Élménytérképem !!!

2018. szeptember 9., vasárnap

Szekszárd felsővárosi búcsú

Szekszárd felsővárosi búcsú

Gondoltam, hogy a mai nap emlékére lehetne egy kicsit más a babázós napi menetrend... mozgalmasabb, emlékezetesebb. Mert hogy a mai napon lett a babám 10 hónapos. Gondoltam, hogy elmehetnénk kirándulni egyet, kellemest a hasznossal. Az egyéb teendők miatt azonban nem volt túl sok időnk. Így hát töprengtem... és véletlen-e vagy sem, pont megláttam a Facebookon, hogy Szekszárdon afféle búcsú lesz. És jött is az isteni szikra, hogy akkor az lesz a mai program... búcsúba megyünk.

Én úgyis olyan rég voltam, Emili meg egyáltalán nem is volt még ilyenen. Így hát Emili babám életében először'járt' búcsúban.

A lent olvasható hozzászólások hatására - amiknek mindig örülök bármilyen kritikát is tartalmazzanak - élménybeszámolóm moderálva:

Mentünk is. Tudtam is hogy hova kell menni, csak épp azt nem hogy hol és hogyan lehet parkolni. Emlékeztem, hogy a város ama részén (Kápolna tér) nincs túl sok lehetőség a könnyű és gyors parkolásra. No de melyik rendezvénynél könnyű azt megoldani?  Viszont pont szerencsém volt, s már mentünk is felfedezni a búcsút.
Emlékeim nagyon régiek... s ki emlékszik már arra, hogy milyen is volt. Így élmény volt felfedezni.
A gyerekeknek szóló szórakozás, a már jól bevált ugrálóvár nem maradhatott el... ez mindig bejön.
Lassan sétáltunk végig az úton az árusok mentén.

A helyi játszótér plusz gyerekbarát programoknak kínált teret.
Sokféle dolgot lehetett látni.. a finomságoktól a kézműves termékekig...
Egy kedves ismerősöm is jelen volt, a szebbnél szebb fonott termékeivel a legtöbb rendezvényen megjelenik. Most is rátaláltunk...
Beszélgetünk is egy kicsit. S sokáig innen néztük a búcsú eseményeit.
Ahol éppen álltunk a szemközti területen voltak a szórakoztató programok, úgyhogy tényleg jó helyen álltunk meg.
Zenés, táncos előadások... kicsik, nagyok... fiatalok, idősek...
S persze a körhinta se hiányozhatott. De rég láttam ilyet.
Csak szemléltük, hogy mi minden zajlik egy ilyen búcsúban....olyan rég volt, tán gyerek voltam. Emlékeimet kerestem és újakkal frissítettem.
Visszafelé is megnéztük, hogy mi mindent lehetne venni.
De csak távolról nem ám pénztárcám bánja :) Bár így utólag... lehet hogy a könyvesnél nézhettem volna egy-két mesekönyvet.
Még büfé is! Enni, inni... programok...szórakozás... ami csak kell egy kellemes délutánhoz.
Még egy kis visszatekintés, hogy milyen is volt... s már indultunk is haza. Emili babám érezhetően jelezte, hogy ő már elfáradt.
Nálunk már hosszú évek óta nincs semmi hasonló, úgyhogy jó volt látni, hogy ez a fajta rendezvény még mindig él. Örülök, hogy elnézünk... s lett szép új élményünk... valami más, valami új... főleg a babámnak, s végül ezáltal nekem is. 
Felétek van még búcsú? Ha nincs, akkor Szekszárd felé járva biztos találsz...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

7 megjegyzés:

  1. Tisztelt Lőrincz Kinga!
    Időm nincs jobban kifejteni…Jól bírom a kritikát, és főleg ha építő jellegű.
    Humoristákba se szeretem azt, az (ide írhatnék kedves és kevésbé kedves jelzőt) embert, aki belerúg sokat dolgozó személyekbe csak azért, hogy Ő hátukon feljebb jusson. Hatalmas ellent mondás írásában, hogy az elején arról ír mennyire nincs parkoló és szerencsére kis autója van…Majd milyen kevesen vannak?
    - Igen lehettek volna többen, de pont ilyen önjelölt blog sztárok írhatnának pozitívabban egy civilek és egyesület által szervezett programról.
    - „Sajnos” ez Katolikus program kötődik a Mária naphoz Szep.9 , és pont Szekszárdi szüreti napok előtt, emberek erre koncentrálnak
    - vasárnap tudjuk tartani, hiszen örvendetes, de misézés is van délelőtt, ez se segíti, hogy sok emberek jöjjenek ki. Vasárnap leülnek az emberek.
    - Domboldalon szüretek folynak, nem csak a gazdát, de a segítségeket is elszólítja.
    Mi civilek, azért továbbra is szívvel lélekkel folytatjuk, nem veszi el a kedvünket!
    Nem is pazarolnék többet erre a Hölgyre hisz csak az Ő malmára hajtjuk „reklámot”. Köszönöm Neki a jó kis Magyaros hozzáállást. Azért várjuk szeretettel jövőre is. Egy kis beharangozóra megkérnénk előtte jövőre ezzel tudna segíteni. Ja meg várjuk a téren, mondjuk minden hónapba, hogy lássa:
    - hányszor kell találkoznunk
    - mennyi egyeztetés kell
    - kedves fellépőkkel, hányszor kell egyeztetni
    - területfoglalástól- az energia szükséglet kialakítása
    - emberekkel való kommunikáció….
    - Mennyit dolgozik itt sok-sok család
    Ön ezt egy 10 percbe meg tudja taposni.
    Ja, jut eszembe (nem támadva). Régen a búcsúkba „római utakon” jöttek be a régi emberek lovas kocsikon a szomszéd falukból. Megkérném, hogy idén Kétyről szervezzen egy kis csapatot és szeretettel várjuk Önt- Önöket egy bográcsolásra. Egy blog, ahogy egy egyesület, lehet építő jellegű és összetartozás segítő. Szóval fel a fejjel, semmi negatívizmust…! Lesz egy kis ideje, kérem előbbiek függvényében módosítsa „írását”!
    Szervezők nevében: Tisztelettel Szollár Zoltán

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zoltán,
      köszönöm a hozzászólását, megjegyzését, véleményét. Bár nem esett túl jól, de valahol megértem. Ahogy Önnek is meg kell értenie, hogy ez egy élményblog, ami az akkori személyes élményemről és életérzéseimről szól! Ezáltal soha nem az egész eseményt óhajtom minősíteni, lehúzni, vagy akár reklámozni, hanem csak az akkor megélt érzéseim írom meg. Legyen az jó vagy rossz, különösebb szándék nélkül, passzív módon, bízom abban, hogy megmozgatja az olvasók kíváncsiságát és érdeklődését.
      Sajnálom, hogy ennyire rossz üzenete lett az írásomnak. Értékelve és tiszteletben tartva munkájukat a bejegyzésem moderálom. S remélem, hogy a következő eseménynél már pozitív üzenetként hat az érdeklődő emberekre.
      Üdvözlettel: Lőrinc Kinga

      Törlés
    2. Kedves Szollár Zoltán!
      Sajnos a Facebookra küldött üzenetére nem tudtam válaszolni, úgyhogy ezúton küldöm válaszom ama üzenetére:
      Tán látta, tán nem, de a hozzászólása után azonnal,egy napon belül, módosítottam a szöveget. Sajnálom, hogy túl nyersre és negatívra sikerült. Tán pont rossz passzban voltam, mert amúgy a legtöbb élményemnél a pozitív részt emelem ki jobban, és biztató motiváló sorokkal zárom bejegyzéseim. Tényleg nagyon sajnálom, hogy így alakult. A bejegyzésem nem szeretném teljesen eltüntetni, ha nem muszáj....mégis csak egy emlék az élménynaplómban. Viszont hajlandó vagyok az ajánlása szerint módosítani. Arra szeretném kérni, hogy nézze meg újra... az újabb verziót. És ha úgy látja, hogy lenne még mit csiszolni, csinosítani, egyéb általam kevésbé ismert tartalmakkal bővíteni, akkor várom ötleteit, gondolatait, konkrét elképzeléseit. Üdvözlettel: Lőrinc Kinga

      Törlés
  2. Tegnap én is olvastam ezt a bejegyzést. Igen csak felháborodtam, mert az ilyen embereknek fogalmuk sincs, mennyi idő és energia fekszik egy ilyen esemény megrendezésében. Jó Magyar szokás szerint, csak kritizálni tudnak. Egyébként nem tudom melyik évben volt a Tisztelt Hölgy a búcsún, de ha a tavalyin, akkor valószínű, hogy a korai órákban lehetett, mert ha jól tudom, akkor a délutáni órákban kb 1000-1200 ember látogatott ki a búcsúra, ami nem nevezhető kis létszámnak. Tisztelt Hölgyem! A szekszárdi búcsú valamikor az én gyerekkoromban, igen nagy esemény volt, aztán szép lassan abbamaradt. Mi a "Fősővárosi Kör" tagjai sokat dolgozunk azért, hogy ez a szép eseményt újraélesszük az emberek, családok és a gyerekek szórakoztatására! Lehet, hogy az Ön számára az önzetlen munka ismeretlen fogalom, de mi így tesszük....önzetlenül! Ha kérhetem, legközelebb ne csak a kritika hangján szóljon, hanem nézzen az esemény megrendezésének a háta mögé, talán más lesz a véleménye! Üdvözlettel: Kovács János a Fősővárosi Kör tagja

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves János,
      köszönöm a hozzászólását, megjegyzését, véleményét. Bár nem esett túl jól, de valahol megértem. Ahogy Önnek is meg kell értenie, hogy ez egy élményblog, ami az akkori személyes élményemről és életérzéseimről szól! Ezáltal soha nem az egész eseményt óhajtom minősíteni, lehúzni, vagy akár reklámozni, hanem csak az akkor megélt érzéseim írom meg. Legyen az jó vagy rossz, különösebb szándék nélkül, passzív módon, bízom abban, hogy megmozgatja az olvasók kíváncsiságát és érdeklődését.
      Sajnálom, hogy ennyire rossz üzenete lett az írásomnak. Értékelve és tiszteletben tartva munkájukat a bejegyzésem moderálom. S remélem, hogy a következő eseménynél már pozitív üzenetként hat az érdeklődő emberekre.
      Üdvözlettel: Lőrinc Kinga

      Törlés
  3. Természetesen nem tudhatja mindenki, hogy a szekszárdi búcsú évek óta haldoklott. 4 éve egyetlen árus volt a "Búcsúban", ami valójában csak a miséből állt és az onnan távozók vásárolhattak a Petrits mézeskalácsosnál pár dolgot.
    Ezt követően pár civil megpróbálta felkarolni és megmenteni a Búcsú hagyományát. Így ami ma a Búcsúban látható az mind önkéntes munkából, illetve adományokból van. (A város támogatása kimerül abban, hogy a helyszínért nem kell a rendező civil szervezetnek 1-200.000Ft-ot fizetnie.)
    Tehát 4 éve az egész délelőtt 10-től délután 1-ig tartott egy árussal és az egyetlen program a katolikus mise volt.
    Ebből lett az ami most van.
    Káosz a parkolásban és kb. 1000-1200 látogató délután 1 és 7 óra között.
    Mindez vasárnap. Szüreti Fesztivál előtt 4 nappal a szüret derekán, egy városkában, ahol a bor az úr. :)

    Én azt javasolnám, ha a pici kicsit nagyobb lesz újra érdemes lenne kihozni. Kevés olyan hely van már a városokban, ahol egy gyerek felszabadultan szaladgálhat a társaival anélkül, hogy bármi baja lehetne.
    A Szekszárdi Búcsú pedig egy ilyen hely.:)
    Öröm lesz látni ahogy lerohanja a többi gyerekkel Csabi kistraktorját (ami egész nap teljesen ingyen jár, mert Csabi nem fogad el pénzt azért, hogy szórakoztassa a gyerekeket!) és élvezi a 2km/h-ás "száguldást!
    Amit valami ismeretlen okból újra és újra meg akar majd ismételni! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szalai,
      köszönöm a hozzászólását, megjegyzését. Remélem, hogy a búcsú múltjáról szóló sorait sokan olvassák majd.
      Sajnos nem biztos, hogy a legközelebbi alkalommal a közelben fogok tartózkodni. Félek, hogy ez volt az első és utolsó szekszárdi búcsú élményem. De meglátjuk...hátha... Ha pedig úgy lesz, akkor viszem a kis gézengúzomat :)
      Üdvözlettel: Lőrinc Kinga

      Törlés