Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2018. május 17., csütörtök

Hőgyész - Csicsói templom

Hőgyész - Csicsói templom
Fél év eltelte után úgy tűnt, hogy talán kisbabával együtt is lehet kirándulni, s tán nem csak kirándulni, hanem akár túrázni is. Mert hogy a babakocsi nem megy el ám akármilyen terepen. Úgyhogy beszereztem a segédeszközt, egy tuti babahordozót. De tesztelni is kellett ám, hogy Emili babám is ugyanannyira szereti-e, elviseli-e majd, mint én. S teszteléshez egy rövid, de látnivalóval kecsegtető iciri-piciri túrát szemeltem ki.... megkerestük a Hőgyész községéhez tartozó Csicsói templomot.


Laza, könnyed kirándulásnak ígérkezett. Hőgyész és Szakály között található nagy kanyarban található a Csicsói csárda. Tán nem véletlen a neve. A templomtól vezető út pont a csárda mellett ágazik le. S a templom nincs is messze...  alig 400 méter. 
Így hát mi is a csárdához mentünk. Ott parkoltunk le. Szerencsére elég széles és nagy leálló területet alakítottak ki a csárdába látogatóknak. Nem voltunk restek ezt a helyet használni parkolásra.
Bár az időjárás nem volt valami fényes. Nem tudta eldönteni, hogy esni akar vagy sem. El is kezdett szemerkélni, de azt a semmi esőt kivártuk, s utána lelkesen elindultunk gyalog megkeresni a templomot.
Mindjárt az elágazás elején egy tábla is jelzi, hogy a templom arra van...
A földes út egyszerűen csodásnak tűnt, de előzetesen felmérve a várható folytatást mégse mentünk autóval. Talán egy terepjáróval simán menne.. de városi kisautónak nem ajánlott.
Úgyhogy meg is indultunk. Immáron régi-új útitársammal, az anyukámmal.
Egész jó volt az út... úgyhogy még a 7 kg súlytöbblet miatt sem aggódtam.
Aztán el kezdett lejteni az út.
Itt azért már nem minden autó közlekedik kényelmesen, vagy sérülésmentesen (persze a képen nem látszódnak a vízkimosások és hepehupák). 
No meg ilyen egy jó teszt-terepet nekem... mindjárt lejtővel és később ennek megmászásával teszteljük a teherbírásom és a babám tűrőképességét.
S ott lent a völgyben már látszódott is valami...
Bizony... meg is érkeztünk. Nagyon hamar ideértünk, alig pár perc gyaloglás, és már meg is van a templom.
De kezdetnek, tesztnek bőven jó volt. És még a látnivaló is meglett. A templom ott bujkál a fák között.
S nem is olyan kicsi ez a templom... itt a semmi közepén...
Ápoltnak és gondozottnak tűnt! és az is volt.
És milyen szép új is! Pusztulásnak, amortizációnak, idő vasfogának nyoma se látszódott.
Érdekes, hogy a tábla kápolnát említ... és a google térkép is annak nevezi. Míg a táblán, és még a község honlapján is templomnak írják.
És hogy mennyire gondozott, ápolt.... toalett is található itt...
S egy hirdetőtábla... hm....

Egy kis történelmi olvasnivalóval... Egy kis zoom-zoom és olvasható a szöveg!
És némi érdekes útmutatást is tartalmazott... Hát persze hogy megkerestük azt a kutat.
A templom valóban nagyon jó állapotban van.
Legalább is kívül.
Mert belülről sajnos nem tudtuk megnézni. De ez esetben abszolút érhető. Itt a semmi közepén... hogy lehetne már nyitva.
A Csicsói templom.

A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét 1731-ből említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának kápolnával.
A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás.

Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba. Folytatás Hőgyész honlapján - KLIKK IDE.
A templom főoldaláról a kilátás. A többi pontokon a fák szinte mindent takartak.
A kitaposott vagy inkább kikövezett utat követtük. Gondoltuk hova máshova vezethetne, mint a kúthoz.
Így is volt...
A Szentkút...
... és a forrás, némi nem odaillő dologgal. De hát gondolhatja mindenki, hogy egy ilyen helyet a fiatalok kifejezetten kedvelnek.
No de akkor is... legalább ne hagynának nyomot. Kár, hogy egyesek úgy gondolják, hogy ez így rendben van.
Tényleg kár.. mert szép kis forrás. 
S a patakocska folytatását elnézve... egy hangyányit Óbánya szépsége jutott eszembe. Miniatűrben akár az is megjelenhetne az ember lelki szeme előtt.
Itt a templom lábainál...
... a Szentkút és a forrás várja az érdeklődőket.
Úgyhogy sikeresen megtaláltuk és megnéztük a kutat...
... a templomot...
... a kilátást...
... és már mentünk is vissza az autóhoz. Búcsút intettünk a templomnak...
... és az eltéveszthetetlen földes út már vezetett is vissza.
Fel az emelkedőn.. no az egy kicsit már fárasztóbb volt ekkora 'súlyfelesleggel' .
De szinte már ott is voltunk a csárdánál és az autónál.
Ez volt az első kirándulásunk a babahordozóval. Rövid, velős és lényegre törő volt.
S a lényeg... a babám szereti a hordozót, s én is egész jól bírom! Úgyhogy jöhetnek a hosszabb és nagyobb túrák!
Ha pedig téged is érdekel ez az eldugott kis templomocska...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése