Vértesszentkereszt - Bencés apátság romjai
Magyarország legszebb templomromjai közé tartozik, ami látogatható is, meg nem is. Érdekes élményben volt részünk, ezért sokat töprengtem, hogy megírjam-e. De úgy döntöttem, hogy mivel meglehet hogy nemsokára egyáltalán semmilyen módon nem lehet ezt a különleges romot megtekinteni, ezért inkább megmutatom, hátha még Te is meg tudod majd nézni (amíg még lehet).
A térkép és az útvonal adott volt... főleg, hogy pont a környékén jártunk.
Ahogy láthatod az apátság nagyon közel van a Gerencsér várhoz. Ezért ha már el kellett eddig utazni, akkor kettőt egy csapásra, az apátságot is megnéztük. A Gerencsér vár megtekintése után ( ha még nem olvastad volna azt az élménybeszámolót, akkor KLIKK IDE) átgurultunk a másik oldalra és kerestük az apátsághoz vezető utat.
Meglepően jó minőségű út vezetett ebbe az irányba is (sárga szaggatott). Erdőn keresztül... ahol bizony az állatok vannak otthon :)
Kerestük a romot, de nem láttuk és nem találtuk. Az egyetlen erre utaló jelzés az a kőre festett piros nyíl volt. Térkép szerint is itt kellett keresni valahol.
Úgyhogy megálltunk és már mentünk is felfelé. Itt is egy sorompó. Úgy tűnik, hogy az oroszlányi kirándulásunknak ez volt most a vesszőparipája... a sorompós magánutak. De itt már meg se próbáltam bemenni. A térkép szerint a rom nagyon közel volt, úgyhogy egy kis séta a kényelmes várnézés után nem árt.
Közben szörnyülködtünk egyet, hogy ha itt a rom, akkor milyen már, hogy pár méterrel odébb valami cég működik hangos zajos munkafolyamataival (több mint valószínű, hogy a szeméttelephez tartozik).
Erre nem készültem. Idő híján felületes gyors információkkal indultunk útnak otthonról, és az valahogy elmaradt, hogy ez a látnivaló fizetős lenne, vagy hogy kerítés mögül lehetne csak megtekinteni. Hirtelen azt se tudtam, hogy mi van. De hát csak meg lehet nézni, főleg, hogy a felfelé gyaloglás közben két fiatal jött velünk szembe lefelé. Akkor csak ott voltak ők is. S már néztük is, hogy hogyan lehet bejutni, kinek kell szólni vagy mi van.
És ezután jött az, amivel még nem találkoztunk. Sok érdekes ember él a földön, és sok félével találkozik az ember az élete során, de ilyennel nekünk még nem volt dolgunk. Elsőre egy normálisnak tűnő férfi jött oda a kapuhoz, hallózó kiabálásunkra, és kaput is nyitott. No de ahogy utána elkezdett beszélni, és ahogy... Modorban és emberbarát viselkedésben lett volna mit tanuljon, bőőőven! A férfi elég nyers és rideg volt, még velünk kedves tudatlan látogatókkal is. Egyfolytában azt hajtogatta, hogy a romok nem látogathatóak, és hogy egy Forster nevű céghez tartozik, akiktől engedélyt kellett volna kérnünk, mert a romok nem látogathatóak. Tájékoztatásul ezen az oldalon KLIKK IDE minden infót megtalálsz. És ahogy látom, valóban... előzetes bejelentkezés szükséges... de attól még ezek szerint látogatható.Úgyhogy nem is értem, hogy a bácsi miért hajtogatta egyfolytában, hogy nem lehet látogatni.
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Lásd hozzászólok véleménye! Nagyon hasznos!
A megközelíthetőséget, az elérhetőséget, a 'hivatalos útvonal' módját, és a romok vendéglátó gazdáját tekintve is! Úgy érzem utólag is, hogy egy igazi gyöngyszem bújik meg a Vértes erdeiben, aminek megtekintése az igazán érdeklődő, de átlag emberek számára igazságtalanul körülményes.
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Lásd hozzászólok véleménye! Nagyon hasznos!
A megközelíthetőséget, az elérhetőséget, a 'hivatalos útvonal' módját, és a romok vendéglátó gazdáját tekintve is! Úgy érzem utólag is, hogy egy igazi gyöngyszem bújik meg a Vértes erdeiben, aminek megtekintése az igazán érdeklődő, de átlag emberek számára igazságtalanul körülményes.
A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg.
De úgy tűnik, hogy azért még maradt a bácsiban némi kedvesség és emberségesség (egy icipici), mert azért beengedett minket. Mondtuk is, hogy jó messziről érkeztünk. Így hát kicsit úgy tűnik, hogy fű alatt, de megnézhettük a romokat.
