Kinizsi vár
2014-es Balaton-felvidéki egy hetes körutazásunk első állomása volt Nagyvázsony és a Kinizsi vár. Pontosan nem néztem meg, hogy hogyan lehet egészen a vár kapuig eljutni, gondoltam majd úgyis visznek a táblák és mutatják az utat, de nem pont így lett.
Emlékeim szerint GPS-el mentünk, és a következő címet kerestük: Nagyvázsony, Vár utca 9. De valamiért nem jutottunk el teljesen a célig, mert egyszer csak megláttam a vár és parkolójel kombinációját. Gondoltam, hogy akkor talán itt kell megállnia annak, aki a várhoz szeretne menni. Nem igazán kérdőjeleztem ezt meg, úgyhogy itt parkoltunk. Itt fogadott ez a tábla is, melyet alaposan kielemeztem, hogy innen merre is az arra, ha a várat szeretnék látni.
Emlékeim szerint GPS-el mentünk, és a következő címet kerestük: Nagyvázsony, Vár utca 9. De valamiért nem jutottunk el teljesen a célig, mert egyszer csak megláttam a vár és parkolójel kombinációját. Gondoltam, hogy akkor talán itt kell megállnia annak, aki a várhoz szeretne menni. Nem igazán kérdőjeleztem ezt meg, úgyhogy itt parkoltunk. Itt fogadott ez a tábla is, melyet alaposan kielemeztem, hogy innen merre is az arra, ha a várat szeretnék látni.
Hát bizony egy kicsit sétálnunk kellett a kis-utcákon... de nem sokat. És akkor az utolsó kis kanyargós utacskánál megláttuk a várat. No meg előtte a parkolót! Hm... talán tényleg el lehetett volna idáig gurulni. Viszont az éppen akkori 100%-os telítettséget elnézve talán jó is, hogy kicsit sétáltunk.... mérgelődtem volna, hogy hol tudok megállni. Végül is... kirándulni jöttünk, egy kis séta mit számít.
Mindjárt meg is csodáltuk kívülről a Kinizsi várat. A jellegzetes tornyáról bármikor felismerhető. Meleg is volt, tömeg is volt, vár is volt... úgyhogy mi is bementünk, hogy körülnézzünk.
Szerencsére nagyon jó időnk volt, csak úgy tűzött nap! Úgyhogy nagyon kényelmesen megnéztük a várat. Egész jól elvoltunk. Még úgy is, hogy a késői indulás és a menet közbeni akadályozó tényezők miatt nem értünk fel 11-re, és így lemaradtunk a várjátékokról. Ez van, úgy tűnik, hogy nem kellett megnéznünk. Viszont attól az elég méretes gyerekrajtól, ami alig utánunk érkezett megkímélhetett volna a jóisten. Jó sokan voltak, és hangosak, és csakúgy vágtattak végig a váron. Előre is engedtük őket ahol csak lehetett, csakhogy utánuk mi normálisan nézelődhessünk. Így is lett.
Kényelmesen nézelődve sétáltuk be az egész várat. Ezt mutatom most meg neked sok-sok képben, és remélem, hogy kedvet kapsz Te is, hogy egyszer személyesen is megtekintsd.
A belépőt még a várkapun kívül, az amellett található kis bódénál kell megvenni. Lehet csak a várba szóló jegyet venni, ami nem olyan vészes, tekintve, hogy azért elég sokig el lehet sétálgatni a váron belül. De ha már arra jársz és van elég időd, akkor megéri kombinált jegyet venni, amivel utána megnézheted a Postamúzeumot és a Tájházat is (mindkettő a váron kívül található, az egyik mindjárt mellette, a másik egy utcával arrébb) Informálódhatsz a vár saját honlapján is KLIKK IDE. Úgyhogy ha érdekel a többi is, akkor keresd majd meg azokat az élménybeszámolókat is.
No de a vár! A bejáratot a fenti képen láthatod, az a barna nem túl nagy kapu az. Ha azon belépsz akkor ez látvány fogad. Nem olyan nagy a vár és területe, viszont sok kisebb nagyobb helység, épület, járatok vannak.
De mielőtt tovább mennénk... egy kis történelem! Tudod, csak azért hogy tudd, hogy mi a múltja, és hogy mit kell tudni róla. Megfelelő nagyítás mellett tisztán olvasható a képen található információ. És ezt a helyszínen magam fényképeztem! (Apropó! nem volt fotódíj! úgyhogy ilyen szempontból szupi a hely!) Úgyhogy most is úgy gondoltam, hogy mivel itt a lényeget el tudod olvasni, ezért nincs másolás máshonnan. Ha meg többet szeretnél tudni, akkor A. rákeresel, vagy B. elmész és személyesen is mindent megnézel és elolvasol (én ez utóbbit ajánlom! a tudásszerzést némi élménnyel kombinálva)
És még egy kis érdekesség! Neked, nekem, mindenkinek! Egy nagyon egyszerű és nagyszerű térkép a vár felépítéséről! Itt alaposan kielemezheted, hogy mit lehet megnézni, hogy merre lehet járni, és hogy a képek szerint én épp hol lehetek. :)
Elsőként a torony tövében található kiállítást néztük meg. És mi más lehetett volna a vár torony tövében... hát persze... kínzóhelység! Legalább is az ehhez kapcsolódó kiállítási anyag és tárgyak itt voltak megtekinthetőek.
S miután gyorsan megnéztük, hogy akkoriban hogyan kínozták az embereket, gyorsan tovább is álltunk. Nem a kedvenc témám, kivéve a kalodát, azt azért mindig kipróbálom, hogy működik-e a kíváncsi turisták számára.
Aztán úgy döntöttünk, hogy előbb átmegyünk abba a másik kisebb épületrészbe, és megnézzük, hogy mi van ott (hagyjuk, hogy a tömeg előttünk megnézze a vártornyot, és majd mi visszajövünk).
És immár erről a másik oldalról... Látod, hogy milyen jó kis labirintus-szerűek a maradék kőfalak? Nem sok... de azért lehet mászkálni és körülnézni, hogyan is lehettek régen a helységek. És lehet képzelődni, hogy szegények vajon hogyan tudtak ilyen kis helyeken elférni, no meg tisztaságban, melegben élni.
És a kis épületben ezt látni. Kinizsi Pál sírja? Valóban az lenne? Talán, a sírköve biztos, de a teste nem itt van elhelyezve.
...a közelben található Pálos kolostor makettje (ezt is megnéztük, keresd majd meg azt az élménybeszámolót is!)
.... és történelmi leírások a falon. Nem is kevés. Úgyhogy ha nem megy a történelem tanulás a könyvekből, akkor ajánlom hogy tegyél egy fél napos kirándulást a Kinizsi várban és a többnél is több információt tudhatsz meg. És mégis csak élvezetesebb így, nem?
Mert hogy izgalmas bizony! Egy pénzverő, ahol akár Te magad préselheted a pénzérmédet szuvenírnak!
A szokásos papír-bábok, ahol csak az arcodat kell használnod és egy pillanat vagy fénykép erejéig Te is az akkori világ egy szereplőjévé válhatsz. Úgy látom, hogy ezt az egy gyerekes családokra méretezték :)
És hogy a bátor kisfiúk és férfiak se unatkozzanak.... afféle erőpróba lehet... hogy azon a hordón ülve el tudod-e magadat húzni a kötél segítségével. Hát én megbuktam... de én nő vagyok... nekem szabad gyengének lennem :)
Miután kijátszottam magam mentünk is fel a toronyba, hogy akkor most már mi is megnézzük azt. A vártorony, avagy lakótorony termeihez ezen a lépcsőn lehet feljutni. És hogy akkor mi volt alul? Hát tudod, amit legelőször néztünk meg, a kínzóhelység.
Az előtérben pár rajz, hogy milyen is lehetett a vár még anno teljes pompájában.
Az első szinten csak ez az egy terem volt, és meglepetésemre itt is kínzással kapcsolatos képek és hangulat fogadott.
Sietve mentünk is fel a második szintre. A keskeny betonszerű lépcsők óvatos és lassú haladásra intettek. Nehéz elhinni, hogy itt tényleg rendesen laktak. Pedig a következő szinten található berendezéssel próbáltak erre utalni, és hát a leírás is,
Az elmaradhatatlan páncél és fegyverkiállítás. És egy szép nagy asztal is elfért, jelezvén, hogy itt ettek-ittak-tanácskoztak.
Ebédünket nem kisebb és csekélyebb helyen fogyasztottuk el, mint a várnak ezen termében. No azért nem a muzeális értékű asztalnál, de az ablakban ülve sem volt olyan rossz lenyomni azt az iszonyat száraz szendvicset, amit anya készített nekünk.
S ahogy mentünk még egy szinttel feljebb még ilyet is láttunk! Gondoltad volna, hogy már akkor is voltak ilyen toalettek?? Biztos nekik sem tetszett, hogy azon a keskeny egyszemélyes csigalépcsőn lehetett csak fel-le jutni, ami szükséghelyzet esetén nem a leggyorsabb.
És egy normálisnak tűnő szoba. A még szebb kilátás mellett a cserépkályha is azt mutatta, hogy itt talán már élhető körülményeket lehetett teremteni.
S mentünk még feljebb, mert hogy volt még hova menni! S látod, hogy milyen keskeny, szűk és egyszemélyes a csigalépcső?!
No de megküzdöttünk vele... és még egy szinttel feljebb egy egész kiállítóterem fogadott minket. Úgyhogy ha eddig azt írtam, hogy sok mindent olvashattál, akkor most láthatod, hogy tényleg sok érdekes információ (lásd a falakat) vár rád a várban.
És kettő az egyben! Látsz engem is... teljes testmagasságban..... és talán még a kiállítás középkori fegyverei is jól kivehetőek.
Innen utunk már tényleg a legfelső szintre vitt minket. Igazából semmi különös nem vár itt a látogatóra.
No meg a kilátást! Mert hogy az volt!
Lefelé is! Innen még jobban látszik, hogy milyen jó kis labirintusos lent a várfalak közt járni.
És a távolba is! Bár nem annyira lenyűgöző, munt amennyire elsőre az ember gondolná. A vár ugyebár nem magas dombon áll, ezért nem is lehet jobban ellátni a község fölött. De azért így se semmi.
Viszont a másik irányba meg el lehet látni egész messzire. Érdekes kombináció, ami változatos látványvilággal ajándékozza meg az ide látogatókat.
Még egy kukucska lefelé,... csak hogy lásd, hogy tényleg ott fent jártam én is. És az életemen is kockára téve igyekeztem egy meggyőző selfit készíteni.
A keskeny, egysávos csigalépcsőn a termeket kívülről újra érintve lejutottunk.
S már csak a többi rész megtekintése maradt. Mondjuk a bejáratnál található bástya, de azt majd kifelé. Oda fogok majd még én is felmenni!
El is indultunk arra... a várárok felé... arra hátrafelé! És hogy mit találtunk ott? Hát ezt! Egy kisebb terem, amiben a az ásatás során feltárt köveket helyezték el, a kőtár.
No meg ezt... majdnem úgy néz ki, mint az egy emelettel feljebb lévő Kinizsi sírköve, de csak majdnem.
De előbb megnéztem azt a pacit ott. Több mint valószínű, hogy a várjátékok szereplője volt, amiről mi lemaradtunk. Nem volt valami beszédes, nem igazán jött oda hozzám egy simogatásra... ez van ha a lovak is órabérben dolgoznak, s ha nem viszel jutalmat, akkor nem is állnak szóba veled.
Elmentünk hátrafelé is. Itt tartották a várjátékokat (amiről lemaradtunk). Nem nagy hely, de biztos, hogy lefoglalták a közönséget.
Ugye milyen szép? Milyen büszkén áll még mindig a torony. És várfalban is bővelkedik. Kár, hogy sok más várból még ennyi se maradt.
Miután visszatértünk a bejártnál található épületet néztük még meg, amit a térkép barbakánnak nevez. S látod ott azt a sok barna lépcsőt? Na ott fel lehet menni, és körül lehet nézni. Így tettünk mi is.
Bizony.. "gyilokjárónak" hívják... és hogy miért is? Tán a vár védői innen gyilkolták a betolakodókat? Ez lenne a logikus, nem? Pedig ezt nézd, hogy miért kapta ezt a nevet: Gyilokjáró, régi várakban a lőréssel ellátott védművek mögött húzódó folyosó, melyen a várvédő katonák közlekedtek, ill. harcoltak. Eredetileg G. a vártorony tetején körülfutó folyosó volt, ahol a vár elfoglalása után az oda felszorult védők utolsó ellenállásukat fejtették ki, ahol tehát már nem harc, hanem csak gyilkolás folyt.
Még egy gyors szempillantást vetettem a kirakott érdekes eszközökre. No meg erre a csodálatos ágyúra. S tán már ez se eredeti, de ágyú, amit azért nem látni minden utcasarkon.
Mindent megnéztünk, én meg csak klikkelgettem és klikkelgettem. És még suvenyírokat is kaptam. Volt a várban minden.. .köcsög is, érme is, kő is, amit csak akartál.
Nekem tetszett a vár. És mivel most már tudjuk, hogy ez is listás, nagyon örülök, hogy sokkal nagyobb tudatossággal nézhettem meg. És remélem, hogy neked is tetszett, oly annyira, hogy egyszer majd elmész személyesen is megtekinteni.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése