Élménytérképem !!!

2018. június 7., csütörtök

Kecskemét - Vadaskert

Kecskemét - Vadaskert
Egy kis kirándulás a babával. Dolgunk volt Kecskemét felé, úgyhogy gondoltuk, hogy a kellemest a hasznossal, ha már időnk is engedi, és délután megnéztük a Kecskeméti Vadaskertet. Hallottam már róla, úgyhogy kíváncsi voltam, hogy milyen lehet. No meg az állatkert mindig jó kis kikapcsolódást és időtöltést nyújt....főleg gyerekeknek. És hát... ez lesz akkor az én babámnak az első állatkerti élménye.

Dolgunk végeztével már mentünk is megkeresni az állatkertet. Ilyen nagy városban - ha nem járatos az ember - jobb az odatalálást a GPS-re bízni. A 6000 Kecskemét, Műkert 1. cím alatt kell keresni. Trükkös helyen van, mert elsőre simán elmentünk mellette, ha ép nem szól a GPS hogy újratervezés. Egy bejárati kapu egy szimpla utcára nyílik, ez azonban még nem az állatkert bejárata. Igaz, hogy mutatja tábla, de hát a táblákra is, meg az útra is koncentrálni... hm... Szóval a kapun kell bemenni és egy templom mellett halad el az ember. Jobb kéz felől viszont egy egész nagy parkterület található.
Néztük is, hogy itt... az állatkerten kívül, ezen a téren a gyerekeknek alakítottak ki szórakozáshoz lehetőségeket.... Játszótér, ugrálóvár...
...egy-két pénzes élményszerzés...
S a végében, pontosabban a parkkal párhuzamosan található a parkolásra kialakított hely... szerencsére díjmentesen! S innen egyenesen előre vezet az út a vadaskert bejáratáshoz.

Nagyon egyedi és érdekes már a bejárata is! Legalább is ilyent még nem láttunk. Kár, hogy zsiráfok nincsenek itt... de talán majd egyszer... de attól még nagyon klassz megoldás. Nekem nagyon tetszett, még ha Emili babámról az érdektelenség is sugárzik (sajna közben sem mutatott nagyobb 'aktivitást').
Ahogy a kapun beléptünk bal kéz felől a pénztár. Árak, nyitvatartás és egyéb hasznos infó tekintetében nézd meg a vadaskert honlapját - KLIKK IDE.
Jobb kéz felől pedig mosdók...
És még elmenni sem lehetett mellette, annyira jó helyre rakták! Az érem-tekerőke!!!
Hát persze, hogy mindjárt ezzel kezdtük!
Azt irány a vadaskert. Micsoda látványos vendég-fogadó parkocska. Nagyon hangulatos, kellemes volt... azzal a szarvas szoborral pedig már is egyedivé vált a vadaspark első élményképe az emlékekben.
Térképet is kaptunk... biztos ami biztos. Enélkül ugyebár látogató már aligha indul meg a felfedező körútra. Egy kis zoom-zoom, és jól lehet látni, hogy mi merre van.
Elsőre szinte azt se tudtunk, hogy mit nézzünk a sok-mindenből.
De azt mindjárt szemet szúrt bal oldalon a föl-le mászkáló tigris... aki nem mellékesen nagydolgát is akkor végezte el. 
Tök jó, hogy mindjárt a bejáratnál egy ilyen csodálatos állat fogadott minket. Más állatkertekben a nagyvadak mindig egy kicsit beljebb találhatóak.
S milyen hosszú szakaszon lehet nézni, keresni, figyelni őket.
Ha valaki mégse kapott volna térképet... Tök jó megoldás! 
Majd a túloldalon elkezdve mentünk is szépen sorba, reménykedve, hogy minél több állatot fogunk látni. Pancsizó vidrák...
S mivel ott mentünk el mellette... muszáj volt egy ilyen képet. Láthatóan a gyerekeknek is izgalmat nyújt a szobor 'felfedezése'.
Egy strucc... ezek legalább mindig mindenhol aktívak. 
Viszont a hatalmas kifutóban nem csak ők laknak, hanem más földrész szerint együtt élő állatok is. Mert hogy itt a hatalmas kifutók egy-egy földrajzi állatközösséget mutattak be (legalább is az elején). S persze nem minden állatfaj volt aktív kedvében.
A teknősöknek szerencsére semmi bajuk nincs a látogatókkal... élik a kis világukat.
A kifutók nagyon szépek voltak. Mindegyiken lehetett látni, hogy törekedtek a változatos környezet kialakítására....állatnak... és ember szemnek is.
Egy kis nasi jól jött volna.. ezek a fránya állatok...persze hogy oda mennek, ahol csörög valami...
Szárnyasoknak igazi kánaán...

A vadaskert bár kicsinek tűnt, és tán az is, nem véletlen, hogy "kert" a megnevezése,.. DE hogy ilyen szépen kialakítottak mindent...a kifutókat, a sétányokat. És még alig láttunk valamit, de már is nagyon jó vélemény alakult ki bennem.
Ahogy írtam... szuper kifutók! 

Még ha állat alig is volt látható, mert épp aludtak, vagy távolabb hűsöltek.
Akadt kivétel..
S csak mentünk előre és mentünk...
Az óriás kifutónál mereszteni kellett a szemet...
... a kisebbnél volt hogy ott ült az orrunk előtt.
A házikót se hagytuk ki.
(Az első állatkerti feliratos képünk :) Ilyesmit hiányoltam az elejéről.) 
Nem volt túl nagy... oktató és kiállító terem egyben.
A kevésbé barátságos állatokat dugták itt el...


Nem mondom, hogy a kintiek barátságosabbak voltak... de legalább mozogtak! :D


És akadt kifejezetten szép példány is. Fehér farkas nincs minden állatkertben... és még aktív is volt!
A állati kifutók között az embereknek is csináltak egyet.... :)
Meglepően hangulatos, kellemes volt... és hogy mi mindenre gondoltak....
És bár nem ugrándozott lelkesen minden állat a kerítésnél az emberekre várva... azért Emili is meg tudott nézni egy-két állatot.
Lassan és  kényelmesen sétáltunk, és valóban hamar megláttuk az állatkert másik végét. De nem ez a lényeg... sőőőt... maximalistáknak kész átok az óriási állatkert. Úgyhogy nagyon jó érzés volt, hogy nyugodtan sétálhattunk, és így is láthattunk mindent.
Már ha láttunk... Megint ott hátul gubbasztanak.

A madarakat mindig sajnálom... akik az egekben élnek...
A vízieket nem. Nekik szinte áldás lehet egy állatkerti környezet.
Ahogy nekik is... Szaporodnak is rendesen.

Hát ha a babám már nagyobb lenne... a kiskecskék cukiságfaktora nagyon ott volt.
Így hát egyelőre csak néztük... 
...és néztük őket. Ez még a babákat is leköti!
És még a simogató sem nekünk való. De majd egy év múlva!!!
Madár itt....
...és madár ott.
A pihenő és játszótér túloldalán...
A fehér farkast innen is meg lehetett nézni.
Bezzeg mire odaértünk... bedobták a szunyát... pedig séta közben többször is hallottuk hangjukat.

A kis termetű állatok... pedig vagy teljesen elbújnak, vagy totál izgatottan fel-le járnak.
Különlegességet is találtunk...
.. ez még Emikémnek is nagyon felkeltette az érdeklődését! Eddig még semmilyen másik állatkertben nem láttunk ilyet!!!
Azért még egy ilyen kicsi állatkertben is volt bőven látnivaló. Legalább is elég sok kifutó, ablak, rács, háló,ketrec várja az érdeklődőket.



A kis összekötő közöket is megnéztük.

Tényleg nagyon gyerek-barát ez az állatkert! Bár nem ez kellene a gyereket lekösse...de ha nem megy másképp! Inkább ez, mint hogy ne találja föl magát.
És még mindig nem értünk a végére...illetve pontosabban vissza az elejére.



Azt hiszem, hogy bőségesen változatos a megtekinthető állatok repertoárja.
S csak ismét az jutott eszembe... ilyen szép kifutókat!!

De hogy a megmenőbb állatkerti állat ne prezentálja magát! Hát Julien király! Szabad ilyet?!?
Ott hátul fönt a kijárati csőben tömörögtek.... háááát... Még nem láttam őket soha ennyire passzívnak.




Egy másik helyen is.... :) Ez nagyon de nagyon ötletes!!
S végre Emili majmot is látott... igazi piros seggűt...
A vége felé járván már azt hittem, hogy nincs is... de itt vannak... milyen szuper nagy kifutóban.


És hogy a mosómedvéket se látni... pedig szintén nagy kedvencek. Hm.. ennyire rossz időben érkeztünk volna a vadaskertbe?!?
A majmok legalább nem ilyen félősek.
És ezek a macskák?!? Nem is macskák...?!?
Emikét már nem is érdekelte ez az érdekesség.
Ahogy a rókák sem.
Fantasztikus környezet...
... az állatok jól el tudnak tűnni benne.
Még egy utolsó ki köz maradt, amit nem láttunk.
Lám mi fekszik ott. Bár igen kicsi állatkert, de azért akadt nagyobb méretű vadállat is.
Főleg a kedvenceim féléből.
És itt újra találkoztunk a macikkal...egy másik oldalról.
A még kimaradt... de azért ide is bekukkantottunk.
Ez nem a kedvenc látnivalóm...
De azért felmentem megnézni, hogy mi minden lett kiakasztva.

Innen már csak pár lépés, ...
...és újra ott voltunk a bejáratnál.
Hát ennyi volt a Kecskeméti Vadaskertben a nézelődés. Nem volt hosszú, de kisbabával pont ideális volt.
S végre ezt is láttam. Nekem mérete ellenére nagyon tetszett. Ennyire kellemes környezetű és kialakítású, hangulatos kis állatkertet még nem láttam.
Úgyhogy ha nem vágysz nagyra... és sok állatra... akkor mindenképp...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

2 megjegyzés:

  1. Én nem szeretem az állatkerteket, az állatokat sem különösképpen, de élmény volt végigolvasni az írást.
    Gratulálok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves János!
      Köszönöm szépen a dicsérő szavakat! Mivel ez egy élménynapló, ezért nagyon örülök, ha valaki számára csak szimplán olvasnivalóként is örömteli perceket okoz. Tudom, hogy nem mindenki szeret mindenfélét megnézni az országban, s tán nincs is módja rá, ezért örülök, hogy a képes naplómmal sok mindent meg tudok mutatni.
      Még egyszer köszönöm. S remélem, hogy a jövőben is olvasgatja hol jobban, hol kevésbé jól sikeredett élménybeszámolóimat.
      Üdv. Kinga

      Törlés