Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2015. április 9., csütörtök

Vértesszentkereszt - Bencés apátság romjai


Vértesszentkereszt - Bencés apátság romjai
Magyarország legszebb templomromjai közé tartozik, ami látogatható is, meg nem is. Érdekes élményben volt részünk, ezért sokat töprengtem, hogy megírjam-e. De úgy döntöttem, hogy mivel meglehet hogy nemsokára egyáltalán semmilyen módon nem lehet ezt a különleges romot megtekinteni, ezért inkább megmutatom, hátha még Te is meg tudod majd nézni (amíg még lehet).

A térkép és az útvonal adott volt... főleg, hogy pont a környékén jártunk.
Ahogy láthatod az apátság nagyon közel van a Gerencsér várhoz. Ezért ha már el kellett eddig utazni, akkor kettőt egy csapásra, az apátságot is megnéztük. A Gerencsér vár megtekintése után ( ha még nem olvastad volna azt az élménybeszámolót, akkor KLIKK IDE) átgurultunk a másik oldalra és kerestük az apátsághoz vezető utat.
Meglepően jó minőségű út vezetett ebbe az irányba is (sárga szaggatott). Erdőn keresztül... ahol bizony az állatok vannak otthon :)
Kerestük a romot, de nem láttuk és nem találtuk. Az egyetlen erre utaló jelzés az a kőre festett piros nyíl volt. Térkép szerint is itt kellett keresni valahol.
Úgyhogy megálltunk és már mentünk is felfelé. Itt is egy sorompó. Úgy tűnik, hogy az oroszlányi kirándulásunknak ez volt most a vesszőparipája... a sorompós magánutak. De itt már meg se próbáltam bemenni. A térkép szerint a rom nagyon közel volt, úgyhogy egy kis séta a kényelmes várnézés után nem árt.
Mentünk is fölfelé az emelkedőn lelkesen.
Közben szörnyülködtünk egyet, hogy ha itt a rom, akkor milyen már, hogy pár méterrel odébb valami cég működik hangos zajos munkafolyamataival (több mint valószínű, hogy a szeméttelephez tartozik).
Azért még lelkesen mentünk fölfelé, az ébredező erdőt is megtekintve.
És már ott is voltunk! Tényleg nem kellett sokat menni. Az apátság romjai! Bekerítve?!?!?
Erre nem készültem. Idő híján felületes gyors információkkal indultunk útnak otthonról, és az valahogy elmaradt, hogy ez a látnivaló fizetős lenne, vagy hogy kerítés mögül lehetne csak megtekinteni. Hirtelen azt se tudtam, hogy mi van. De hát csak meg lehet nézni, főleg, hogy a felfelé gyaloglás közben két fiatal jött velünk szembe lefelé. Akkor csak ott voltak ők is. S már néztük is, hogy hogyan lehet bejutni, kinek kell szólni vagy mi van.
És ezután jött az, amivel még nem találkoztunk. Sok érdekes ember él a földön, és sok félével találkozik az ember az élete során, de ilyennel nekünk még nem volt dolgunk. Elsőre egy normálisnak tűnő férfi jött oda a kapuhoz, hallózó kiabálásunkra, és kaput is nyitott. No de ahogy utána elkezdett beszélni, és ahogy...  Modorban és emberbarát viselkedésben lett volna mit tanuljon, bőőőven! A férfi elég nyers és rideg volt, még velünk kedves tudatlan látogatókkal is. Egyfolytában azt hajtogatta, hogy a romok nem látogathatóak, és hogy egy Forster nevű céghez tartozik, akiktől engedélyt kellett volna kérnünk, mert a romok nem látogathatóak. Tájékoztatásul ezen az oldalon KLIKK IDE minden infót megtalálsz. És ahogy látom, valóban... előzetes bejelentkezés szükséges... de attól még ezek szerint látogatható.Úgyhogy nem is értem, hogy a bácsi miért hajtogatta egyfolytában, hogy nem lehet látogatni.

UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Lásd hozzászólok véleménye! Nagyon hasznos! A megközelíthetőséget, az elérhetőséget, a 'hivatalos útvonal' módját, és a romok vendéglátó gazdáját tekintve is! Úgy érzem utólag is, hogy egy igazi gyöngyszem bújik meg a Vértes erdeiben, aminek megtekintése az igazán érdeklődő, de átlag emberek számára igazságtalanul körülményes.

A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg.
De úgy tűnik, hogy azért még maradt a bácsiban némi kedvesség és emberségesség (egy icipici), mert azért beengedett minket. Mondtuk is, hogy jó messziről érkeztünk. Így hát kicsit úgy tűnik, hogy fű alatt, de megnézhettük a romokat.
Na de nem ám akárhogy... hanem szigorúan az ő feltételei mellett. Mondta, hogy csak utána, és ő majd vezet. S miközben szidta a turistákat, hogy nem vigyáznak a romokra, ezért nem szereti ha jönnek és ha rajta múlna, akkor senki nem is lenne beengedve,... egy szavunk se lehetett, csendben megalázkodva mentünk utána. Mit meg nem tesz az ember, hogy lásson valami szépet. Pedig szerintem legszívesebben sarkon fordultunk volna, csak akkor nem láttunk volna semmit. És hát a kerítésen belül bizony a bácsi volt az úr. Ahogy a tudnivalókat illetően is. Szavunk nem hogy nem lehetett, de majdnem hogy még azért is leharapta a fejünket, ha kérdezni mertünk. Úgy vettem le, hogy ő úgy gondolja, hogy ha valaki odamegy nézelődni, akkor abban a témában minimum történelemprofesszori tudással kell rendelkezzen, mert akkor minek ment oda, ha nem tud a helyről és a történetéről semmit. Mondtam volna, hogy pont azért, hogy ott helyben halljon és tanuljon valamit az ember. No de ez nem az a fajta ember volt, akinek bármit is meg lehetett volna mondani, vagy magyarázni,.... még a végén puskával kergetett volna el minket :) (amúgy is olyan vadász kinézete volt). És ha már nagy nehezen bebocsátást kaptunk, akkor kár lett volna meggondolatlan viselkedéssel elűzetnünk magunkat.
Úgyhogy figyeltük, hogy mit mond.... én klikkelgettem szelíden szolidan.... és mentünk utána.
Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa.Csákvár lehetett a hatalmi központjuk. Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte. Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg. A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, akiesztergomi érsek (1203). A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak. A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt. A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge. A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.
A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került. Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382). Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiak lettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe. Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett. Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475). Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkos szerzetesek vehették birtokukba (1478). Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.
A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit. A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat. Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra-helyreállításra, ami évtizedekig tartott. A régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók. Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele. A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.
Vértesszentkereszt a Csák-nemzetség romokban álló vértesi monostora. A török felgyújtotta ugyan, de romjait tovább nem pusztította. A XVIII. század végén - az itt birtokos Esterházyak - az akkor divatos kertépítészeti alkotómódszer szerint - műromok építéséhez - tatai és csákvári parkjukba hurcolták pompásan faragott köveit, amelyek ma már jórészt a tatai múzeumba visszakerültek. A monostor ugyanannak a Csák-nemzetségnek az ősi központjában épült, amelynek kiemelkedő tagja () a kalocsai székesegyházat építette. Csák Miklós 1231-es végrendelete szerint ezt a birtokát magyar szokás szerint legkisebb fiára hagyja, mert az különleges hely (locus specialis), amelyet magyarul „udvarhelynek" neveztek.
Ebben az időben a XIII. század elején meggazdagodó uralkodó réteg birtokainak központja már a művészeti tevékenység központjává is lett. Az ’’udvarhelyeken’’ koncentrálódik a nagybirtokok terményfeleslege, s ez lesz a művészeti tevékenység alapjává is. A XIII. század első évtizedeiben a főúri réteg már olyannyira meggazdagodott, hogy versenyre kelhetett művészi létesítmények terén is az egyházzal, sőt követni tudta a legelső feudális urat, a királyt is. A templomépítő alakja, ebből a szempontból jellemző. Első felesége francia, második pedig görög nő volt (aki feltehetőleg Annával, III. Béla feleségével, jött). Lehet, hogy ő az a titokzatos N. (Nicolaus), aki számáraAnonymus Gestáját írta. Csák Miklós életének nagy részét délvidéki birtokain töltötte, de családi monostorát itt, az ősi birtokon építtette fel.
Vértesszentkereszt templomának alaprajza jól levezethető a kalocsai székesegyházból, azzal a módosítással, hogy kápolnakoszorús szentélykörüljáró helyett az eldugott helyen épült, kis hívőszámhoz tervezett kolostornak csak egyszerű, lóhere alakú szentélyfejet készítettek, ami a keleti az ókeresztény építészetből éppen úgy átszármazhatott, mint a Rajna vidékiből (Köln). (A főszentély jobb és bal oldali félköreinek domborodásai a főaspissal hereleveles keresztet képeznek.) A keresztes hadjárattal szokták kapcsolatba hozni nyugati elterjedését, s nem csak a Keleten látott építészeti formaelemek, hanem a kereszt általános tisztelete miatt is. A monostor nevében viseli a keresztet, sőt szentélye alaprajzában (amely talán keletről származik), ez látható is. A keleti kapcsolatot az is támogatja, hogy a Csák-nemzetség több tagja részt vett II. Endre keresztes hadjáratában.
A templomot nyolc kétsoros pillér, egy fő- és oldalhajóra osztotta : úgynevezett háromhajós, keresztházas, A templomhajókat fejlett rendszerű boltozat fedte, a hajókat elválasztó nyolcszögű pillérfőket pedig egyéni témájú farazott dísz borította. A nyolcszögű pillér hordta a keresztboltozatot, ami számos XIII. századi emlékünkön feltűnik. Ezek olyan fejlődési sorozatba állíthatók, amelyben a vértesszentkereszti pillért folyamatosan gazdagodó formában az aracsi, türjei, jáki emlékek követik.
A pillérfejezetek faragványai egyedülállóak hazánkban. A román stílus beszélő oszlopfőinek kedvelt alakjai: az egymás szakállát tépő figurák, a bűnt jelképező állatot Bibliával és regulával fegyelmező szerzetes stb. nem Itáliából kerültek ide, valószerűbb, hogy francia földről, és kitűnő illusztrációi annak a művészeti iránynak, amelyet Szent Bernát olyannyira elítélt.
A francia eredetet az ornamentális fejezetek is igazolják, amelyeknek bimbós, leveles dísze ugyanabból a körből származik, ahonnan Esztergom és Kalocsa, Aracs oszlopfői. Ez a körülmény döntő a templom korbéli meghatározásánál is. A ciszterciták által elítélt monstrumok állatharcok pedig a délről errefelé húzódó bogumil eretnekséggel függhetnek össze.
Építésének ideje a 12. századra tehető. Az apátság romjai a román stílusú építészet egyik megmaradt legszebb magyarországi emléke. Különösen szépek a remek kőfaragásos oszlopfők, zárókövek, a szimbolikus állat- és emberfigurák, a növényi ornamentika.

Még több érdekes infót találhatsz ezen az oldalon is, KLIKK IDE. De meglehet, hogy ez a videó (amit az előbb ajánlott oldalon is láthatsz) érdekesebb lehet.

Készítette: Buzás Gergely muzeológus, művészettörténész Visegrádi Múzeum


Hátrébb fedett részen további épületrészek... romok voltak... csak már kaptak tetőt is.




Itt bizony csak azt magyarázta, hogy csúszik a partoldal és a talaj, ezért ez az épületrész is már megrogyott. Mutatta a gerendán a bizonyítékot. És emiatt nincs hivatalos látogatásra engedély. Persze egyfolytában mindenki mást, és az egyéb cégeket okolta. Persze mi se értjük, hogy egy ilyen szép történelmi értékkel rendelkező romegyüttest miért nem védenek jobban és miért nem tud a hatóság, vagy más hatékonyan intézkedni.
A szent hely, amiért zarándok turisták is járnak erre.


És a becses kőgyűjteményt is megmutatta. Kicsit olyan érzéssel beszélt róluk, mintha az övé lenne. Zömében azt ecsetelte, hogy mennyi követ elloptak és hogy hány követ ő hozott vissza másoktól. A tiszteletlen kőlopó emberekről beszélt, úgyhogy szuvenyírra nem is mertem gondolni :) .




Itt sokkal több időt is el tudtunk volna tölteni, ha nem ilyen körülményekkel találkozunk.
Egy újabb szentély... és itt is mutatta és mondta, hogy nézzük meg... a fal elrepedve... mozog a talaj és az épület, stb.. stb...
A templom romjai belülről...
Az oltár része... Még ha utólag is építették hozzá, akkor is.. ez a falrész, a formája és az egész  úgy ahogy van különleges.
Sajnáltam volna, ha ezt nem láthatom egyszer a saját szememmel is.
Mint írtam is, szerintem nem sok ilyen szépségű templomrom van ma Magyarországon. Mily sajnálatos, hogy jelenleg csak ilyen módon, és ilyen feltételek, és körülmények közt lehet megtekinteni.

A bácsi és lakhelye is megtekinthető ezen a képen. Innen őrködik és vigyázza a romokat, és a kőgyűjteményt.

UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Hogy az időben távolabbi háttért is lássuk. No meg hogy ne csak az általam írt 'tán jogosan, tán nem' negatív hangzású élményeket lásd. És hogy mindenki tudja, hogy ki az, akit "bácsinak" nevezek. Egy kedves kommentelő írta, ajánlotta... MINDENKÉPPEN OLVASD EL ezt is! KLIKK IDE.

Sebtében röptében mint a hurrikán végig is értünk az egészen.

S mire észbe kaptunk szinte már a kapunál álltunk újra. Még jó, hogy azért itt-ott egy-egy képet tudtam készíteni, hogy megmutathassam Neked is. S bár nem nem nagyon hallunk erről a romról, tán jobb, ha nem is akarjuk meglátogatni (főleg egy ilyen modorú és jellemű ember kíséretével), de azért ilyen is van kishazánkban.
És talán ha az a rengeteg támogatás és uniós pénz jó helyre menne, akkor nem veszne a homályba történelmünk ily becses darabja.
Villámlátogatásunk után enyhén feldúlt lelkiállapotban hagytuk el a helyszínt és ugyanazon az úton vissza is tértünk a kocsihoz, hogy kellemesebb élményekre is szert tehessünk még a mai napon.

A rom gyönyörű volt, majdhogynem páratlan. A helyszín és megközelítése tűrhető. Az ember, akin múlik, hogy mit látsz vagy hogy látsz-e egyáltalán valamit, katasztrofális. Úgyhogy inkább most nem is mondok semmit. Vagyis annyit, hogy ha Te is meg szeretnéd nézni, akkor mindképp az elérhetőségeken keresztül érdeklődj, jelentkezz be, és úgy jelenj meg időben, felkészülve és a megfelelő történelmi háttértudással felszerelkezve. Ez a biztos, és akkor talán nem veri ki nálad a biztosítékot a bácsi stílusa és modora. Ha mindezekben felkészültél... akkor ahogy jónak látod... rád bízom.

18 megjegyzés:

  1. Szia, köszönöm a beszámolót. A környék lakosaként többször kerestem már fel ezt a romot. A "bácsi"-ról tudni kell, hogy hozzá tartozik a romokhoz. 10 éve őrzi, és ott is él. Sajnos nem rég tudtam meg, hogy az épület bányakáros, és már valóban nem látogatható. A "bácsi" pedig első ránézésre lehet, hogy kissé furcsa, de ha minden romnak lenne egy ilyen gazdája, akkor máshol tartanánk. Egyébként hatalmas tudása van. Nem szereti a tudatlan turistákat, pláne, ha azok a környéken laknak, és nem tudnak semmit a romokról. Örülj, hogy bemehettetek, és hogy nem falt fel elevenen... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Örülök, hogy azon szerencsések közé tartozhatok, akik ezt a gyönyörű romot még a saját szemükkel láthatták, még ha ilyen 'idegenvezető' mellett is :) És igazad van... ha mindenhol így óvnák az értékeinket, akkor nem itt tartanánk.

      Törlés
  2. Szia.Mi is voltunk arra.Meg akartam mutatni másnak is mert én már régebben voltam ott. Hát érdekes volt. Minket már nem engedett be. Valószínűleg már megunta a beengedést. Azért van pár érdekes dolog ahogyan ezt kezelik. Sehol nincs feltüntetve, hogy a műemlék nem látogatható!! Neten sem találtam és ott arrafelé azon a rozsdaette táblán sincsen odaírva.Na meg a hozzávezető földes út elején sem !! Van egy honlap.http://www.vertesszentkereszt.org/. Itt sem de erről gyanítom, hogy talán Henye Péter lehet az aki ott lakik? A honlapon van 3 elérhetőség. Mindhárom email címre írtam a problémát, hogy miért nem látogatható. Visszajött mindhárom levél.Ami azt jelenti, hogy egyik email cím sem működik. Itt egy másik honlap is. Ezen rá fogsz jönni mit is emlegetett (forster) de itt is még azt írja , hogy látogatható valamiképpen ami ugye nem felel meg a valóságnak. http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/bences_apatsag_romjai/ Mindenképpen érdekes a történet. Szerintem írok még erre-arra pár emailt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy megosztottad észrevételed és tapasztalatod! Ezek szerint nem csak számomra 'érdekes' ez a helyzet.

      Törlés
  3. Sziasztok!
    Mi a tegnapi napon akartuk meglátogatni a helyet. Amit én korábban már láttam. Akkor még nem lakot ott Henye Péter.
    Véleményem szerint a "Bácsi" aki ezen a helyen él többet árt mint használ a helynek, valóban ijesztő, nem kertelek Bunkó viselkedésével.
    Amikor megérkeztünk éppen volt bent, a zárt kapun belül vele egy csoport, mi türelmesen vártunk a zárt kapun kívül, hátha szán ránk is néhány percet.
    Amikor körülbelül negyedóra múlva végre felénk fordult, egyszerűen odakiabált hogy a hely nem látogatható, éppen csak azt nem mondta hogy takarodjanak innen. Megkérdeztem hogy miért, és ha a nem látogatható akkor kik az emberek bent vele.
    Azt válaszolta hogy a műemlékvédelmi hivatalt kérdezzem, és a bent lévő emberek a rokonai.
    A stílusa enyhén szólva hagyott némi kívánni valót maga után.
    Amikor hazaértünk rákerestem a netten hogy hogy is van ez a dolog. Miért is lakik ez az ember ott ahol? És ha már ott van mit is csinál ott konkrétan.
    megtaláltam az említett Forster oldalt is http://www.forsterkozpont.hu/mutargyfelugyeleti-iroda
    De itt én sajnos nem találtam semmit Vértes szentkeresztről.
    Minden estesre elég felháborítónak tartom hogy ma Magyarországon valaki csak úgy egyszerűen kisajátít magának egy Műemléket.
    Mert ha bele gondolunk tulajdon képen ez történik.
    Ez az ember ott lakik, ha jó kedve engedi akkor beenged és valóban kimerítő előadást tart a helyről és méltatja a saját munkáját amit valóban el kell ismerünk.
    De érdemi munka, vagy állag megóvás már jó ideje nem történik, pedig állítólag létezik egy alapítvány ami felügyeli és feltételezem pénzeli is a helyet, vagy Henye Pétert.
    A kérdés tehát továbbra is nyitott, Ki ez az ember, mit keres ott. Akkor most látogatható vagy sem, és ha nem, miért is nem ?


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, hogy megírtad élményed és tapasztalatod. Ezek szerint továbbra is furcsa és érthetetlen ez az egész, és nem csak nekem. Mert vagy had látogathassa mindenki nyugodtan, örömmel ezt a gyönyörű romot, vagy akkor senki se. De hogy egy ember szubjektív véleménye döntsön....

      Törlés
  4. Henye Péter festőművész az egyik létrehozója a 2006-ban létrejött Vértesszentkereszt Alapítványnak.Bővebb információért ajánlom az alábbi linket.
    http://nol.hu/archivum/archiv-448331-255634

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nincs ezzel gond , hogy ki is Ő. Az alábbi dolgok a problémásak szerintem. Henye "úr" viselkedése.A romnál lévő tájékoztató. A rom megközelítése abszolút nincs normálisan jelölve. A neten sem találni arról semmit hogy látogatható vagy sem és mikor. valaki messze földről odatéved azt vagy lesz szerencséje vagy nem.Ez a hivatalos. http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/bences_apatsag_romjai/ ettől azért messze van a valóság

      Törlés
  5. Sziasztok! Nos, a helyzet semmit sem változott… Mi a napokban kerestük fel a vértesszentkereszti templomromokat, alaposan utánanéztünk a hely megközelíthetőségének, a történelmének is utána olvastunk (bár, mint utóbb kiderült mi sem tudtunk eleget), kigyűjtöttük a legfontosabb infókat, és nagy izgalommal vágtunk neki az útnak. Aztán jött a feketeleves…
    Először is a hely kitáblázása katasztrofális volt, hiába kerestünk bármiféle táblát, vélhetően szándékosan, semmit sem találtunk. Gyakorlatilag a véletlennek köszönhető, hogy rábukkantunk a helyre, amit legnagyobb meglepetésünkre egy zárt kerítés vett körbe. Ott szembesültünk azzal, hogy a romok nem látogathatóak.
    Majd feltűnt egy morcos, cigarettázó „bácsi”, aki közölte, hogy ide csak engedéllyel mehetünk be, mert omlásveszély van, és ha ilyenünk nincs, akkor azonnal hívjuk fel a kapura kiírt telefonszámot, mivel akkor mindketten jól járunk: az ő neve mellé kerül egy strigula – ami pénzt hoz a kontójára, mi pedig megnézhetjük, amiért mentünk. Ezután, annak ellenére, hogy a telefont nem vették fel, a „bácsi” valamiért mégis beengedett minket és kezdődött a rettenetes tárlatvezetés, ami alaposan levont a csodálatos romok hangulatának értékéből. A hely tényleg nagyon különleges, és olyan jó lett volna nyugodtan körbesétálni, fotózgatni és átadni magunkat a kolostorromok varázsának… erre azonban nem kerülhetett sor, mivel miután a „bácsi” megtudta, hogy városi emberek vagyunk, mint aki vért ivott, nekiállt pocskondiázni a városlakókat, a „szemetelő, füvet letaposó turistákat, akik csak kattintgatni mennek oda”. Nos, képzelhetitek, ezután már elő se mertük venni a fényképezőgépünket, csak csendben követtük őt. Majd miután kisült, hogy a Csák család történelméből sem készültünk fel kellő alapossággal, újabb kioktatást kaptunk azokról a „szemtelen turistákról, akik nem veszik a fáradságot, hogy a klaviatúrát közelebb húzzák magukhoz, és elolvassák a romok 50 oldalas történelmét”. Ezt már csak tetézte az, hogy egyikünk pedagógus lévén, kiderült, hogy a „bácsi” gyűlöli a tanárokat (is). Pedig egy kis pedagógiai érzék neki sem ártana. Rövid sétánk közben ugyanis végighadarta a templomromok történetét, mindezt azonban olyan monotonitással és sebességgel, meg persze némi undorral is megfűszerezve, hogy gyakorlatilag követhetetlen volt, így voltaképpen felesleges is. Fényképezni nem tudtunk, új infókhoz nemigen jutottunk, csak egy modortalan remete társaságát kellett elszenvednünk. Még jó, hogy nem tartott sokáig, kb. 10 perc után kipenderített minket a helyről, ami állítása szerint az „ő SAJÁT romjaival van tele” – a közkincs fogalma úgy tűnik ismeretlen a mindentudó remete úr előtt.
    Összességében, szégyenletes, hogy egy ilyen szép kincset egy olyan alakra bíznak, aki abszolút nem alkalmas arra, hogy látogatókat fogadjon, és ezáltal előrevigye a romok helyreállításának és karbantartásának ügyét. Így nem lehet turistákkal bánni, akármilyen felkészületlenek is (szerinte). Búcsúzóul még közölte, hogy amúgy ő utálja a látogatókat és annak örülne, ha nem is jönnének… mire merészkedtünk emlékeztetni arra a bizonyos strigula-dologra… hát nem kellett volna. A tekintetével ölni tudott volna, de itt szerencsére véget is ért látogatásunk. Udvariasan megköszöntük azért a lehetőséget, és annak örültünk, hogy egyáltalán bejutottunk a kerítés mögé, és utólag annak is, hogy nem kaszával kergetett ki, csak a modorával.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azt végül elmondta, hogy miért is nem látogatható?

      Törlés
    2. Annyit mondott, hogy omlásveszély miatt nem látogatható és, hogy a műemlékvédelem határozott így. Pár perc múlva, mikor mégis beengedett, ez már mégsem volt akkora gond.

      Törlés
    3. érdemes elolvasni. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600062.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT Azért van egyébként omlásveszély mert a bánya aláfúrt a területnek csak nem ismeri el.Ezért mozoghatnak a falak és emiatt van omlásveszély. Attól, hogy tetőt tettek fel attól ez még nem oldódott meg.

      Törlés
    4. Kedves 'Névtelen' hozzászóló!
      Köszönöm, hogy megosztottad az élményedet! Még az én sztorimnál is sziporkázóbb a tiétek! S ahogy olvastam, mintha újra éltem volna az enyémet. S bár jó hallani, hogy nem csak mi jártunk így, de ugyanakkor elszomorító és bosszantó, hogy ez van.

      Törlés
  6. Szegeny Henye,sehol sem lehet nyugalmad

    VálaszTörlés
  7. Kedves Kinga
    Balogh Tamás vagyok és a következő Kalandkönyvemhez gyűjtök infókat (kalandkonyvek.hu, ha esetleg kíváncsi vagy), amiben lesz Vértes, Gerecse..
    én hátulról támadtam jó tájfutóként a térkép és a megérzésem alapján. Péter hangos és öblös köszönéseimre jött ki és hamar rájöttem: stílus a stílushoz, tudás a tudáshoz és máris kifejezetten jót beszélgettünk. Föl sem merült, hogy nem nézhetem meg és mindent elmesélt, ami belefért az általam ígért 15 percnyi zavarásba és még nevet, telefonszámot is adott :) ha esetleg válaszolnál: kalandkonyv@gmail.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves ropitomi!
      Jó hallani, hogy azért vannak pozitív élmények is. Az enyém nem volt épp annak nevezhető. Néztem az oldalad... jó volt látni, hogy mennyivel többet ki lehet hozni a kirándulás és túrázás élményeiből. Nekem ez az élménynapló is nagy lépés volt és egyelőre még keresem a helyét az életemben a hosszútávú megtartás érdekében. :)

      Törlés
  8. Bocsi , hogy beleszólok de ha elolvasod a többi hozzászólást akkor láthatod az egész történést. Hivatalosan -ha jól tudom-nem látogatható !! Vagyis szerinted ebben a státuszban mennyire jó dolog az, hogy van akit "vendégül lát" van akit nem? Ezt , hogy neveznéd? Így megy ez évek óta !! Mert ugye a bánya miatt repedezik a terület, a falak de ezt a bánya nem ismeri el "csak" mindenki tudja.A bánya ugye azért nem ismeri el mert akkor fizetnie kellene. És ezért van jelenleg ZÁRVA. Az , hogy a különböző, honlapokon sincs normálisan, helyesen feltüntetve az sajnos a fenntartó hibája is.

    VálaszTörlés