Balatonszabadi - Pusztatorony
Siófoki kirándulásunk során nem csak a Balaton parton töltöttük időnket, hanem egyéb látnivalókat is felkerestünk. Az egyik ilyen volt a Bella Zoo Állatpark. S ha már ott voltunk a környéken, akkor gondoltam, hogy megkereshetnénk egy romot is, a Pusztatornyot. Ha már ott volt a közelben, és még arrafelé is el tudtunk menni a szállás irányába...kár lett volna kihagyni.
Szóval a Bella Zoo Állatparkot kerestük fel egy kis laza délutáni program kedvéért. Ha még nem láttad volna a bejegyzést, és kedved van, akkor KLIKK IDE.
Térkép szerint nem volt nehéz oda találni....se Siófokról, se az állatkerttől:
Csak a nagy kanyarok kellett nézni... főként az utolsót....
Az út nem volt valami rózsás...de ha már erre kellett menni...
Az utolsó nagy kanyar...
Utána csak egyenesen előre és már szinte látni is lehetett a célt.
Örültem, hogy a kies táj, a bizonytalannak tűnőutak és kátyúk ellenére megtaláltuk és megérkeztünk a Pusztatoronyhoz.
Egy utolsó jobb kanyar és mentünk autóval ameddig csak lehetett... ha már ilyen jól látható volt az út... akkor miért ne...
S ameddig gondoltam mentünk is.
De mivel nem illik autóstul törni rá egy történelmi emlékműre... ezért egy kicsit gyalogoltunk is :)
Az a pár 10 méter már nem számított....
S míg Emili babám békésen aludt a kocsiban, mi kiugrottunk és vetettünk egy szempillantást a romokra.
A korábban látott képeken egy kicsit mintha többnek tűnt volna. No de nem a panasz.. mert így is látszik még valami a romból. No meg az egész környezet nagyon ápoltnak és karbantartottnak tűnt. Így ezért egész jól körbe lehetett járni a területet.
A Balatontól 2,4 km-re délre fekvő Pusztatoronyi dűlő kiemelkedő dombjáról már az 1800-as évek végétől ismertek római és középkori leletek. A domb tetején lévő toronyra emlékeztető rommaradvány a II. világháborúban katonai lőállásként is szerepelt. 1965-ben még jól látszott a megmaradt 1,3m magas és 5,4m hosszú és a hozzá "L" alakban csatlakozó 2,3m -es falmaradvány.
Az egyik kedvenc oldalamról, a turautak.com -ról pár érdemleges gondolat:
A balatonszabadi pusztatoronyból, nem sok minden maradt, ami átvészelte belőle a korábbi vérzivataros időket – láthatott tatárt, törököt, mindenféle nemzetiségű hol velünk, hol ellenünk harcoló martalócot -, a múlt megülni látszó porát végérvényesen felkavarta az utolsó nagy háború. 1944-ben ádáz harcok dúltak itt, s közöttük e tüzérségi pontként szolgáló magaslat birtoklása, bizony stratégiai kérdésnek bizonyult.
A történelmi emlékekből sajnos nem sok minden maradt. Az 1983 nyarán történt feltárás során kiderült, hogy a kőből készült téglalap alakú toronyhoz délről egy kétosztású helyiség csatlakozott. Innen nyílt a nyugat-keleti irányú, 20 m hosszú és 6 m széles, félköríves szentéllyel záródó templom. Ennek délen egy kis téglalap alakú tornya is volt.
A mai napig jelzi ezt egy fehérre mázolt magaslati pont, mely a modern térképészet elterjedésével az akkor még mutatós rom első társául szegődött.
A leletek alapján a XI. századtól meglévő templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették: támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták.
Mára az egykori erődítet templom szerény maradványai kiegészültek a millenniumi emlékművel, mely messziről láthatóan mutatja, hol keressük a kőoltárral, tűzgyújtóhellyel és egy magányos fával kiegészülő –széljárta – tereptárgy együttest.
Balatonszabadi község ide állíttatta Veszprémi Imre millenniumi emlékművét is 2001-ben. Az érdekes formájú sóskúti mészkőből faragott 2,3 méter magas festett plasztika, Veszprémi Imre Balatonszabadiban született szobrászművész alkotása.
De a maga módján érdekes volt... a hely is... a környék is... és a látnivaló is. Ha gondolod és arra járnál...
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Szép és informatív! Nagyon szépen köszönöm!
VálaszTörlésPete László Miklós
Kedves Peters,
Törlésnagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy ha valakinek hasznára, segítségére van/lesz az írásom. Üdv. Kinga