Kaszó - Lombkorona sétány
Nagykanizsa környékén jártunk, s úgy gondoltam, hogy talán soha nem leszünk ilyen közel ahhoz a községéhez, ahol az a bizonyos lombkorona sétány áll, amiről már annyit hallottam. Így a hazafelé vezető úton tettünk is egy kis kitérőt, hogy felkeressük Kaszó községét, és ott a lombkorona sétányt.
Mentünk is Kaszó irányába, vezetett a GPS. S bár térképről tudtam, hogy hol kellene legyen a lombkorona sétány, de a megközelítési lehetőségeket nagyon nem ismertem.
Ahogy Iharosberény irányából közelítettük meg Kaszót úgy még a község elérése előtt feltűnt az út mentén egy kis oszlop és rajta a tábla. Mintha mutatott volna befelé az erdő felé. De akkor ott a kocsiból nem láttuk a sétányt és a táblán kívül semmi arra utalót, hogy ott lenne és hogy innen kellene elindulni megkeresni.
Bizonytalanságunkban és tanácstalanságunkban úgy gondoltam, hogy akkor megkérdezek valakit, mondjuk azt a fehér lakókocsis embert. De sajna fogalma se volt nem környékbeli lakosként. Úgyhogy mentünk egy kicsit tovább.... hiszen valaki csak tudja, hogy hol kell keresni a község híres lombkorona sétányát, pontosabban hogy hogyan kell megközelíteni.
Egy kis falujárás után meg is lett a szükséges információ. S úgy tűnt, hogy jól gondoltam a sétány elhelyezkedését. S a kérdezősködés után az is világos lett, hogy valóban megállhattunk volna a látott vörösbarna oszlopnál és onnan az erdő felé indulva meg lehetett volna találni a sétányt. Viszont azt is megtudtam, hogy vezet oda egy másik út is. Méghozzá egy olyan, amin autóval is lehet menni.
S amikor a fehér autós embert kérdeztem, akkor szinte jó helyen is álltunk meg. Mert hogy pont annál a pontnál, a faluvége előtti beugró kis útnál kezdődik egy földes út.
És ezen bizony autóval is el lehetett gurulni. Sajnos most ismét lusta turisták voltunk, és azon voltam, hogy a lehető legközelebb tudjunk menni a sétányhoz, főleg hogy időközben a kisbabám elaludt.
Ahogy szépen lassan gurultunk megint találtam egy vörösbarna oszlopot és rajta a kis táblát, hogy ösvény-féle arra. Itt is megálltunk egy picit, és szó mi szó előre mentem és gyalog gyorsan felmértem a terepet.
Hatalmas nagy örömmel nyugtáztam, hogy az út, amin elindultunk, egészen a lombkoronya sétányig vezet! Bizony... a 'lusta' vagy épp más dolog miatt korlátolt látogatók egészen a sétányig el tudnak menni autóval. Az oszlok mutatta ösvény meg egy picike tanösvény a sétány körüli részen.
S már ott is volt. Az itt előtte lévő szép nagy területen pedig nyugodt szívvel le lehetett parkolni.
Ez az infó valahogy nem talált rám a látnivaló betervezésekor. De most már tudom! És ha olvasod, akkor már Te is!
Hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, ha már Babócánk végre nagyon alszik, akkor aludhat tovább a kocsiban, amíg mi gyorsan közelebbről is megnézzük a sétányt.
A helyszín a település központjától kb. 450 méterre, könnyű, 10 perces sétával érhető el. Az erdőrészlet kiválasztásánál a belterülethez való közelség mellett az is fontos szempontot jelentett, hogy abban a belső-somogyi erdők, a kaszói erdőtömb egyik legjellemzőbb erdőtípusát, a gyertyános-tölgyest tudja a Társaság bemutatni az érdeklődőknek az aljnövényzettől a lombokig.
A lombkorona tanösvényt Hent László építész tervezte. A tájba illeszkedő, faszerkezetes kialakítású tanösvény a lehető legkevesebb fém alkatrész felhasználásával készült, s harmonizál a KASZÓ Zrt. korábban átadott más közjóléti létesítményének megjelenésével, illetve a Társaság üzemi területén több helyen is előforduló „filagóriákkal”. A felső szintben egy, a lombkorona között vezetett hídszerkezeten halad az út a talajszinttől mért 9,5 méter magasságban, s mintegy 124 méter hosszan.
Fel is mentünk, hogy végigjárjuk gyorsan. Reménykedtem, hogy Emili babám addig jó mélyen alszik. S ha netalántán felkelne, akkor úgy sír majd, hogy majd visszhangzik az erdő, mi meg akkor majd rohanunk vissza.
A hídszerkezet 12 méter fesztávú hídelemekből áll. A hidat hosszában több helyen „megtöri” egy-egy pihenő, illetve a létesítményt egy függőhíd elem még izgalmasabbá teszi. A sétány egy „láthatatlan” lesbe torkollik, ahonnét akár vadlesre is lehetőség nyílik.
Mind a fel- illetve lejárókon, mind pedig a fenti sétányon, pihenőhelyeken interaktív táblákkal mutatja be a Társaság az erdő szintezettségét, annak növény- és állatvilágát, hangsúlyt fektetve a repülésre képes állatvilágra. A célközönség nem csupán a gyerekek csoportjai, hanem a felnőttek is, erre figyelemmel kerültek az interaktív tájékoztató táblák is kialakításra, melyeket a KASZÓ Zrt. erdei iskola vezetőjének közreműködésével a Patkós Stúdió készített.
A legelső érdekesség...
Ahogy megírták! Játék, játék, tanuljunk!!A legelső érdekesség...
A felfelé vezető lépcső több volt mint biztonságos. A tériszonyom meg se nyikkant annyira jól megcsinálták a lépcsőszerkezetet.
És már fenn is voltunk.
Innen aztán még magasabbnak tűnt, mint lentről.
Viszont a sétányon tényleg nem volt semmilyen félelemérzet. A szerkezet stabil volt, kilengés, inogás nulla.
Újra és újra rácsodálkoztunk, hogy tényleg milyen sok interaktív oktató játék található a sétányon.
Nem semmi ez a lombkorona sétány... már láttunk egy-kettőt, és a makói szinte páratlan a modern szépségében, de ez a kaszói egy igazi lombkorona sétány!!! ahogy a 'nagykönyvben' meg van írva, amilyennek lennie kell, s ahogy azt az ember elképzeli!
Eddig Magyarországon csak néhány lombsétányról van tudomása a Társaságnak, ám a Kaszón készült lombkorona tanösvény úgy hosszában, mint magassági méretében, valamint szerkezeti megoldásában is, egyedülálló Magyarországon.
Még útközben is akadt 'birizgálni-való'.
De volt más, amivel lefoglalhattuk magunkat.
Tiszta vadász fíling.
Ééééés! hogy lehessen is valamit látni, makett állatokat helyeztek el a tisztás szélére! Ez milyen ötletes!
Nekem nagyon tetszett ez a lombkorona sétány.
Visszafelé már csak egy-két emlékkép készítésén fáradoztunk.
De amúgy siettünk a baba miatt.
De ez a látvány... muszáj volt megcsodálni...
Bámulatos ez a szerkezet és építmény!
Még egyszer megcsodáltuk, és búcsút is intettünk ettől a különleges, igazi, hamisítatlan lombkorona sétánytól.
A földszintről nézve lehetett látni, hogy merre vezet a tanösvény. A fák közt felbukkanó okos-táblák mutatták, hogy merre megy. De most nem mentünk végig rajta. Így alvó baba mellett úgy tűnt, hogy ez már nem fér bele.
Még egy utolsó pillantás erre a fantasztikus építményre és látnivalóra.
Ha arrafelé járnál, csak ajánlani tudom... megéri megállni és megnézni...
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése