Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2018. augusztus 19., vasárnap

Gemenc - Bárányfoki tanösvény túra

Gemenc - Bárányfoki tanösvény túra
Szerettem volna a mai napon egy kicsit kimozdulni és kirándulni. De sajna a szőrnyű éjszaka után nagyon fáradt voltam és a tervezett bajai kirándulásról lemondtam. Viszont Szekszárdra be kellett menni vásárolni ezt-azt, főleg a babának. S gondoltam, ha már Szekszárdig el kell menni, akkor akár Szekszárd környékén is kirándulhatnánk egyet. És akkor eszembe jutott, hogy nem messze van Bárányfok, és ott egy elég kicsi tanösvény, s elmenetnénk azt megnézni.
Ez a terv jónak és megvalósíthatónak tűnt, s egy kellemes kis kirándulással kecsegetett.

Meg is indultunk. Igaz már dél felé járt, de tudtam, hogy a tanösvény nem túl hosszú, úgyhogy nem fog sok időt igénybe venni. Az oda vezető útvonalat a GPS segítette,  hogy merre is kell menni, mert bár emlékeztem, de annyira mégse.
Szekszárdról a Keselyűsi úton kell kimenni a Gemenc irányába, s az autópálya utáni körforgalom mutatja is a kijárót a Gemenc felé.
Itt kanyarodtunk le... 
Ez az út a Gemenc Szabadidő Központ felé vezet. Kb. 700 métert kell menni.
Az út egy nagy parkolóban végződik. Itt álltunk meg mi is.

S az autók mennyiségéből úgy tűnt, hogy nem sok kiránduló társsal fogunk találkozni.

Túrafelszerelést és gyerkőcöt fel, és már indulhatott is a túra! Irány a tanösvény...
Ennél a pontnál van egy nagyobb térkép, ahol szintén meg lehet nézni, hogy milyen túraútvonalak, milyen jelzések vannak és merre vezetnek. Egy kicsit más mint az online turistatérkép, de ez is elvileg ugyanazt mutatta.
Meg is indultunk. Trükkös ennél a pontnál, hogy előbb át kell kelni ezen a részen, pontosabban kapun. Gondolom mindig nyitva van, vagy inkább, hogy akkor van csak zárva, ha nem szabad az erdőbe menni.
S ez a megoldás... kis lábméretűek vigyázzanak!
Utána pedig már így festett a terep. Mi a töltésen innen... erdő és tanösvény a töltésen onnan.
A segítség pedig, hogy merre is kell menni ilyen formában volt megtalálható. Érdekes, de legalább van/volt!

Egészen eddig a lépcsőig mentünk.. alig pár méter.
Onnan lefelé...
...és már ott is volt a 'bejárat' a túrautakhoz.
Ezen a rusztikus, de strapabíró hídon keltünk át. Azért itt-ott a lábunk elé néztünk, biztos ami biztos :)
Innen pedig indulhatott is az erdőjárás. Emili babám először kirándul a hátamon!

A fákon a túra-jeleket néztük és kerestük. A kék nyilas kör  formájú jel mutatta a mi utunkat, ami egy körút volt. Úgyhogy reméltem, hogy ha minden jól megy, akkor pontosan ide fogunk visszaérni.
Mivel ez a körút egyben tanösvény is, ezért a táblák sem maradtak el. Olvasnivaló, csak hogy okosodjunk is túrázás közben. Én nagyon díjazom a tanösvényeket és az ismeretterjesztő táblákat, főleg, hogy másképp nem is olvasnánk ilyeneket. Ez olvasható is! Zoom-zoom...
Majdnem olyan volt, mint amikor egyszer már itt jártam, csak az még téli időszakban volt (ha még nem láttad azt a bejegyzést és érdekel, akkor KLIKK IDE).
De mintha az elejét kihagytuk volna a tanösvénynek, és nem is mentünk volna teljesen végig. De most terv szerint a jeleket követve teljesen végig megyünk a túraútvonalon....kíváncsi is voltam, hogy a múltkori alkalommal mekkora részt nem jártunk meg.
Kidőlt fák akkor biztos nem voltak... most viszont igen...
Nem is egy... Éééés... még az utat is elzárta az egyik. 


