Orfű - Medvehagymafesztivál 2012

Medvehagymafesztivál

Még nem is hallottunk tán soha a Medvehagymafesztiválról egészen eddig. De valahogy mégis a tudomásunkra jutott. Úgyhogy kíváncsiságomnál fogva kicsit utánanéztem, és úgy döntöttünk, hogy miért ne, nézzük meg hogy mi ez,... jó lesz egy kicsit kimozdulni otthonról. 

Irány Orfű, és az ominózus Medvehagymafesztivál!


Igaz, hogy nem épp hétvégén mentünk, hanem csak pénteken, mert hétvégén nem értünk volna rá….de hát reménykedtünk, hogy azért így is látunk valamit. Végül is... péntektől már ment a fesztivál és programokat is ígértek.

Hideg volt! Azon a hétvégén nagyon hideg volt. Bár nem nagyon volt kitáblázva semmi, de azért megtaláltuk a fesztivál színhelyét. Orfűre kellett eljutni és a falun keresztül addig mentünk, amíg meg nem láttuk a kirakodós árusokat. Nyilvánvaló volt, hogy ott van a fesztivál. Még parkolót is találtunk. Gondolom a péntek is, meg a hideg is... és kevesen jöttek körülnézni.

Árus sem volt sok, ahogy tömeg sem. De szuvenírt azért találtunk.
Nagyon szép kézműves termékek volt láthatóak és akinek telt rá, az már vihette is haza.

Én valami kisebbet szerettem volna. De szerencsére még nekem is csurrant-csöppent valami. Meg is vettük azt szép aranyos kis festett köcsögöt. Ez lett az első a gyűjteményemben!

 Gyorsan meg is találtuk a fesztivál központi helyét.

Az orfűi tájház udvarában, a Kemencés Udvarban volt a rendezvény és a programok. Nem túl nagy hely. De azért úgy tűnt, hogy van látnivaló.

Pl. akkor délután épp a híres sztárséf, Lázár főzött a Tv-nek valami finom medvehagymás ételt. Egészen közelről volt szerencsém élőben látni ezt az embert.:) És persze azt, hogy hogyan is megy egy ilyen főzőműsor forgatása. Abszolút élőben, vágatlanul lehetett végig nézni, hogy mit remekel a séf a konyhai alapanyagokból és a medvehagymából.

Szóval 'sztárok' is képviseltették magukat. Ennek ellenére nem nagyon néztük végig, hogy mit csinál. Gondoltuk, majd ha kész a kaja, akkor addigra visszaérünk. Mentünk is felfedezni a környéket, hogy mi mindent lehet még látni.
Igazi kemencék az udvaron. És nem is csak egy kemence található az udvarban, de egyiket sem használták, legalább is a kintieket nem... még a Lázár sem.

Hightech eu-komfortos csirke-ház.

Kicsit odébb négylábú állatok is figyelték a kíváncsiskodókat... De nem igazán cirógatásra voltak kihelyezve. Úgyhogy csak az auráját simogattam meg.... biztos, ami biztos.

Az udvarban volt egy másik épület is. Ebben serényen sütötték a medvehagymás pogácsákat. Itt volt a benti kemence, és ezt izzították a sütéshez.

Meg lehetett tekinteni a régi falusi élet kellékeit is.

Több helyen is volt egy-egy gyűjtemény.

És ha már itt voltunk, miért ne kóstoltuk volna meg a medvehagymás pogácsát. Naaaagyon finom volt! És milyen guszta!

Bizony.. mi meg a pogácsák... És ahogy látod, szinte senki más nincs körülöttünk. Hát igen.. a péntek, meg a hideg...

De a pogácsa nagyon finom volt! Az a finom leveles pogácsa.. minden értelemben leveles... a tészta is, és a medvehagyma zöld levéldarabkái miatt is.

Egészen inspirálóan hatott, hogy mi is csináljunk ilyet a jövőben, hazafelé már csak a medvehagymát kell beszerezni….
Körülnéztünk a többi részen is, és nyugtáztuk, hogy azért annyi látnivaló és program most még nincs. A tájházat még megnéztük. Az a fehér hosszúkás parasztház az.

A régmúltunk iránt érdeklődőknek egy kis bepillantást ad abba, hogy hogyan is éltek régen a falusiak.

A konyha...

A középső szobában egy kis minikiállítás régi falusi eszközökből, tárgyakból.

És a harmadik helyiség egy korhűn berendezett szoba. Egy lelkes korhű ruhába bújt kisfiú kalauzolt miket végig.

És mire végigértünk, és kiértünk a tájházból, Lázár is már a kész volt egy adag étellel és azt osztogatta. Mi is megkóstoltuk, csak hogy tudjuk, hogy azért mégis mire lehet számítani az ételbe főzött fokhagyma szagú medvehagymától. Igazából nem tudtam hova tenni az ízeket.

Mentünk is volna haza, mert nem volt mit nézzünk, de akkor megláttuk a Dottót. Anyuka nem nagyon tudja hogy milyen is dottózni, bár már én sem nagyon emlékeztem rá. Úgyhogy... úgy döntöttünk, hogy felülünk. Bár az időjárás, a hűvös levegő nem volt valami kedvező... de miért ne. A bácsi még azt is mondta, hogy egy helyen megáll, ahol lesz lehetőség medvehagymát szedni. Tiszta kaland, fel hát a dottóra!

És mint látod... nem csak mi voltunk olyan 'bolondok', hogy ilyen időben dottózni akarjunk.

El is hagytuk a nem túl mozgalmas medvehagymafesztivált.

És a dottó vitt is minket körbe a tavak körül. Szép volt a látvány, és még szebb lett volna, ha kellemesen napos idő lett volna,... és persze meleg. Azért a dottón zötykölődve fújt a szél rendesen. Közben már én sem voltam benne biztos, hogy olyan jó ötlet volt. De hát ettől lesz emlékezetes.

A bácsi félúton az erdős résznél valóban megállt, és mutatta, hogy hol lehet medvehagymát szedni. Szedtünk is volna... ha lett volna bizalom gerjesztő szednivaló. Sajnos nagyon megcsupálták már az arra járók, és nem igazán volt mit szedni... ami volt, az meg elég csoffadt volt. Úgyhogy nem vittük túlzásba a szedést.

Visszatértünk a dottóhoz, és azzal a kocsinkhoz is, és ennyi volt az idei orfűi Medvehagymafesztivál számunkra.

Viszont a hazaúton megálltunk a Mecsekben az egyik kis földutas kereszteződésnél.

És megindultunk az erdőbe, hogy akkor majd ott szedünk rendesen medvehagymát. Szatyorszámra!

Itt már azért volt mit szedni. Főleg, ahogy egyre beljebb mentünk az erdőbe.

 S miután legyőztük telhetetlenségünket, a két jól megrakott szatyorral mentünk is haza.

Jól feltankoltunk medvehagymából (ebből már lehet kaja téren kísérletezgetni), és az enyhén csípős időben irány haza. Érdekes nap volt. Új élményekkel és még annál is több medvehagymával lettünk gazdagabbak. Jövőre talán majd egy szombati vagy vasárnapi napon nézzük meg, hogy milyen élményt tud nyújtani a fesztivál, ha több ember és melegebb időjárás van.
De azért jó volt. Úgyhogy ha még Te se hallottál volna róla, és még egyszer se mentél el megnézni...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!