Na de nem ám akárhogy... hanem szigorúan az ő feltételei mellett. Mondta, hogy csak utána, és ő majd vezet. S miközben szidta a turistákat, hogy nem vigyáznak a romokra, ezért nem szereti ha jönnek és ha rajta múlna, akkor senki nem is lenne beengedve,... egy szavunk se lehetett, csendben megalázkodva mentünk utána. Mit meg nem tesz az ember, hogy lásson valami szépet. Pedig szerintem legszívesebben sarkon fordultunk volna, csak akkor nem láttunk volna semmit. És hát a kerítésen belül bizony a bácsi volt az úr. Ahogy a tudnivalókat illetően is. Szavunk nem hogy nem lehetett, de majdnem hogy még azért is leharapta a fejünket, ha kérdezni mertünk. Úgy vettem le, hogy ő úgy gondolja, hogy ha valaki odamegy nézelődni, akkor abban a témában minimum történelemprofesszori tudással kell rendelkezzen, mert akkor minek ment oda, ha nem tud a helyről és a történetéről semmit. Mondtam volna, hogy pont azért, hogy ott helyben halljon és tanuljon valamit az ember. No de ez nem az a fajta ember volt, akinek bármit is meg lehetett volna mondani, vagy magyarázni,.... még a végén puskával kergetett volna el minket :) (amúgy is olyan vadász kinézete volt). És ha már nagy nehezen bebocsátást kaptunk, akkor kár lett volna meggondolatlan viselkedéssel elűzetnünk magunkat.
Úgyhogy figyeltük, hogy mit mond.... én klikkelgettem szelíden szolidan.... és mentünk utána.
Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa.Csákvár lehetett a hatalmi központjuk. Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte. Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg. A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, akiesztergomi érsek (1203). A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak. A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt. A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge. A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.
A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került. Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382). Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiak lettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe. Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett. Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475). Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkos szerzetesek vehették birtokukba (1478). Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.
A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit. A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat. Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra-helyreállításra, ami évtizedekig tartott. A régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók. Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele. A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.
Vértesszentkereszt a Csák-nemzetség romokban álló vértesi monostora. A török felgyújtotta ugyan, de romjait tovább nem pusztította. A XVIII. század végén - az itt birtokos Esterházyak - az akkor divatos kertépítészeti alkotómódszer szerint - műromok építéséhez - tatai és csákvári parkjukba hurcolták pompásan faragott köveit, amelyek ma már jórészt a tatai múzeumba visszakerültek. A monostor ugyanannak a Csák-nemzetségnek az ősi központjában épült, amelynek kiemelkedő tagja () a kalocsai székesegyházat építette. Csák Miklós 1231-es végrendelete szerint ezt a birtokát magyar szokás szerint legkisebb fiára hagyja, mert az különleges hely (locus specialis), amelyet magyarul „udvarhelynek" neveztek.
Ebben az időben a XIII. század elején meggazdagodó uralkodó réteg birtokainak központja már a művészeti tevékenység központjává is lett. Az ’’udvarhelyeken’’ koncentrálódik a nagybirtokok terményfeleslege, s ez lesz a művészeti tevékenység alapjává is. A XIII. század első évtizedeiben a főúri réteg már olyannyira meggazdagodott, hogy versenyre kelhetett művészi létesítmények terén is az egyházzal, sőt követni tudta a legelső feudális urat, a királyt is. A templomépítő alakja, ebből a szempontból jellemző. Első felesége francia, második pedig görög nő volt (aki feltehetőleg Annával, III. Béla feleségével, jött). Lehet, hogy ő az a titokzatos N. (Nicolaus), aki számáraAnonymus Gestáját írta. Csák Miklós életének nagy részét délvidéki birtokain töltötte, de családi monostorát itt, az ősi birtokon építtette fel.
Vértesszentkereszt templomának alaprajza jól levezethető a kalocsai székesegyházból, azzal a módosítással, hogy kápolnakoszorús szentélykörüljáró helyett az eldugott helyen épült, kis hívőszámhoz tervezett kolostornak csak egyszerű, lóhere alakú szentélyfejet készítettek, ami a keleti az ókeresztény építészetből éppen úgy átszármazhatott, mint a Rajna vidékiből (Köln). (A főszentély jobb és bal oldali félköreinek domborodásai a főaspissal hereleveles keresztet képeznek.) A keresztes hadjárattal szokták kapcsolatba hozni nyugati elterjedését, s nem csak a Keleten látott építészeti formaelemek, hanem a kereszt általános tisztelete miatt is. A monostor nevében viseli a keresztet, sőt szentélye alaprajzában (amely talán keletről származik), ez látható is. A keleti kapcsolatot az is támogatja, hogy a Csák-nemzetség több tagja részt vett II. Endre keresztes hadjáratában.
A templomot nyolc kétsoros pillér, egy fő- és oldalhajóra osztotta : úgynevezett háromhajós, keresztházas, A templomhajókat fejlett rendszerű boltozat fedte, a hajókat elválasztó nyolcszögű pillérfőket pedig egyéni témájú farazott dísz borította. A nyolcszögű pillér hordta a keresztboltozatot, ami számos XIII. századi emlékünkön feltűnik. Ezek olyan fejlődési sorozatba állíthatók, amelyben a vértesszentkereszti pillért folyamatosan gazdagodó formában az aracsi, türjei, jáki emlékek követik.
A pillérfejezetek faragványai egyedülállóak hazánkban. A román stílus beszélő oszlopfőinek kedvelt alakjai: az egymás szakállát tépő figurák, a bűnt jelképező állatot Bibliával és regulával fegyelmező szerzetes stb. nem Itáliából kerültek ide, valószerűbb, hogy francia földről, és kitűnő illusztrációi annak a művészeti iránynak, amelyet Szent Bernát olyannyira elítélt.
A francia eredetet az ornamentális fejezetek is igazolják, amelyeknek bimbós, leveles dísze ugyanabból a körből származik, ahonnan Esztergom és Kalocsa, Aracs oszlopfői. Ez a körülmény döntő a templom korbéli meghatározásánál is. A ciszterciták által elítélt monstrumok állatharcok pedig a délről errefelé húzódó bogumil eretnekséggel függhetnek össze.
Építésének ideje a 12. századra tehető. Az apátság romjai a román stílusú építészet egyik megmaradt legszebb magyarországi emléke. Különösen szépek a remek kőfaragásos oszlopfők, zárókövek, a szimbolikus állat- és emberfigurák, a növényi ornamentika.
Még több érdekes infót találhatsz ezen az oldalon is, KLIKK IDE. De meglehet, hogy ez a videó (amit az előbb ajánlott oldalon is láthatsz) érdekesebb lehet.
Készítette: Buzás Gergely muzeológus, művészettörténész Visegrádi Múzeum
Hátrébb fedett részen további épületrészek... romok voltak... csak már kaptak tetőt is.
Itt bizony csak azt magyarázta, hogy csúszik a partoldal és a talaj, ezért ez az épületrész is már megrogyott. Mutatta a gerendán a bizonyítékot. És emiatt nincs hivatalos látogatásra engedély. Persze egyfolytában mindenki mást, és az egyéb cégeket okolta. Persze mi se értjük, hogy egy ilyen szép történelmi értékkel rendelkező romegyüttest miért nem védenek jobban és miért nem tud a hatóság, vagy más hatékonyan intézkedni.
A szent hely, amiért zarándok turisták is járnak erre.
És a becses kőgyűjteményt is megmutatta. Kicsit olyan érzéssel beszélt róluk, mintha az övé lenne. Zömében azt ecsetelte, hogy mennyi követ elloptak és hogy hány követ ő hozott vissza másoktól. A tiszteletlen kőlopó emberekről beszélt, úgyhogy szuvenyírra nem is mertem gondolni :) .
A templom romjai belülről...
Az oltár része... Még ha utólag is építették hozzá, akkor is.. ez a falrész, a formája és az egész úgy ahogy van különleges.
Mint írtam is, szerintem nem sok ilyen szépségű templomrom van ma Magyarországon. Mily sajnálatos, hogy jelenleg csak ilyen módon, és ilyen feltételek, és körülmények közt lehet megtekinteni.
A bácsi és lakhelye is megtekinthető ezen a képen. Innen őrködik és vigyázza a romokat, és a kőgyűjteményt.
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Hogy az időben távolabbi háttért is lássuk. No meg hogy ne csak az általam írt 'tán jogosan, tán nem' negatív hangzású élményeket lásd. És hogy mindenki tudja, hogy ki az, akit "bácsinak" nevezek. Egy kedves kommentelő írta, ajánlotta... MINDENKÉPPEN OLVASD EL ezt is! KLIKK IDE.
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Hogy az időben távolabbi háttért is lássuk. No meg hogy ne csak az általam írt 'tán jogosan, tán nem' negatív hangzású élményeket lásd. És hogy mindenki tudja, hogy ki az, akit "bácsinak" nevezek. Egy kedves kommentelő írta, ajánlotta... MINDENKÉPPEN OLVASD EL ezt is! KLIKK IDE.
S mire észbe kaptunk szinte már a kapunál álltunk újra. Még jó, hogy azért itt-ott egy-egy képet tudtam készíteni, hogy megmutathassam Neked is. S bár nem nem nagyon hallunk erről a romról, tán jobb, ha nem is akarjuk meglátogatni (főleg egy ilyen modorú és jellemű ember kíséretével), de azért ilyen is van kishazánkban.
És talán ha az a rengeteg támogatás és uniós pénz jó helyre menne, akkor nem veszne a homályba történelmünk ily becses darabja.
Villámlátogatásunk után enyhén feldúlt lelkiállapotban hagytuk el a helyszínt és ugyanazon az úton vissza is tértünk a kocsihoz, hogy kellemesebb élményekre is szert tehessünk még a mai napon.
A rom gyönyörű volt, majdhogynem páratlan. A helyszín és megközelítése tűrhető. Az ember, akin múlik, hogy mit látsz vagy hogy látsz-e egyáltalán valamit, katasztrofális. Úgyhogy inkább most nem is mondok semmit. Vagyis annyit, hogy ha Te is meg szeretnéd nézni, akkor mindképp az elérhetőségeken keresztül érdeklődj, jelentkezz be, és úgy jelenj meg időben, felkészülve és a megfelelő történelmi háttértudással felszerelkezve. Ez a biztos, és akkor talán nem veri ki nálad a biztosítékot a bácsi stílusa és modora. Ha mindezekben felkészültél... akkor ahogy jónak látod... rád bízom.
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: Lásd hozzászólok véleménye! Nagyon hasznos!
A megközelíthetőséget, az elérhetőséget, a 'hivatalos útvonal' módját, és a romok vendéglátó gazdáját tekintve is! Úgy érzem utólag is, hogy egy igazi gyöngyszem bújik meg a Vértes erdeiben, aminek megtekintése az igazán érdeklődő, de átlag emberek számára igazságtalanul körülményes.
Szia, köszönöm a beszámolót. A környék lakosaként többször kerestem már fel ezt a romot. A "bácsi"-ról tudni kell, hogy hozzá tartozik a romokhoz. 10 éve őrzi, és ott is él. Sajnos nem rég tudtam meg, hogy az épület bányakáros, és már valóban nem látogatható. A "bácsi" pedig első ránézésre lehet, hogy kissé furcsa, de ha minden romnak lenne egy ilyen gazdája, akkor máshol tartanánk. Egyébként hatalmas tudása van. Nem szereti a tudatlan turistákat, pláne, ha azok a környéken laknak, és nem tudnak semmit a romokról. Örülj, hogy bemehettetek, és hogy nem falt fel elevenen... :D
VálaszTörlés:) Örülök, hogy azon szerencsések közé tartozhatok, akik ezt a gyönyörű romot még a saját szemükkel láthatták, még ha ilyen 'idegenvezető' mellett is :) És igazad van... ha mindenhol így óvnák az értékeinket, akkor nem itt tartanánk.
TörlésSzia.Mi is voltunk arra.Meg akartam mutatni másnak is mert én már régebben voltam ott. Hát érdekes volt. Minket már nem engedett be. Valószínűleg már megunta a beengedést. Azért van pár érdekes dolog ahogyan ezt kezelik. Sehol nincs feltüntetve, hogy a műemlék nem látogatható!! Neten sem találtam és ott arrafelé azon a rozsdaette táblán sincsen odaírva.Na meg a hozzávezető földes út elején sem !! Van egy honlap.http://www.vertesszentkereszt.org/. Itt sem de erről gyanítom, hogy talán Henye Péter lehet az aki ott lakik? A honlapon van 3 elérhetőség. Mindhárom email címre írtam a problémát, hogy miért nem látogatható. Visszajött mindhárom levél.Ami azt jelenti, hogy egyik email cím sem működik. Itt egy másik honlap is. Ezen rá fogsz jönni mit is emlegetett (forster) de itt is még azt írja , hogy látogatható valamiképpen ami ugye nem felel meg a valóságnak. http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/bences_apatsag_romjai/ Mindenképpen érdekes a történet. Szerintem írok még erre-arra pár emailt.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy megosztottad észrevételed és tapasztalatod! Ezek szerint nem csak számomra 'érdekes' ez a helyzet.
TörlésSziasztok!
VálaszTörlésMi a tegnapi napon akartuk meglátogatni a helyet. Amit én korábban már láttam. Akkor még nem lakot ott Henye Péter.
Véleményem szerint a "Bácsi" aki ezen a helyen él többet árt mint használ a helynek, valóban ijesztő, nem kertelek Bunkó viselkedésével.
Amikor megérkeztünk éppen volt bent, a zárt kapun belül vele egy csoport, mi türelmesen vártunk a zárt kapun kívül, hátha szán ránk is néhány percet.
Amikor körülbelül negyedóra múlva végre felénk fordult, egyszerűen odakiabált hogy a hely nem látogatható, éppen csak azt nem mondta hogy takarodjanak innen. Megkérdeztem hogy miért, és ha a nem látogatható akkor kik az emberek bent vele.
Azt válaszolta hogy a műemlékvédelmi hivatalt kérdezzem, és a bent lévő emberek a rokonai.
A stílusa enyhén szólva hagyott némi kívánni valót maga után.
Amikor hazaértünk rákerestem a netten hogy hogy is van ez a dolog. Miért is lakik ez az ember ott ahol? És ha már ott van mit is csinál ott konkrétan.
megtaláltam az említett Forster oldalt is http://www.forsterkozpont.hu/mutargyfelugyeleti-iroda
De itt én sajnos nem találtam semmit Vértes szentkeresztről.
Minden estesre elég felháborítónak tartom hogy ma Magyarországon valaki csak úgy egyszerűen kisajátít magának egy Műemléket.
Mert ha bele gondolunk tulajdon képen ez történik.
Ez az ember ott lakik, ha jó kedve engedi akkor beenged és valóban kimerítő előadást tart a helyről és méltatja a saját munkáját amit valóban el kell ismerünk.
De érdemi munka, vagy állag megóvás már jó ideje nem történik, pedig állítólag létezik egy alapítvány ami felügyeli és feltételezem pénzeli is a helyet, vagy Henye Pétert.
A kérdés tehát továbbra is nyitott, Ki ez az ember, mit keres ott. Akkor most látogatható vagy sem, és ha nem, miért is nem ?
Köszi, hogy megírtad élményed és tapasztalatod. Ezek szerint továbbra is furcsa és érthetetlen ez az egész, és nem csak nekem. Mert vagy had látogathassa mindenki nyugodtan, örömmel ezt a gyönyörű romot, vagy akkor senki se. De hogy egy ember szubjektív véleménye döntsön....
TörlésHenye Péter festőművész az egyik létrehozója a 2006-ban létrejött Vértesszentkereszt Alapítványnak.Bővebb információért ajánlom az alábbi linket.
VálaszTörléshttp://nol.hu/archivum/archiv-448331-255634
:) Köszönöm!
Törlésnincs ezzel gond , hogy ki is Ő. Az alábbi dolgok a problémásak szerintem. Henye "úr" viselkedése.A romnál lévő tájékoztató. A rom megközelítése abszolút nincs normálisan jelölve. A neten sem találni arról semmit hogy látogatható vagy sem és mikor. valaki messze földről odatéved azt vagy lesz szerencséje vagy nem.Ez a hivatalos. http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/bences_apatsag_romjai/ ettől azért messze van a valóság
TörlésSziasztok! Nos, a helyzet semmit sem változott… Mi a napokban kerestük fel a vértesszentkereszti templomromokat, alaposan utánanéztünk a hely megközelíthetőségének, a történelmének is utána olvastunk (bár, mint utóbb kiderült mi sem tudtunk eleget), kigyűjtöttük a legfontosabb infókat, és nagy izgalommal vágtunk neki az útnak. Aztán jött a feketeleves…
VálaszTörlésElőször is a hely kitáblázása katasztrofális volt, hiába kerestünk bármiféle táblát, vélhetően szándékosan, semmit sem találtunk. Gyakorlatilag a véletlennek köszönhető, hogy rábukkantunk a helyre, amit legnagyobb meglepetésünkre egy zárt kerítés vett körbe. Ott szembesültünk azzal, hogy a romok nem látogathatóak.
Majd feltűnt egy morcos, cigarettázó „bácsi”, aki közölte, hogy ide csak engedéllyel mehetünk be, mert omlásveszély van, és ha ilyenünk nincs, akkor azonnal hívjuk fel a kapura kiírt telefonszámot, mivel akkor mindketten jól járunk: az ő neve mellé kerül egy strigula – ami pénzt hoz a kontójára, mi pedig megnézhetjük, amiért mentünk. Ezután, annak ellenére, hogy a telefont nem vették fel, a „bácsi” valamiért mégis beengedett minket és kezdődött a rettenetes tárlatvezetés, ami alaposan levont a csodálatos romok hangulatának értékéből. A hely tényleg nagyon különleges, és olyan jó lett volna nyugodtan körbesétálni, fotózgatni és átadni magunkat a kolostorromok varázsának… erre azonban nem kerülhetett sor, mivel miután a „bácsi” megtudta, hogy városi emberek vagyunk, mint aki vért ivott, nekiállt pocskondiázni a városlakókat, a „szemetelő, füvet letaposó turistákat, akik csak kattintgatni mennek oda”. Nos, képzelhetitek, ezután már elő se mertük venni a fényképezőgépünket, csak csendben követtük őt. Majd miután kisült, hogy a Csák család történelméből sem készültünk fel kellő alapossággal, újabb kioktatást kaptunk azokról a „szemtelen turistákról, akik nem veszik a fáradságot, hogy a klaviatúrát közelebb húzzák magukhoz, és elolvassák a romok 50 oldalas történelmét”. Ezt már csak tetézte az, hogy egyikünk pedagógus lévén, kiderült, hogy a „bácsi” gyűlöli a tanárokat (is). Pedig egy kis pedagógiai érzék neki sem ártana. Rövid sétánk közben ugyanis végighadarta a templomromok történetét, mindezt azonban olyan monotonitással és sebességgel, meg persze némi undorral is megfűszerezve, hogy gyakorlatilag követhetetlen volt, így voltaképpen felesleges is. Fényképezni nem tudtunk, új infókhoz nemigen jutottunk, csak egy modortalan remete társaságát kellett elszenvednünk. Még jó, hogy nem tartott sokáig, kb. 10 perc után kipenderített minket a helyről, ami állítása szerint az „ő SAJÁT romjaival van tele” – a közkincs fogalma úgy tűnik ismeretlen a mindentudó remete úr előtt.
Összességében, szégyenletes, hogy egy ilyen szép kincset egy olyan alakra bíznak, aki abszolút nem alkalmas arra, hogy látogatókat fogadjon, és ezáltal előrevigye a romok helyreállításának és karbantartásának ügyét. Így nem lehet turistákkal bánni, akármilyen felkészületlenek is (szerinte). Búcsúzóul még közölte, hogy amúgy ő utálja a látogatókat és annak örülne, ha nem is jönnének… mire merészkedtünk emlékeztetni arra a bizonyos strigula-dologra… hát nem kellett volna. A tekintetével ölni tudott volna, de itt szerencsére véget is ért látogatásunk. Udvariasan megköszöntük azért a lehetőséget, és annak örültünk, hogy egyáltalán bejutottunk a kerítés mögé, és utólag annak is, hogy nem kaszával kergetett ki, csak a modorával.
azt végül elmondta, hogy miért is nem látogatható?
TörlésAnnyit mondott, hogy omlásveszély miatt nem látogatható és, hogy a műemlékvédelem határozott így. Pár perc múlva, mikor mégis beengedett, ez már mégsem volt akkora gond.
Törlésérdemes elolvasni. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600062.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT Azért van egyébként omlásveszély mert a bánya aláfúrt a területnek csak nem ismeri el.Ezért mozoghatnak a falak és emiatt van omlásveszély. Attól, hogy tetőt tettek fel attól ez még nem oldódott meg.
TörlésKedves 'Névtelen' hozzászóló!
TörlésKöszönöm, hogy megosztottad az élményedet! Még az én sztorimnál is sziporkázóbb a tiétek! S ahogy olvastam, mintha újra éltem volna az enyémet. S bár jó hallani, hogy nem csak mi jártunk így, de ugyanakkor elszomorító és bosszantó, hogy ez van.
Szegeny Henye,sehol sem lehet nyugalmad
VálaszTörlésKedves Kinga
VálaszTörlésBalogh Tamás vagyok és a következő Kalandkönyvemhez gyűjtök infókat (kalandkonyvek.hu, ha esetleg kíváncsi vagy), amiben lesz Vértes, Gerecse..
én hátulról támadtam jó tájfutóként a térkép és a megérzésem alapján. Péter hangos és öblös köszönéseimre jött ki és hamar rájöttem: stílus a stílushoz, tudás a tudáshoz és máris kifejezetten jót beszélgettünk. Föl sem merült, hogy nem nézhetem meg és mindent elmesélt, ami belefért az általam ígért 15 percnyi zavarásba és még nevet, telefonszámot is adott :) ha esetleg válaszolnál: kalandkonyv@gmail.com
Kedves ropitomi!
TörlésJó hallani, hogy azért vannak pozitív élmények is. Az enyém nem volt épp annak nevezhető. Néztem az oldalad... jó volt látni, hogy mennyivel többet ki lehet hozni a kirándulás és túrázás élményeiből. Nekem ez az élménynapló is nagy lépés volt és egyelőre még keresem a helyét az életemben a hosszútávú megtartás érdekében. :)
Bocsi , hogy beleszólok de ha elolvasod a többi hozzászólást akkor láthatod az egész történést. Hivatalosan -ha jól tudom-nem látogatható !! Vagyis szerinted ebben a státuszban mennyire jó dolog az, hogy van akit "vendégül lát" van akit nem? Ezt , hogy neveznéd? Így megy ez évek óta !! Mert ugye a bánya miatt repedezik a terület, a falak de ezt a bánya nem ismeri el "csak" mindenki tudja.A bánya ugye azért nem ismeri el mert akkor fizetnie kellene. És ezért van jelenleg ZÁRVA. Az , hogy a különböző, honlapokon sincs normálisan, helyesen feltüntetve az sajnos a fenntartó hibája is.
VálaszTörlésMi is jártunk ott. Egy család is ott volt, ők bejelentkeztek, mi nem. Nagy nehezen minket is beengedett a "remete", olyan stílusban, hogy a feleségemnek kedve lett volna visszafordulni.
VálaszTörlésTehát adva van egy csodaszép rom, amit egy festőművész szinte kisajátított magának a műemlékvédelmi hatósággal, és a fenntartó alapítvánnyal takarózva.
Csakhogy az alapítvány 11 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a romot visszavezesse a kulturális vérkeringésbe:
"Az alapítvány célja, hogy részben fenntartást szolgáló jövedelemszerzés, részben a műemlék együttes kulturális vérkeringésbe kerülésének érdekében a területet és a rom együttest, látogatás és különböző, de a műemlék jellegéhez megfelelő programok szervezéséhez alkalmassá teszi, ilyen programok létrejöttét segíti, a műemléket a széles nyilvánosság számára méltó keretek között hozzáférhetővé teszi, és ezen lehetőségeket a nyilvánosság számára is széles körűen terjeszti." 2006. szeptember (Forrás: http://www.vertesszentkereszt.org/manifeszto.html )
Én viszont azt látom, hogy Henye úr (aki bevalottan is csak egy k*rvapecér - már elnézést) az otthonának tekinti ezt a műemléket, és rosszul van attól, ha mással is akár pár perc erejéig meg kell osztania.
Kérdem én, miért is nem lehet ezt a csodát valóban visszavezetni a kulturális vérkeringésbe?
És nehogy már hálát kelljen adnunk mert néhány "szerencsés" embert körbevezet az otromba bunkó stílusával...
Elnézést ha én is ingerültebb voltam, de visszaemlékezve is nagyon bosszantó emlék... Sajnos, mert a rom gyönyörű.
Kedves Hozzászóló,
Törlésrossz olvasni, hogy a helyzet továbbra is változatlan. És még rosszabb olvasni, hogy másoknak is édes-keserű élményt adott. Ennek talán nem így kellene lennie...
Gyakorlatilag több mint 2 év óta semmi változás. Az oda érkező vagy pofára esik vagy nem. Szerintem a honlapot sem gondozza senki. Utolsó éves jelentés 2012-es. Ebből azért idéznék. ""A műemlék a teljes évbeni látogathatóságát ez évben is biztosítottuk ugyanugy, mint az előző években. A látogatási idő a nyári, tavaszi és őszi időszakokban a szokásosan alakult, de télen is fogadtunk túristákat előzetes megbeszélés szerint. A látogatás méb mindíg ingyenes. A kőrbevezetés is kötelező Átlagosan havonta 300-400 látogató érkezett.""A "linkek" megnyitása után 2010-es tatai Esterházy Kastély nyitvatartása van. Vicc. A Majki Kamalduli Remeteség hirdetése is idejétmúlt.Vagyis mindkettő átverés.Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy a honlapjukat nem nézik, nem gondozzák.Oroszlány város honlapján (mivel oda tartozik) Vértesszentkeresztnél ez (is) olvasható. "" A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.""A Foster Központ mint tulajdonos állandó átalakításban van. Általában a politikai érdekek határozzák meg , hogy épp ki a vezetője,Év elején az egész szervezetet 3 felé vágták. Ne csodálja senki se ha ezek az állapotok állandósulnak és senki hivatalos embernek nem szúr szemet.Amíg ez így van addig Hanye Úr a király a birodalmában.
VálaszTörlésSzegény Henye. A mindene a rom és nagyon sajnálom, hogy a látogatók csak azt látják benne, hogy nem kaptak kedvességet, és hogy a "bácsi" nem valami szívélyes.
VálaszTörlésNem baj, majd Lőrinc einstandolja, akkor még kisvasút is visz majd oda.
Mennyire szép volt régen, amikor az elvadult erdőben állt. És mennyire szép lenne, ha régen nem lopták volna szét.
Mit lássanak neg Henye úrban ha elzavarja őket? Akkor honnan tudják meg , hogy mindene a rom?
VálaszTörlésTegnap megkerestük a párommal Bencés apátság romjait...akadt kis nehézség a megtalálásban, de egy kedves kutyasétáltatós hölgy segített. Amikor odaértünk körülnézve senkit nem láttunk benn, egy papír a kapura kitéve, hogy zárva felújítás miatt, várhatóan 2017-ig. Jöttek többen kirándulók, az egyik férfi hangos fütyüléssel jelzett az "ismerősének" aki állítólag ott az őrző védő. Ki is jött, megkérdeztük tőle, hogyan és mikor lehetne bejutni, közölte, hogy majd 10 év múlva, és éppen konyakoznak egy haverjával és bement. Szóval így jártunk..de legalább kívülről megnéztük :D
VálaszTörlésEz a szomorú valóság. A "majd 10 év " sem biztos. henye úrnak egyetlen egy dolog köszönhető. Amíg ő ott van.Addig nem lopják szét, nem teszik tönkre.
Törlés:( ... ezek szerint helyzet továbbra is kiszámíthatatlanul furcsa. :(
TörlésNem a rom a lenyeg,,piszkalni valakit ,ki leszar benneteket
VálaszTörlésEz felháborító!!! Nincs aki elpenderítse onnan ezt az embert????
VálaszTörlésKedves Mindenki!
VálaszTörlésÉn sok-sok éven keresztül szabadon látogattam a romot, miután az első évben hevenyészett térképet készítettem arról, hogy is találok oda legközelebb, mert első alkalommal ez fél napig tartott. Szóval, akkor kosz volt, szemét, fecskendőtűk, óvszerek és minden egyéb szanaszét és derékig érő gaz. Mi még szalonnát is sütöttünk egykor a területen, szabadon, igaz csak a legbelső körömnek mutattam meg ezt a csodálatos helyet. DE. Minket is elért Henye Péter ereje. Ő várt bennünket egy alkalommal. Elmondtam mióta járunk ide, mit tudok a műemlékegyüttesről és végighallgattam az Ő történetét is. Beengedett bennünket, a festőeszközeinkkel együtt és egy egész napot töltöttünk el ott. Barátaim festettek én pedig Péterrel beszélgettem. Számomra kiderült, hogy ennek az embernek ez az élete. Tisztaság, rend, fegyelem, amióta ott van. Felfogta, hogy ha ő nem tesz ezért az egészért, a tisztelt "turista" pár hónap alatt lelakja a helyet. Nem szorul védelemre Henye Péter. Ő végzi a dolgát. Hisz valamiben és mindenáron megóvja. A sajátos stílusában, ami vitatható ugyan, de ő nem egy szolgáltató. Csodálatos festményei megtekinthetők a nem messze fekvő Majki Kamalduli remeteségben. Én tisztelem Őt. Lehet rá durcásnak lenni és lehet felzárkózni is. Furán hangozhat. De egy ilyen műemlék megérdemli, hogy valaki tisztelettel és felkészülten érkezzen oda. Igen én is elfogult vagyok ezzel a műemlékegyüttessel kapcsolatban. Saját kis felfedezésnek tekintem, szakrális helynek az én életemben és ez Henye Péterrel együtt jár most már. Szokjuk meg, tartsuk be a szabályokat. Talán ha nem csak listájukat kipipálni vágyó emberekkel találkozik majd, ő is megenyhül. Engem legutóbb ellátott a Vértes és Gerecse környéki látnivalók listájával és írott anyagával is. Én örülök, hogy van gazdája a Vértesszentkereszti apátság romjainak. Szabó Edina
Sok igazságot ír de van némi probléma."de ő nem egy szolgáltató" Ha az övé lenne akkor el is fogadnám de ez a műemlékegyüttes nem a Henye Péteré még ha élete sok éve ebben benne van !! Sok minden miatt van ez így.Kezdve attól, hogy hivatalosan nem látogatható ! Vagyis szabály szerint Henye úrnak senkit sem szabadna beengednie.Ennek ellenére van akit beenged van akit nem. Ez így nagyon nem normális dolog. Hogy miért nem látogatható? Mert balesetveszélyes a terület. Miért? A bánya miatt.Azért repednek a falak. Ha bármi történik akkor ki a felelős? Ez igazából senkinek sem jó állapot de igazából nem akaródzik a probléma megoldódni. Vagyis milyen szabályokról beszél amit meg kellene szokni? Nincs szabály. Hivatalosan nem látogatható. Ennyi a szabály. Jól tudom? Ez az állapot nekem sen tetszik de valamiért (pénz) és érdektelenség miatt a helyzet évek óta ez.
TörlésEz ugye úgy ahogy van nem igaz.Nem tudni mikori de a Förstert is szétrúgták már.
VálaszTörléshttp://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/bences_apatsag_romjai/
Oroszlányi honlapon ott az utolsó sor!
http://www.oroszlany.hu/a-varos/vertesszentkereszt
Ebből se lett semmi de benne van, hogy miért is repednek a falak.
https://www.feol.hu/hirek/megmenekulhet-a-vertes-surujeben-rejtozo-titokzatos-templomrom-1764099/
Nagyon sok helyen szerepel a nyitvatartás ami sajnos nem igaz.
Egy érdekes video.
http://www.oroszlanyimedia.hu/hirek/2016/12/28/foldalatti-rejtely-vertesszentkereszten
Van egy alapítvány is ami -sajnos nem úgy néz ki, hogy működne-oldalán eléggé régi és sokszor elavult dolgok vannak leírva.
http://www.vertesszentkereszt.org/index.html
Egy a vége a dolognak. Jelenleg Henye Úr dönt arról, hogy kit enged be és mit mutat meg nekik. Megkérdeztem hivatalos helyről.
Kedves 1690imi!
TörlésNagyon köszönöm a sok-sok hozzászólásod, a linkeket, a magyarázatokat és hogy ilyen alapos, részletes információkkal felruházott véleményed megosztod ezen az oldaladon. Remélem, hogy nagyon sokan ezeket is megtekintik, ha eltévednek erre az oldalra.
Emlékszem, hogy milyen félve mertem megírni ezt az élményemet, talán pont azért, mert éreztem, hogy minden látnivalómat és élményemet felülmúló visszhangja lesz. S úgy tűnik, hogy a mai napig is tart.
Akkor is, és a hozzászólások alapján még most is egy megoldatlan, érthetetlen, igazságtalan helyzetet látok. Azt hiszem, hogy az én írásomtól független is nagyon sokan szembesültek már ezzel. Tán csak az én oldalamon, tán máshol is, ennek írásos nyoma született, de tán nem véletlen... az embertömeg általában tudja/érzi, hogy mi a helyes és mi nem.
Vicces, hogy tényleg egyszerű módon rendet lehetne rakni ebben a kérdésben... de mégse teszi senki. S végén mindig az jut eszembe... veszély ide veszély oda (itt megjegyezném, hogy sokkal de sokkal veszélyesebb romokat is látogattunk már!)... mennyi pénz összegyűlt volna már az évek során a belépőkből!
Itt valószínűleg a magyar műemlékvédelem össze problémája együtt benne van.És a net világának is a problémája, hogy sokszor fent maradnak időpont nélküli dolgok, már nem kezelt honlapok, oldalak egy adott műemlékről.Itt ugye az elérhetőségek, nyitvatartás. De minél több szerencsés kirándulót kívánok .
Törlés