Óbánya,
ahol kirándulni mindig öröm
A Mecsek szép erdői mindig, az év bármelyik napján szívesen látják és várják a kirándulni és túrázni kedvelőket. És aki ezt egy kicsit is szereti, az időnként kikívánkozik a természetbe. Nem csak hogy már hiányzott, de eljött az ideje ezen év augusztusában, hogy megtudjam, hogy új 'útitársam' ebben is örömét leli-e. Így hát felkerekedtünk, hogy felkeressük egyik kedvenc mecseki kirándulóhelyemet, Óbányát.
Egy hétvégi napon - talán egy kicsit későn, de kezdésnek talán pont jó is volt - elindultunk Óbányára. Az út ismerős volt. Mecseknádasdra kell eljutni a 6-os főúton, ami dél-dunántúliaknak szinte már fejből megy, a többieknek meg hát ott a GPS. Onnan pedig a kis úton Óbányáig kell eldöcögni. És már ott is a tábla!
A parkolási szabály továbbra is a régi! Óbánya községén belül fizetős a parkolás! Általában ezért szokott olyan sok autó, legalább egy-kettő mindig, még a tábla előtt parkolni. Ez van... szabály az szabály. Az utóbbi időben hol így, hol úgy parkoltam. No de most más volt a helyzet, ugyanis nem én vezettem és nem az én kocsimmal mentünk. És ami még ennél is újabb volt, hogy új útitársamnak, Szabolcsnak, kapcsolatai voltak Óbányán és így be tudtunk menni kocsival a községbe! Ingyé! Ki tudja, hogy lesz-e ilyenre valaha is újra lehetőségem.
Nem mintha nem lehetne könnyen gyalog is átszelni Óbányát, de így még gyorsabban el tudtunk indulni az erdő felé - főleg hogy elég későn indultunk. És ki tudja... lehet hogy lesz majd olyan, hogy még több időt el tudunk itt tölteni?? De szép lenne....
Aki az alsót választaná, ez esetben a felső képen a bal oldalit, az erre a térre lyukadhat ki. Itt lehet sütögetni és családi pihentető programokat szervezni.
Szabolcs mutatja is, hogy a mai napra melyik utat választottuk. :) Hát persze, hogy a rövidebbet! Ha jó együtt túrázni, akkor talán legközelebb már a másik célállomást is bevállaljuk :)
Aki szeret olvasni és némi tudást magába szívni, az lépte nyomom találhat majd hasonló táblákat, amik az erdő szépségeiről osztanak meg velünk érdekesebbnél érdekesebb információkat.
Hamar el is értük a pisztrángos tavat. És akkor mit látnak szemeim! El van kerítve?!?!? Mivan?
Árammal? Meg még kamera is?!? Nem mintha úszkálni szerettünk volna, vagy épp halat fogni.... de kerítés? Ennyire szükség volt rá? Csak szörnyülködtem és csodálkoztam.
Főleg, hogy azért ott megy el mellette az ember... a család... meg a gyerek is! Ja.... és nem szép! Eléggé látvány romboló.
És nem is egy helyen. Az egyik legszebb rész, ahol nem csak az egyik legszebb vízcsobogás volt...
....de Szuper Márió ügyességével kellett átjutni a köveken a patak vizén, ami az utat keresztezte (persze vannak akik a gumicsizmát választják és tank üzemmódban gázolnak át mindenen - de akkor abban mi a kihívás? a kaland? és az izgalom?).
Szabolcs sikeresen átért, amit meg is örökítettem. Főleg, hogy a sikeres átkelés után életét, de legfőképp a ruházatának száraz állapotát reszkírozva megközelítette a mini vízesést. Mondanám, hogy aggódtam, de el voltam foglalva azzal, hogy ezt a lehet legjobb és legtöbb formában örökítsem meg :) És milyen jól tettem :)
Ezt a részt is nagyon kedvelem. A bátrabbak itt is megkísérelhetik összevizezni a cipőjüket miközben meghódítják a patak medrét. Egy-két kidudorodó kő itt is várja a vagányabb fotókra vágyó turistákat.
Az okoska táblák... tudod... hogy a környékről még többet megtudhass, főleg ha valaki nem leli örömét a természet szépségében.
Utunk továbbra is a csobogó patak mellett haladt.... nem mintha máshol lehetne menni, hiszen ennek az óbányai túraútvonalnak pont az a lényege, hogy a patakmeder mellett jut el az ember Kisújbányáig! Így még a jeleket sem kell különösebben figyelni, amúgy a kék sáv 
jelzés vezet végig.
jelzés vezet végig.
És milyen jó, hogy ez így van! Én nagyon szeretem újra és újra végigjárni ezt az útvonalat. Igaz, hogy olyan sokat még nem voltunk, de meglehet, hogy ez a kulcsa az egésznek - nem állandóan, de évente legalább egyszer ellátogatni ide. Idén Szabolccsal.... :)
Fárasztó volt az út, vagy csak hosszú?, vagy csak az ebéd volt szűkös? Szabolcs csak nem bírta ki, hogy ne nasizzon még túrázás közben is! Persze akinek jó az anyagcseréje és sok energiára van szüksége.... vissza is kell még érnünk!, úgyhogy jól is tette :)
Egy újabb átkelő, ahol a patak medrében kell Szuper Máriót meghazudtoló ügyességgel előre haladni.... már ha lett volna víz... ami nem sok volt, de még talán annyi sem. Úgyhogy szinte zavartalanul sétáltunk végig a mederben.
Főleg, ha az ember tudja, hogy ez a szájra hasonlító kőképződmény a csepegő szikla. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, hogy honnan, de ennél a sziklánál télen-nyáron, éjjel-nappal csepeg a víz - olyan formában mint amikor valaki nem zárja el elég jól a csapot.... csak hogy itt sok csap van, és teljesen random csöpög a víz.
No meg egy forrás mellett. Itt akár friss hideg vizet is lehet inni! Mi is megkóstoltuk! És jelentem, hónapokkal ezelőtt volt és még élek! :)
Egy kicsit itt is át kellett kelni a patak vizén, de ennél a pontnál eddig még mindig olyan kevéske volt a víz, hogy egyáltalán nem volt semmi veszély és gond, se a cipőre, se a ruházatra.
Utunk innen már egyenest Kisújbányába ért. A képen a fény... akár csak az alagút végén.... már a falu közelségét jelentette.
Mi csak Kisújbányáig jöttünk. Nézelődve, az érdekes szabadtéri kiállítást megcsodálva haladtunk a falu központja felé.
... ahol a dombtetőn a templomocska áll. Korábban már írtam erről, ha érdekel, akkor KLIKK IDE és elolvashatod, és persze több képet is láthatsz erről a felújított aranyos kis templomocskáról.
Bár étellel, itallal és még nasival is készültünk, de a kávézás elmaradt. Hiányát ennél a Klumpás tanya nevű büfénél pótoltuk.Aki esetleg nem készülne elég elemózsiával itt kaphat meleget, hideget mind ételben, mind italban. S bár elsőre úgy tűnik amikor beérünk Kisújbányára, mintha az ember a világ végére ért volna, de nem kell megijedni, a turistákra itt is gondoltak!
.... át patakon, vízen, köveken....
Nekem ahogy eddig is, most is tetszett a kirándulás, még újdonsült útitársammal is. Úgy vettem le, hogy Neki is tetszett, ezért úgy érzem, hogy semmi akadálya, hogy a jövőben együtt járjuk az erdőket és együtt keressük a kalandokat.
Addig pedig.... keresd fel Te is Óbányát és kedvelt túraútvonalát az év bármely időszakában!
Járd meg!
Nézd meg! Éld meg Te is!
Szép hely. Én is voltam a barátnőmmel ősszel. Szépek voltak a színek.
VálaszTörlésAranyos, vicces! Olyan mint egy Dörmögő Dömötör-mese az erdőben.:)) Helyes vagy, és gondolom, hogy a stílusod olyan, mint a vibráló, optimista személyiséged.
VálaszTörlésGyuri - www.induljelegyuton.hu