Kisnánai vár

Kisnánai vár

Észak-Magyarországi nagy kirándulásunk során több vár és várrom megkeresése is napirenden volt. Ezek közül az egyik a Kisnánai vár. A vár szinte a község közepén állt, úgyhogy még nagyon keresni sem kellett.

Dicegve és döcögve a rossz utakon értünk el Kisnánára. Ahhoz képest, amit a leírások alapján láttam és gondoltam.... elég jó kis várat találtuk. Nem is volt olyan kicsi.

A várhoz egy néprajzi múzeummal rendelkező háznál lehetett bemenni.

Persze belépő ellenében. A várnak pedig saját szuper jó honlapja is van! KLIKK IDE és minden szükséges információ megtalálható. A történelmi vonatkozások és leírások is onnan származnak.

Legelőször azért megnéztük a néprajzi múzeum helyiségei.

A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is.

A tájház berendezési tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével, a hátsó szobában csonkakúp alakú kemence ülőpadkával. A lakberendezést a kisnánai szlovákok által a 1900-as évek idején használt tárgyakból állították össze.

Majd irány a vár.

Bár már messze nem tűnt teljes értékű várnak. Mégis sokkal több és nagyobb maradványa volt látható mint sok más várnak illetve várromnak. Ha egy nagyobb városban állna, akkor talán még felkapottabb és keresettebb lenne.

Nagyon tetszett.. már az elején. Úgy éreztem, hogy van és lesz mit nézni.

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

És a kronoszkóp.... ilyen csodálatos készüléket és azt az látványt, amit nyújtott még egyik másik várban se láttam.

Nagyon érdekes volt, feldobta a nézelődést.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. 

Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. 

A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát.

Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

A kaloda... a kedvencünk... :)

Feldobja a nézelődést...

Azt valami kőtárat is találtunk.

Ásványgyűjtő hely, a településről a sárga jelzésen kell elindulni, majd jelzetlen úton jutunk el ide. Ennek közelében találták két éve a mintegy 15 millió éves négymázsás opált, ami a vár felújításának idejére Budapestre költözött, ma ismét Kisnánán látható.

A közönséges opál, mint neve is mutatja, nem ritka, így Kisnánán már korábban is gyűjthettek ásványokat, többek között opált is. A közönséges opál sárga, zöldesbarna, zöldessárga, foltosan-sávosan színezett, a színezés eloszlása néha az opálosodott fák erezetére emlékeztet. Érdekesség, hogy Magyarország az 1800-as évek második feléig a világ nemesopál-termelésének egyik központja volt.

Kisnánán találták hazánk legnagyobb, négymázsás opálját, és ez a várban látható....

És még a 3D film megtekintésére is időben érkeztünk :)

A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak.

1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

A toronyba is felmentünk, ha már lehetett.

A kilátás... no meg a várra rálátás...

És még egy beltéri múzeumot is találtunk.

Hogy ez a kronoszkóp milyen jó jó találmány.

Nagyon szép várrom. Nem túl nagy, de pont elég nagy, hogy kellemes várnéző időtöltést biztosítson.

Volt mit nézni és volt mit körbesétálni. Korrekt volt, minden tekintve. Tök jó volt. Csak ajánlani tudom, bárkinek, aki arra jár... ne hagyd ki....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!