Nem tűnt lehetetlennek, ezért nem fordultunk vissza,.... át bújtunk ahol lehetett. Így bizony mindjárt kalandosabb és élménydúsabb egy egyszerű kis túra is. 
A következő tábla... jó irányba haladtunk...
Zoom-zoom és érdekes, hasznos információt olvashatsz.
A sínek! Sajnos a vonat errefelé már nem közlekedik.
Az ösvény! Egy ideig a kék sáv és kör túraútvonala együtt fut.
A gemenci erdő...
A jól kitaposott ösvényen könnyen és gyorsan haladtunk.
Volt idő bámészkodni.


Akár padon megpihenve is lehetett volna nézelődni.
De így a víz közelében a szúnyogok végett nem igazán volt célszerű megülni.

Kivételesen, no meg a baba miatt is, most ütemesen haladtunk.
Se pihenés... se olvasás...
De egy kis zoom-zoom és utólag pótolható :)
Ez az első pár száz méteres rész nagyon szép. Eme holtág élővilága egészen más, mint egy folyó mentén.

Emilimet is érdekelte a túra... nézett is mindenfelé...
A gemenci erdő...
Bár a képeim nem adják vissza... de nagyon szép és különleges látvány!


Úgy tűnt, hogy ennek a szakasznak a végére is értünk. Mintha múltkor csak eddig jöttünk volna.
Innen már számomra is ismeretlen ösvény következett.
Innen már csak a jelek után mentünk. No meg azért a térképem is nézegettem, biztos, ami biztos.


A tanösvény második fele mintha nem lett volna annyira népszerű és látogatott.
Az erdőnek és lakóinak persze ez csak jó lehet :)
Úttorlasz erre is volt.
Néhol újra egész szép, széles, és jól járható lett a túraút.
Ezek az autózható földes utak.. amik egyben túrautak is... tök jó is, meg nem is...
A víznek már nyoma se volt. Pedig itt akár ez az egész terület is víz alatt lehet néha.

Még mindig vannak jelzések...
Sajnos állatot sehol se láttunk... még a madarak is elrepültek mire a hang alapján keresni kezdtük őket.
A csodálatos széles földes úton csak mentünk és mentünk... annyira egyértelmű volt, hogy azon kell menni, hogy meg se kérdőjeleztük, hogy nem erre visz ez az út.
Aztán egyszer csak észrevettem, hogy már csak 1 jel van a fán! És ez nem is a mi jelünk, amit eddig követtünk. Mi van?!?! A miénk eltűnt!!! No de hol?
Úgyhogy muszáj volt visszafelé mennünk. Kétségbeesetten kerestem is, hogy hol volt az utolsó kék kör jelzés, és hogy hol hagytuk el. Meg is lett, s hááát ez a jelzés nem volt a legkivehetőbb... az idő vas foga... de legalább meglett.
No de hol a folytatás?!? Csak nem arra?!? Nehezen volt kivehető, de ott a messzi távolban láttam egy jelet, s valóban arra kellett menni. Hát arra már tényleg nem sokan jártak, mert hogy jól kivehető útnak alig volt nyoma.
De hát ha a jelzés arra mutatta... azt át a síneken is.
Azért a csapást lehetett látni... úgy ahogy...
És a fákon a jelek is ott voltak.
Az ösvény egy nagyobb úttal kereszteződött... nekünk viszont az út túloldalán folytatódott az utunk. 
Az eltévedés után már jobban figyeltem a jelekre és mindig kerestem is őket, nem ám aztán nem érünk vissza, s kitudja, hogy hol kötünk ki. 
Emikém már kezdte unni a túrát, úgyhogy nem mehettünk extra köröket.
Hol jobb...
...hol kevésbé jobb ösvényen vezetett a jelölt út.
Csak mentünk és mentünk, s elég hosszúnak tűnt, s már vártam, hogy mikor érünk vissza. Valahogy az erdő eme szakasza már nem volt olyan izgalmas.
De aztán csak megérkeztünk... illetve vissza a kezdeti ponthoz.

Jó kis túra volt! Így babával, a melegben, bőven elég is volt.
Vissza a töltés mellett a kapuhoz.
S már ott is voltunk a parkolóban.
Jót túráztunk. Nem volt túlontúl hosszú, változatos volt a látott természet, izgalom is volt, nem volt nehéz (a kritikus elágazást leszámítva), és mint látható még egy babával is simán megtehető.
Kellemes túrázási és kikapcsolódási lehetőség...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése