Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2018. október 10., szerda

Zalamerenye - Pálos malom

Zalamerenye - Pálos Malom

Zalakarosi kirándulásunk során a környék látnivalói után kutakodva találtam rá erre a különleges látnivalóra. Örültem, hogy volt időnk elmenni és megtekinteni. Mert amit találtunk egy egészen különleges látnivaló.
A többi látnivaló és a fürdés mellett találtunk egy kis időt, hogy gyorsan elguruljunk a Zalakaroshoz nagyon közel található zalamerenyei Pálos malomhoz. Nagyon érdekelt, hogy milyen lehet ez a fajta látnivaló, ha már több oldalon is említették.
Nagyon közel Zalakaros mellett található. Garabonc község irányába kell elhagyni Zalakarost. Majd Garabonc előtt Zalamerenye felé kell elkanyarodni. Azon az úton haladva egészen eddig a tábláig kell menni:
Így utólag már nagyon egyszerűnek tűnik az oda vezető út. Bár furcsa volt, hogy a táblánál az útról letérvén ezen a köves úton kell tovább menni...
.... de tényleg ez az út vezet el egészen a malomig. A nagy kapu előtt található szélesebb részen parkolási lehetőség is volt... teljesen szabadon...ahogy épp jónak tűnt.
Szerencsénkre épp nyitva volt... és nem csak hogy nyitva, de még épp voltak is más látogatók. Vagyis nem kellett a beengedésre és körbevezetésre, pontosabban a tulajokra várni....mert már ott voltak.
Nagyon megörültem, hogy nem jöttünk hiába... és még inkább, hogy már nézhetünk is körbe.

Garabonc és Zalamenyere határán, a Gátvíz-patak partján találjátok a ma is működő Pálos Malmot. Az eredeti, 1903-as tervek alapján 2015-ben kívül-belül felújított vízimalomban megnézhettek és kipróbálhattok többfajta őrlési technikát és az ehhez szükséges eszközöket, illetve meghallgathatjátok a malomkövek súrlódását.
Lelkesen mentünk is befelé Emikével a kézben. Gondoltam rövid látogatásunk idejéig karban is ellesz... és talán mi is bírjunk a popokáját felváltva tartani :)
S lám! Mások is babával és babakocsival voltak! Milyen jó látni, hogy más is kirándul a babájával és akár ilyen vagy hasonló látnivalókat választ. Mindjárt jobban is éreztem magam. 
A tulajdonos, Szabadics Attila szívesen beszél a pálos rend történetéről és egyszerre veszi jó néven, ha megkóstoljátok a hobbi pálinkafőzdéjében készült szíverősítőt, valamint azt is, ha a látogatás előtt telefonon bejelentkeztek hozzá.
Látogatásunk alkalmával a felesége volt épp ott. Így ő mutatta meg, hogy merre lehet menni és mit lehet megtekinteni. S akkor ott ő osztott meg velünk érdekes információkat is.
A malom első említése az 1400-as évekből származik, az Örményesi Pálos Kolostor birtokában állt. A Pálos rend feloszlatása után a Veszprémi érsek tulajdona, majd 1888-tól magántulajdon.
Meglepődve vettem észre, hogy a látogatóknak... főként gyerekeknek még érdekes ügyességi játékokat is kihelyeztek. Hogy ez mennyire ötletes és jó!

Szép kis gyűjtemény volt  korabeli használati tárgyakból.
És egy egészen különleges, értékes és régi darab. Egy malomkő, mely térkövek közt beágyazva hordozza és hangoztatja tovább történelmét és múltját.
A malom 1960-ig őrölt, majd lassan az enyészeté lett.
A felújítás során az 1903. évi állapotában állították helyre. Két felülcsapott vízikerék, hengerszék, malomkőjárat a főbb elemei. A malom működőképes, jellegzetes ritmusban végzi a liszt előállítását. A falakon kapcsolódó használati tárgyak és dokumentumok tekinthetők meg.

A hölgy a teraszon tartott rövid ismertetés utána bevezetett a malom épületébe. S máris mutatta a malom szerkezetét. Mellékesen fel is hívta a figyelmünket a férje hobbijára. De az alkohol iránti közönyünk nem különösebben tartotta azt oly annyira érdekesnek, hogy hosszabb időt szánjunk rá.
Pedig nem semmi gyűjtemény volt a lépcsőfeljáró mellett. És akkor még az eszközök, gépek és az egész arra szánt teremrész nívós kialakítását nem is említettem. Sajna arról csak 1 kép készült kép, mert egyszerűen annyira jól nézett ki, hogy nem mertem jobban lefényképezni.
A malom magántulajdon és a tulajdonosok szívesen látják az érdeklődő látogatókat. Belépődíj és nyitvatartási idő nincs. Ha nyitva az ajtó gyere be, ha nincs, akkor egyeztess velünk időpontot és várunk.
Egyébként a tájékozódáshoz legjobb  a malom Facebook oldala, KLIKK IDE.
Szóval mindjárt a malom felé fordítottunk a figyelmünket.
Furcsamód csak ennyi... legalább is az ember többnek, vagy legalább nagyobbnak gondolná.
Főleg aki még soha nem látott ilyet és el sem tudja képzelni, mint pl. én.
A hölgy nagyon lelkesen, és legalább annyira érthetően magyarázta el, hogy miként is működik a malom.
Öröm volt hallgatni, közben nézni a szerkezetet és még kérdezni is.

És nem csak az alsó szinten, hanem még az emeleten is állt egy jó nagy szerkezet, ami szintén a malom része volt.
Csak ámultam és bámultam.
És a gépezet teljes mértékben működőképes!! Szinte hihetetlen!
A malom szerkezetének kiállításán kívül egy még annál is különösebb kiállítási részt mutatott - egy WC, mosdó akkor és most kiállítás - a terem egyik részén volt berendezve.
A régi korban... ami azért nem is volt annyira régen ...mert én azért még emlékszek egy-két tárgyra!
És a modern világ....
A többi rész berendezése nagyon otthonosan volt megcsinálva. És olyan érzést keltett, mintha nem is múzeumi kiállításon lennénk, hanem tényleg valakinek az otthonában.
Meglepő mód az emeleti malom szerkezeten kívül is volt még tovább.
Ezen a szinten egy pihenő terület volt...mint egy nappali!

Persze itt is egy-két autentikus muzeális tárgy.
És régi tárgyak gyűjteménye.
Ami még inkább meglepett, hogy volt még följebb is. Egy egész nagy terület programokhoz, rendezvényekhez ...

Megtaláltuk az útvonalat a malom felett átívelő hídhoz is.
Meg is néztük, hogy mikét folyik a víz a kerékre.
Ezt láttuk felülről...
Más szögből....tényleg folyt az a víz rendesen...
Még egy kereket is találtunk...még szerencse, hogy Emike nem tudta forgatni.
Egyébként itt pont a malom épülete mögött voltunk.
Innen jól lehetett látni, hogy milyen szép nagy telek tartozik az épülethez.
A füves területen is körbe lehetett menni az épület elülső oldalához.
De mi visszafelé is az épületen keresztül mentünk,csak hogy újra megcsodálhassunk mindent.
Ahogy kiértünk lentről is megnéztem a malomkereket.

Szuper egy szerkentyű... sokáig el lehetett volna nézni ahogy szorgosan teszi a dolgát.
És a végén tettünk még egy sétát a kertben is.
Nagyon gondozott ápolt volt a kert.
S nem egy különleges elem is volt a kertben...

Az én kedvencem ez volt!
A kerti séta gyors volt...de mégis üdítő.
S ez az épület... bár átlagosnak gondolnánk...de tudva tudván, hogy milyen kincs lapul benne....
Belépőjegy tekintetében pedig ahogy írták. Hivatalosan nincs... mi is kérdeztük. Nem kérnek, nem követelnek... hanem egy becsületkassza van, amibe mindenki annyit rak vele amennyit gondol... ha gondol. S lám... így is működhet a dolog! Mert hogy mi is raktunk bele és volt is benne bőven.
Így kell ezt csinálni... a múzeumot.. a belépőjegyet... az ismertetést... a lehetőséget.. és a különleges látnivaló tálalását...
...mert így bizony egy életre szóló élmény maradt nekünk is.
Micsoda csodálatos épület! Különleges, egyedi... a látnivalók eme kategóriájában párját ritkítja. Tán nem véletlen, hogy számos és tán egyre több rendezvénynek is otthont ad az épület.
Örülök, hogy eljutottunk és bejutottunk, hogy megtekinthessük, kár lett volna kihagyni. Könnyed de egyúttal tartalmas időtöltést biztosít a látogatók számára, úgyhogy mi mást is mondhatnék...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése