2015. június 9., kedd

Szegvári vár

Szegvári vár
Alföldi kirándulásunk során Szegvárra is ellátogattunk, hogy megnézzük a várromot, a Szegvár várának maradványait. Ha már Hódmezővásárhely környékén kirándultunk, akkor egy gyors látogatás erejéig Szegvárig is elgurultunk.
Szegvár nem nagy község. Hamar meg is találtuk a keresett látnivalókat. A községen átvezető fő útvonal szinte pont ott kanyarodik, ahol a kastély és mögötte a vár romjai is találhatóak. Úgyhogy ahogy megláttuk a kastélyt mindjárt félre is álltunk. Gyorsan meggyőződtünk, hogy jó helyen járunk-e. Viszont az előzetes információkból tudtam, hogy a neten is talált képek nem a kastély mellől, hanem a Kurca nevű folyó túloldaláról készültek. Úgyhogy vissza a kocsiba és kerestük a hidat, ami a folyó túloldalára vitt minket.
Szerencsére a híd is gyorsan meglett, és ahogy átértünk a látvány is. Így már mi is úgy láttuk, ahogy korábban neten látott képeken.
Hajdanában a települést „Szeg”-nek nevezték. A 14-15-16. századi iratokban ezt olvashatjuk: Zeegh, Zegh, Zeghy . 1506-ban Dóczy János, a falu akkori földesura várkastélyt építtetett a Kurca partjára. Ez a castellum erős falakkal és vizesárokkal volt körülvéve. Valódi kis erődítménynek tűnt. A környéken sehol máshol nem volt ilyen erődítmény, egészen Gyuláig haladva.

Kegyetlen földbirtokos volt Dóczy János. Kegyetlenkedései miatt 1514-ben a dónáttornyai jobbágyok feldúlták és felgyújtották a várkastélyt. Hosszú évek után tudta rendbe hozatni a Dóczy család.
A török hódoltság idején egy ideig Ferdinánd király hívei szállták meg a várkastélyt. Ekkor történt, amikor János király Budára utazva erre haladt, nyíllal meglőtték a várkastély tornyából. A nyíl eltalálta a lábát, amitől élete végéig sántított.
Arról is szólnak a krónikák, hogy Dóczy János, amikor királyi kamarás volt, a királytól sok aranyat, drágaságokat ellopott és szegi vára pincéjében rejtette el. Amikor hűtlenség miatt - mivel a törökökkel egyezkedett - vagyonelkobzásra és lefejezésre ítélte őt a király, megparancsolta a várkastély átvizsgálását is. Nem találtak kincseket. 
Ez a várkastély lett a falu névadója, ugyanis a 17.-18. században a Szeg névhez hozzáragadt a „vár” szó és lett a település neve Szegvár
Később, 1722-ben ennek a castellumnak a köveit is felhasználva épített gróf Károlyi Sándor egy kastélyt a hajdani Dóczy várkastély alapjaira, majd a 18. század második felében ennek a kastélynak az anyagát is felhasználva vármegyeház épült, amely ma is dísze településünknek. Az info innen, KLIKK IDE.
Jól megnéztük, már amennyire a nádastól lehetett. Majd mentünk is vissza, hogy akkor a kastélyt is megnézzük. De azért csak piszkálta a csőrömet, hogy vannak ott a gazos részen egyéb rom maradványok is. Nem igaz, hogy nem lehet ahhoz a falhoz közelebb menni.
Autóval visszamentünk a folyó túloldalára és keresni kezdtünk egy ösvényt, ami talán a várfal tövéhez vezethet. És hogy is mondják?!? Aki keres, az talál! Itt eme szobor környékén találtunk egy ösvényfélét.
Bizony....
.... el is vitt a romokhoz, amiket az erdős részből láttunk kikandikálni.
Még itt az erdős részen is bujkálnak romok. Jó nagy volt az a fal!
Az ösvény levezetett a folyópartra.
És ott is volt! A várfal! Amit az előbb még a túloldalról csodáltunk, az most itt volt mellettünk.
A Wikipédiáról még több infót olvashatsz:
A Vármegyeház a Dóczy-kúria telkén épült. Az erődített Dóczy-kúriát, ahol megfordult Zápolya I. János magyar király is, a török idők után az új tulajdonos, Károlyi Sándor gróf tataroztatta 1725–27, s falakkal is körbevette. 1730-ban Bél Mátyás ezt írja: „…gróf Károlyi Sándor négyszögletű toronyhoz hasonló építményű lakóháza áll… Belül bolthajtások, kamrák, borospincék vannak, középütt a palota ugyanolyan nagyszerű, mint az egész építmény. Ami azonkívül van, az is két szobácskára oszlik, a lépcsőházban előtér is van. Azután van egy ház, melyet őrtorony formára minden felől fallal vettek körül. Tetejéről az egész megye látképe előtűnik. Nyáron az állandó légmozgás miatt igazán egészséges és hűvös lakás, télen azonban tüzelőhiány miatt kellemetlen és hideg.”
Mivel Csongrád Vármegyének a 18. század végén még sem székháza, sőt, hivatalosan kijelölt székvárosa sem volt, a megyegyűléseket különféle településeken tartották meg. Amikor végül Szegvár lett a vármegye székhelye, megvették a Károlyi-kúriát megyeháza céljára, majd - az iratok tanúsága szerint - az ár nyolcszorosának megfelelő összeget költöttek az átalakításokra.
Az 1990 táján végzett ásatások során azonban kiderült, hogy korrupciós ügyről volt szó, mert nem a régi épületet alakították át, hanem egy teljesen újat építettek a régitől kissé délebbre. Ennek pincéje és földszintje boltozott, ablakai kőkeretesek, kapuja és néhány ablaka kosáríves. Az udvar felől igen szép tornácsor van. Szép kovácsoltvas rácsok is találhatók rajta. Az udvarban állt a börtön, amit a 20. század elején lebontottak. Állítólag Rózsa Sándor is raboskodott itt
A Vármegye székhelye a 19. század végén Szentesre költözött, így a szegvári épület 1902-től árvaház, aggok menhelye, leánynevelő intézet is volt, különféle női szerzetesrendek kezelésében. Egy időben itt élt például a boldoggá avatott Salkaházi Sára szociális testvér is. 1950-ben az épületet államosították, és 1997-ig nevelőotthonként működött. Azóta helyi rendezvények (falunapok, egyházi találkozók, kiállítások) színhelye az épület és udvara.
A várfal mellett végigsétáltunk egy darabon.
Lehetett látni, hogy sokkal tovább is vezet a fal. Csak már nincs a falnak magassága. Úgyhogy abszolút elképzelhető, hogy anno magas várfallal körülvett uradalmi erődítmény állt itt.
Ez már a kastélyhoz tartozó melléképület lehet. A várfal nyomai még itt is láthatóak.
Látván, hogy nagyon nincs tovább,p mentünk is vissza, hogy akkor a kastély épületét is megnézzük.

Hááát... azt hiszem, hogy Szegvár várának maradványait kimerítően megtekintettük és körbejártuk.
Végül is... vannak ennél sokkal kisebb romok is, úgyhogy ez egész nagynak mondható. És itt mindjárt mellette még egy kastélyépület is megtekinthető. Úgyhogy ha érdekel és erre járnál....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése