Pécsváradi vár
Egy kellemes őszi hétvégén szerettem volna túrázni egyet. De ha már a Zengő a cél, és az Pécsváradról szeretnénk megközelíteni, akkor kár lett volna kihagyni a vár megtekintését. Úgyhogy aznapi kirándulásunkat ott kezdtük, megnéztük a Pécsváradi várat.
Sokszor mentünk el Pécsvárad mellett, és a neve miatt mindig is érdekelt, hogy tényleg van-e ott vár. Végre eljött az idő, hogy kiderítsük. Őszi-téli időszakban egyébként a szemfülesek a főútról is láthatják, hogy valóban áll ott Pécsváradon egy nem is kicsi vár. És időközben már tudom, hogy listás is (tudod... a Mo. kedvelt várai között is szerepel, ha még nem láttad volna gyűjteményem, akkor KLIKK IDE és megnézheted ).
Kocsiba ültünk, megindultuk Pécsváradra. Olyan jól ki volt táblázva, hogy könnyedén meg is találtuk a várat. S milyen jó! a vár előtt egy szépen kialakított ingyenes(!) parkoló! Már aki talál helyet. De mi jókor jöttünk, mert bőven volt hely. Szinte a vár bejáratánál álltunk meg.
A vár bejárata...
Innen nézve nem tűnik annak a tipikus várnak. Nem tűnt réginek, leromboltnak, kőhalomnak... már megszoktuk, hogy a legtöbb várunk olyan állapotban van.
De úgy tűnik, hogy erre vigyáztak... legalább is az utcára néző oldala rendben volt.
A kedvenc táblám, ami mutatja, hogy milyen formájú a vár, és hogy mit hol lehet találni. Nem is olyan kicsi! Úgy tűnik, hogy lesz mit bejárni.
A méretes kapun keresztül el is indultunk befelé. Ott gyorsan meg lehet tekinteni a belépőjegy árakat. Bár mutatom, de elég homályos lett az olvasáshoz. De semmi baj, mert a vár tök jó honlapján mindent meg lehet tekinteni, az aktuális áraktól kezdve a nyitvatartáson át, a váron belül található szálloda kínálatáig és egyéb szolgáltatásokig mindent... KLIKK IDE.
Miután megváltottuk a jegyet el is indultunk a felfedező útra. Sajna szuvenyírt nem kaptunk... se kerámia... se tekerőke... ebben még fejlődnie kell a várnak.
Mindjárt a jegyváltó mellett a megmentett régi vármaradványok.
Még egy térképet is kaptunk, hogy mit hol találunk. Színekkel feltüntették, hogy melyik része mikor épült hozzá.
A régiségek....
És egy szupernagy makett is a várról!
A fenti termek megtekintése után egy alagsorba mentünk. Furcsa és érdekes volt egyszerre.... főleg, hogy ez egy kápolna!
A várkápolna. A pécsváradi vár temploma már a Géza-féle fejedelmi udvarháznak is része volt, tehát a 10. század végén építették, s így a legrégebbi, ma is álló templom Magyarországon. Az oldalfalai, ablaknyílásai eredetiek, csak a középső, vastag pillér épült később, de az sem mostanában, hanem a 1157-ben, amikor a monostort felégető tűz megrongálta az eredetileg háromhajós templom boltozatát.
Még több infó a vár honlapján KLIKK IDE.
Kerestük a régi évszázadok nyomait... és mintha találtunk is volna.
Utána kimentünk az udvarra.....
...s lám mik azok.... romos falmaradványok!
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Egy erődített hajdani szerzetesi monostor ez, melyet Szent István király alapított 998-ban, Koppány legyőzése után. Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne Benedek-rendi – ahogy nálunk nevezik: bencés – szerzetesek számára létesítsen otthont.
A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon. Az elsőt, a pannonhalmit, még Géza fejedelem alapította 996-ban. A monostoralapítás célja itt, a déli végeken kettős lehetett: elsősorban a keresztény hit terjesztése, a környék pogány lakosságának megtérítése volt a szerzetesek feladata. ........
Még több infót a történelméről a már említett honlapon olvashatsz... KLIKK IDE.
Vár ide, vár oda... ezek a régi falmaradványok rusztikussá és látványban érdekessé tették az udvart.
Így már izgalmasabb volt bejárni. Főleg a térképpel a kezünkben.
Körbe jártuk... jobbról balról megcsodáltuk....
....néztük hogy melyik épületszárnyak jelenleg mire használatosak.
Vak Béla trónja A 12. század elejének magyar trónviszályaiban fontos szerephez jutott Pécsvárad. 1125 táján a Bizáncba menekülő Álmos herceg itt rejtette el Kálmán király elől megvakított fiát, Vak Bélát. A szeme világát kegyetlen módon, nagybátyja által elvesztett fiatalember mintegy három esztendőn át élt ezen falak között. Később, immár II. Béla magyar királyként nem is feledkezett meg Pécsváradról: hálája jeléül adományokkal gazdagította a monostort.
Itt-tartózkodása évei alatt a megvakított herceg állítólag órák hosszat is elüldögélt egy szép gesztenyefa árnyékában. E legendát alapul véve most a várudvarban található legnagyobb fa alatt, a hajdani neves lakó előtti tisztelet jeléül kap helyet az egyedi trón. Vak Béla király uralkodószéke, amely néhány tereplépcsőnek köszönhetően szó szerint kiemelkedik a környezetéből, Szabó Tamás és Szabó László fafaragó művész munkáját dicséri. A látogatóknak itt igazán „királyi élményben” is részük lehet: felülhetnek a trónra, ahol lefényképezkedve maradandó emléket készíttethetnek maguknak.
És milyen jól tettük, hogy felmentünk....mintha egy várfal lenne.. csak nem túl hosszú.
És a kilátás....
A lépcső lefelé félúton találtuk ezt a kiállítást.
Szintén a vár honlapjáról egy kis ismertető (ha még nem nézted volna meg a korábbi linkek segítségével) :
Kígyós Sándor állandó kiállítása. Kígyós Sándor szobrászművész 1943-ban, Debrecenben született. A diplomáit is (népművelés-könyvtár, majd magyar nyelv és irodalom szakon) a „Tiszántúl fővárosában” szerezte, ám 1966-tól Pécsváradon élt, ahol a Járási Művelődési Központ igazgatójaként és népművelőként dolgozott. Miközben jelentős kulturális központtá szervezte a pécsváradi művelődési házat, valamint esztétikát tanított a Pécsi Tudományegyetemen, rendkívül aktívan alkotott is.
Nagyon érdekes szobrok voltak....
Munkássága sokrétű, az egyes szakaszaiban mindig más, illetve máshogyan állt művészetének fókuszában. Míg kezdetben a természeti körülmények között alakuló anyag formavilágának megőrzésére törekedett, később például az a kölcsönhatás foglalkoztatta, amely a természetből származó organikus, és a társadalom absztrakt formákkal leírható rendszere között áll fenn; az 1970-es évek második felétől jellemző hajlított plasztikáiban még alapvető társadalmi és egzisztenciális problémákat érzékeltetett, az évtized végétől viszont mindinkább a hajlított formák önálló plasztikai értékeire helyezte a hangsúlyt.
Ezután már csak a távozás maradt....
Át a szép nagy boltíves kapun, búcsút intettünk a Pécsváradi várnak.
Kíváncsiságom végre kielégítésre került és már tudom, hogy Pécsváradon valóban van egy vár, és most már azt is tudom, hogy milyen.
És Te? Ha még nem jártál volna erre e hagyd ki!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése