyorsan meg is találtuk a szabad strandot. Kis tó mellet ugyebár nincsenek olyan nagy távolságok. 
Hááát.... ez a kis kurta partszakasz lenne az. Semmi kiépítettség, büfék elhagyatottan, a partoldal keskeny és feltehetően gyorsan mélyülő hideg víz várt volna itt minket. Egy vendéglátó hely azért volt, de nem rendelkezett elég nagy csáberővel, hogy ezt válasszuk fürdőzés helyszínéül.
Még este megnéztük, hogy milyen a másik strand, a fizetős. Mégiscsak tudjuk, hogy következő nap délelőtt merre induljuk el... balra... vagy jobbra. És hát persze hogy mégiscsak a fizetőset választottuk. Mondhatnám, hogy ég és föld a különbség a kettő között. A már másnap készült képek ezt nagyon jól tükrözik.
Ebbe az irányba azért nagyobbnak tűnt a tó.

El is indultuk a strand felé, és a legelső kapun be is mentünk. Érdekes mód jegyszedő nem volt. Szembetűnő információ sem volt, hogy miért nem kell jegyet vennünk, úgyhogy mentünk is. 
Tán túl koraiak voltunk, vagy arra gondoltam még, hogy lehet hogy szezon előtt, vagy inkább a még fürdésre nem alkalmas víz miatt egyelőre nem kell fizetni.
Végül is... úgyis csak pár órára jöttünk, mert hogy ugyebár több éjszakát a hangzavarban nem akartunk eltölteni, és a fürdés után terveztük is hogy továbbállunk.
Láthatóan a fizetős strand nagyon szépen ki volt építve.

Sétányok... szép nagy zöld ápolt felületek... padok... székek...
És a tó is sokkal barátságosabbnak tűnt a fürdéshez.
Hát még a fürdőzős partoldal mennyire jobbnak tűnt... messziről.
Egy másik bejárat... itt viszont már mintha lenne jegyszedő, vagy mi. Hm.... bejárat függő lenne a belépőjegy?!? Nem értettük.
Pedig nem egy vészesen nagy összegről van szó.
Figyeltük, hogy egyeseknek van karszalagjuk, másoknak nincs. Tényleg a kapunyitáson és a nénike megérkezésén múlott volna?!?... Mindegy.. voltak mások is úgy, és arra a kis időre már....
Szóval szép kis strand. 
Külcsínt tekintve ötös. Még egy nagy csúszda is van (főszezonban és sok vendég mellett biztos hogy az is működik).
Hatalmas játszótér.

Még több zöld a strandolóknak és egyéb szórakozási lehetőség.... mászófal! és kötélcsúszda.
Mondanám, hogy nagyon kellemes és ízléses strand ez a Szelidi-tó partján található strand.
Úgyhogy ki is próbáltuk, hogy milyen itt strandolni. 
Tán a tömeg hiánya miatt, tán csak úgy... annyira nem találtuk fel magunkat.
De meglehet hogy a vívódás miatt, hogy bemenjünk-e a hideg tóvízbe vagy sem.
Szó mi szó... ez a kicsit gazos... szürke homokos, kavicsos... hideg vizű halastó közelről már nem tűnt annyira vonzónak.
De megerőltettük magunkat.... ha már itt vagyunk... 
Persze nem tartott sokáig, úgyhogy inkább elmentünk sétálni egyet, meg kávézni.

Szerencsére itt a nagy zöld területen is van egy innivalóval és ennivalóval szolgáló szép nagy vendéglátós... székekkel, padokkal... ernyőkkel... egész jó hely volt.
Mert hogy a többi étkezők már a kajálda-soron voltak... a Szittyótéren. S itt is nézték a karszalagok... befelé vagy kifelé nem tudni, úgyhogy nem reszkíroztunk. Előtte nap este már úgyis jártunk itt az étteremsoron.
Még egy séta vissza a szép parton.

Úgy tűnt, hogy voltak, akiknek nem volt hideg a víz... hogy a gyerekek hogy bírják ennyire.... 
A strand tényleg nagyon szép volt.



De azért nem biztos, hogy egyhamar utazunk azért, hogy itt tölthessünk el egy strandolós napot.
Maga a víz nem győzött meg minket.
A minden este éjszakába nyúló hangos bulik meg pláne nem.
Ettől függetlenül....  bár nem egy Balaton... de aki szereti a kisebb tavakat... és szereti a bulizós estéket is... 
Ne hagyja ki ezt a strandot se... egyszer ezt is látni kell. Számomra már pipa.
És Neked?

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

4 megjegyzés:

  1. Kedves Kinga!
    Egyrészt örülök, hogy van valaki, aki ilyen szépen leírja turisztikai élményét (ahogy látom, gyakorlatilag Magyarországra szorítkozva, ami önmagában nem is lenne nagy probléma). De... és itt most elnézést is szeretnék kérni rögtön, mert amit most írni fogok, az semmiképpen nem Ön ellen szól, inkább az én tapasztalataimról, de ugyanazon dolgokról. Szerintem nem mondható, hogy nem ismerem Magyarországot, csak az utóbbi 10 évben (kb a digitális fotózás kezdetétől) is igen sok helyen jártam, ezek itt tekinthetőek meg: http://wede3.blogspot.hu/2012/12/magyarorszag-szg3.html Viszont pont a miatt, amit itt is leírt, szinte soha nem megyünk el 1 napnál hosszabb útra, pont a turisztikai megbízhatatlanság miatt. A guta ütne meg, ha olyan helyen kellene aludnom, ahol egész éjjel dajdajoznak. Azt sem szeretném, ami csak Mo-n divat, hogy ha valaki strandon, dombtetőn, vagy a Várban eszik-iszik, akkor a 2,5-3 szoros árat kérnek az ételekért (sok esetben a minőség is erősen kérdéses. Pontosan ilyen okok miatt gyakorlatilag csak külföldön nyaralunk, ugyanis ezek a problémák azonnal megszűnnek, amint az ember átlépi a határt. Azt tudni kell, hogy nem flancos karibi vagy thai helyekre megyünk, hanem Csehországba, Szlovákiába, Ausztriába és Németországba. Sajnos azt kell mondani, hogy külföldön a hegyek, a tavak, a vízesések sokkal nagyobbak és szebbek, mint itthon. Ez van. Az viszont megfizethetetlen, hogy ezekben az országokban csend van (Szlovákiában is). Nem is szaporítom a szót tovább, azt javaslom, hogy esetleg nézzen körül az én útleírásaimban is, hátha talál valami olyat, ami esetleg felkelti az érdeklődését. Ha belemegy a Mo-i úti beszámolók katalógusába (javaslom a szintén Blogspotos beszámolók megnyitását), akkor a tetején és az alján található egy link, ami a főoldalhoz (katalógushoz) visszamegy. Ha nem, akkor itt a katalógus linkje: http://utazaskatalogus.blogspot.hu/2011/05/utazasaimrol-szolo-beszamolok.html
    Mindentől függetlenül (és az én véleményeimtől függetlenül) sok sikert kívánok a további túrázásaihoz, de azért javaslok egy kicsit szélesebb körű kitekintést is. Nekem bejött.
    Üdvözlettel
    Gábor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gábor,
      köszönöm, hogy megosztotta velem a véleményét. Egyetértek Önnel a leírtakkal kapcsolatban. De sajnos anyagi helyzetem sem korábban, sem most nem teszi lehetővé, hogy külföldi utazásokban keressem örömömet. Egy-két külföldi nyaralás volt anno, amit az akkori páromnak köszönhettem. De most, főleg egyedülálló anyaként, nem engedhetem meg, hogy külföldben gondolkozzak. Így marad Kishazánk, és amit nyújtani tud. Bár szépségben és tán élményben is messze elmarad a külföldi utazásoktól, de a sok kis belföldi utazgatás és kirándulás némileg megteremti a 'világlátás' apró illúzióját, mely szabadságérzést hoz beszűkült életembe. Pár éve pedig elkezdtem ebből 'hobbit űzni', hogy akkor legalább Magyarországból minél többet láthassak... látnivalókban és élményekben nem válogatva. S pár éve, csak hogy ne felejtsem élményeim, s mert tán más szűkösebb lehetőségű kirándulóknak is segíthetnek beszámolóim, megszületett a blogom. Jelenleg pedig csak reménykedek, hogy a kirándulások és utazások tekintetében gyerek mellett is legalább azt az életvitelt tartani tudom majd, mint eddig.
      Köszönöm véleményét és a megosztást a blogjához.
      Üdv. Kinga

      Törlés
  2. Kedves Kinga! Köszönöm a gyors választ. Pontosan megértettem a problémáját és csak remélem, hogy ez meg fog oldódni (egyébként semmi közöm hozzá). Nem is szaporítom a szót, csak annyit írok még, hogy nekem sokszor tűnt úgy, hogy külföldön olcsóbban meg lehet oldani a nyaralást, mint itthon. És mivel mérnök vagyok (meg most már nyugdíjas), igencsak jól megnézem, hogy mire adok ki pénzt és mit kapok. Ilyen szempontból Csehországot tartom a legjobb ár / érték arányúnak (meg eszméletlen mennyiségű látnivaló van ott). Szóval ennyi. Üdvözlettel. Gábor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Remélem, hogy lesz szerencsém egyszer majd nekem is eljutni oda. Addig sajna maradnak a low-cost utazgatások és kirándulások. Viszont Önnek kívánok még nagyon sok szép külföldi utazást!
      Üdv. Kinga

      Törlés