2013. április 20., szombat

Székesfehérvár - Bory-vár

Bory-vár
Az egyik székesfehérvári kirándulásunk során második nekifutásra sikerült megtekintenünk a Bory-várat. Sokáig nem is tudtam, hogy a városban ilyen szépség lapul. De amióta a neten megpillantottam, tudtam, hogy egyszer meg kell néznem. És szerencsére sikerült is. S ha még nem láttad, azért, ha már láttad akkor pedig azért, pár képben megmutatom neked Magyarország egyik legszebb várát!

A várat a következő címen lehet megtalálni: 8000 Székesfehérvár Máriavölgy út 54. Ha megnézed a térképen, akkor láthatod, hogy majdnem a város szélén van. Ezért nem tűnik fel a városközpontba érkezőknek.
Ha a megadott címet megtalálod, akkor ott nem csak egy kisebb út menti parkoló fog várni, hanem ez a szobor is. Jelzi, hogy jó helyen jársz, ha esetleg nem vetted volna észre a fák között megbúvó vár tornyait.
Most végre időben ideértünk és be tudtunk menni. A jegyárakról és a nyitvatartásról a honlapjukon olvashatsz, KLIKK IDE. Itt minden egyéb információt is megtalálsz, mint a vár történelmét, Bory Jenő életrajzát és képeket a várról. Ajánlom figyelmedbe a weboldalt!
Ahogy beléptünk az udvarba már szobrok mindenhol.

Egy kis makett mindjárt az elején, hogy milyen is a vár.
Nem tartozik nagy kert illetve park a várhoz, de az pont elég.
Szobor itt...
...és szobor ott.

És a kertben mindenhol.
És a várépület. Itt gyorsan elmondanám, hogy egykét helyen várkastélynak is nevezik. És láttam már a kastélyok közé is besorolva. De ha már a neve is azt sugallja, hogy ez egy vár, akkor legyen az, és én is úgy tekintek rá.
A várban tett körutunk meglepő módon hátrafelé vitt, így nem mindjárt a legszebb oldalát csodáltuk meg. Először a kiállításokat tekintettük meg.
Festmények és festmények. Rengeteg!
Mindenféle és fajta méret, téma, színek.
És a belső helyiségekben is szobrok. Festmények, szobrok és korhű berendezés!
Bár kicsit soknak tűnhet az a sok festmény, de érdekes módon ez a berendezés mégse volt zavaró. A többi helyiségben is látható sok-sok festmény valóban azt az érzést nyújtotta, mintha egy művész ember otthonában lennénk, és ahol minden szoba a galéria része. És hát ott is voltunk. Bory Jenő nagyon hatékony alkotó művész volt.
Minden helyiségben annyi látnivaló volt, hogy azt se tudta az ember, hogy mit csodáljon meg.
És az első teraszon, ami utunkba került, ki is néztünk.
Nagyon érdekes, izgalmas, romantikus ez a vár. Igazi mesebeli hercegnős vár!

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte a háború kitérője, a már említett elmaradt építészeti megbízás, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.
Visszaléptünk az épületbe és folytattuk utunkat.
Továbbra is mindenhol festmények. Itt egy egész napot el lehetne tölteni nézelődéssel.
És itt már méretes szobrokat is láttunk.
Aztán még egy terasz...
Nagyon szép!
És benti utunk még mindig nem ért véget.


Egy családfa, ha érdekel, hogy vannak-e leszármazottak.
Itt kimentünk, hogy megnézzük, hogy be lehet-e menni a toronyba.
Sajna nem, de a kilátás annál szebb volt,... minden irányba.


Vissza az épületbe s folytattuk utunkat... szobrok...
...szobrok... és festmények...
És úgy tűnt, hogy a végére értünk.
Kimentünk az udvarra, és immáron kívülről csodáltuk ezt a várat.


Szobrok, és szobrok...

És a kellemes hangulatú belső udvar. No meg az impozáns tornyok.
Egy szinttel feljebb mentünk.
Még több szobor.... :)

...és még fantasztikusabb kilátás!


Gyönyörű! Mintha nem is Magyarországon lennénk. Minden romantikus álmodozó álma. És ez itt van hazánkban, elérhető, megfizethető és látogatható!!!

Bementünk az egyik toronyba.
Elsőre mintha kínzó eszközöknek tűnne. No de egy ilyen romantikus szép várban mit keresnének ezek. Főleg a mérleggel... úgyhogy akkor ezek csak a művész ember alkotáshoz szükséges eszközei lehettek.
A torony tetejéről.... még szebb!


A városi látkép nem annyira... :(

No de a vár! :)
A másik tornyot is megnéztük.
Felettébb érdekes, vagy inkább megdöbbentő művészi alkotás fogadott minket.
De a lépcső! ami ott várt! Hát az valami csodálatos volt!
Ilyen szép lépcsőt még se várban, se kastélyban nem láttam eddig.
És az a rózsaablak!
A városi kilátás itt sem javult.
No de a várra! Még jobb mint az előző toronyból!
A hátam mögött a másik torony. Ilyet sem láttam még, hogy ilyen közel egymáshoz két torony is legyen. Bory bácsi nem spórolt! És milyen jól tette!
Az utca felé tekintve. Az elülső kert és az utca is látszik... no meg a szomszédok (vajon milyen lehet egy vár mellett lakni?)
A lépcsőn le, itt az ablak és a lépcső színe és mintázata is harmonizált.
És egy újabb erkély!
Immáron az előkert felé nézve.
Hát nem gyönörű?!?
És ezek a kupolák! Se várhoz, se kastélyhoz nem passzoló forma, mégis működik.
És még mindig a hátsó kertben járunk.


Még egy festményekkel teli terem. Itt már freskók is voltak.


A belső udvar.
Megtaláltam a békát is.. hátha királyfi lesz belőle :) De még mindig várom... :(
Gyönyörű vár, nagyon szép kert és udvar. Gondolom nem csak én álmozok arról, hogy itt mondhassam ki a boldogító igent.

Ezen a hatalma kapun jutottunk előre.



Itt is szobrok, teraszok, erkélyek... szebbnél szebb építészeti formák. (Az elefántot már nem puszilgattam... neki úgyis fontosabb dolga van,.. az ő vállát nyomja a vár minden terhe.)

A frontoldal. A vár legismertebb, legnevezetesebb és persze legszebb oldala!

A legszebb építmény amit eddig valaha láttam a vár és várkastély kategóriában.
Az épület előtti kis udvarban is körülnéztük még .


Ennyi volt a várnézés. És távoztunk... volna... ha nem lettünk volna bezárva!
Ilyen egy várat. Egyszer kizárva, aztán meg bezárva! Jól elnézelődtük az időt, ha időközben már be is zártak. Mivel még mások is voltak bent, ezért türelmesen vártunk, hogy majd a többi látogatóval úgyis kiengednek. Ha nem... akkor itt is tudnék élni! Bár ágyat nem láttam... meg konyhát, fürdőt sem... de el tudnám képzelni itt az élet. Talán inspirálna is, és újra előbújna rég megkopott alkotói, művészi érzékem.  
Míg vártunk nézelődtünk még egy kicsit.
Majd csoportosan távozhattunk a vártól.
Nagyon szép vár! Gyönyörű, csodálatos, bámulatos, és nincs elég szó, hogy ezt a szépet szavakba lehessen önteni. Ezt látni kell! Legalább egyszer. Csak ajánlani tudom! 

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése