Biatorbágy - Madárszirt

Madárszirt

Egy többnapos környékbeli kirándulásunk alkalmával volt lehetőségünk Biatorbágynál a Nyakas-követ felkeresni és ezzel együtt a Madárszirtet is megmászni.


Nagyon érdekes természeti látnivaló, amit érdemes felkeresni, ha már a közelben jár az ember. A következő helyen lehet megtalálni, lásd térképes útmutató:

Miután lejöttünk a Nyakas-kőről már vettük is az irány a Madárszirt felé. Nem volt nehéz megtalálni az oda vezető ösvényt. Még jó hogy egy idő után minden olyan jól ki van taposva. És már másztunk is felfelé. Látod az első képet és azokat a világos vonalakat? Szinte adva volt, hogy merre is lehet menni. Nem mintha egyik könnyebb lett volna, mint a másik, de legalább volt választási lehetőség, hogy ki melyik úton akarja kitörni a lábát-nyakát.

Geológiai érték kimagasló tájképi értékkel. A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Fantasztikus kilátás nyílik minden irányba. Közvetlen szembe látszik Biatorbágy és a tó, kicsit balra (a várostól) pedig Etyek-wood-ot is kiszúrhatjuk.

A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez.

Ezt még a másik oldalról egy kis zoom segítségével készítettem, hogy lássuk, hogy mit is szeretnénk majd megnézni és persze, hogy hova is kell majd felmászni. Hát nem gyönyörű?? Persze amikor már rajta állsz, akkor nem ilyennek látja az ember.

Mert, hogy nagy nehezen feljutottunk. Érzed, hogy milyen meredek? Nem? Nem baj, mi éreztük. És azt még jobban, hogy mennyire csúszós volt a talaj. Az a fránya 'omlósz' kőzet.

De megérte. A látvány gyönyörű! Igaz, hogy innen meg a Nyakas-követ csodálja az ember, de ugye hogy van nyaka annak a sziklának?

 Ki erre, ki arra talált utat felfelé. Tiszta hegymászósdi :)

És az 'első szint', ahol már stabilan lehetett állni, gyönyörködni és képeket készíteni. A látvány és a kilátás egyre szebb.

 De volt még feljebb is.... a 'második szint'. Ezt már könnyebb volt bevenni.

A Madárszirtnek itt van a kis 'fennsíkja', ahonnan már nincs feljebb. A látvány csudálatos és lehengerlő.

Végig lehet sétálni oda és vissza. És akinek ideje és energiája engedi, az itt még sütögetni is tud, mert még tűzrakó helyeket is találtunk. Gondolom a helybéliek gyakran járnak ide. Biztos nem semmi egy ilyen helyen, ilyen látvány és kilátás mellett leülni és a tűz mellett ételt sütve gyönyörködni. Talán majd egyszer én is kipróbálom. 

 Idő híján mi csak sétáltunk egyet a végéig és onnan vissza.

S miután jól kinézelődtük magunkat... bár az ilyen látvánnyal soha nem telik be az ember.... el is indultunk lefelé. Mindenki ahogy tudott és amerre tudott. Mert hogy lefelé se volt sokkal egyszerűbb. Tudod... az az 'omlósz' talaj.

Vissza a kocsihoz ugyanazon az úton mentünk, lásd térkép. És ahogy a másik leírásban is említettem (ha az is érdekel, akkor KLIKK IDE és elolvashatod), nem hagytuk ott az út szélén a tobozokat.

Miért is tettük volna, ha nekünk is jó lesz otthon majd valamire... Ha már nem lehetett egyéb suvenyírra szert tenni :)

Izgalmas kis túra volt, mindkét sziklát megmászása. Csak ajánlani tudom. Szerintem ezt még a gyerekek is simán nevetve megteszik. Csak a felnőttek vigyázzanak a 'nyakukra'! :)

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!