Dömös - Prépostsági romok
Visegrád környéki pilisi kirándulásunk során Dömösbe is szerettem volna eljutni, hogy végre láthassam azokat a romokat. Már többször terveztem, és majdnem most is lemaradtunk róla, de az utolsó nap utolsó óráiban egy nagyon gyors megtekintés erejéig megálltunk a romoknál.
A nagy túrúzás és az egyéb látnivalók megtekintése mellett valahogy nem igazán jutott idő erre a romra. A hazafelé tartó utunkon kerestük meg. Szerencsére a csudatérképemnek köszönhetően - Magyaroszág történelmi értékei (ha mér nem láttad KLIKK IDE) - tudtam, hogy hol kell keresni. Úgyhogy túl sokáig nem bolyongtunk, főleg, hogy a főúton a kérdéses kereszteződésben egy tábla is mutatta, hogy ott kell lekanyarodni. Aztán már csak az Álmos herceg utcán kellett volna végig menni, amíg az ember meg nem látja az útról a romokat.
Rácsos kerítéssel volt a rom területe elkertelve. A kapun meg a kiírás minden fontos információval.
Meg is lepődtem, hogy belépődíjas látnivaló. Főleg, hogy a kapuból már jól lehetett látni, hogy mekkor az akkora rom. A képekről valahogy sokkal nagyobbnak képzeltem el. De így, hogy még a nő is ott ült a romokon... még kisebbnek tűnt.
Kicsit furcsa volt, mert simán bementünk, s azt mondta, hogy hát belépődíjat kellene fizetnünk, de igazán a benti terem megtekintéséért kellene ha bemennénk. Szó mi szó nem is igazán tudtam, hogy van ott egy benti zárt terület... úgyhogy az a része nem is érdekelt. Gondoltam, ha kívülről megtekinthetjük a romokat, az már bőven jó nekem. S mondta is, hogy nyugodtan nézelődjek. Szabolcs meg addig lényegesen nagyobb történelmi tudásával váltott pár szót a 'felvigyázó nénivel'.
Több infőt is lehet találni a neten. Dömös honlapján is (KLIKK IDE ha érdekel), és a Forster központ oldalán is találtam érdekes leírást (http://nemzetimuemlek.hu) - kísérő szövegnek ezt választottam.
Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt a sérüléseibe.
A festői Dunakanyar ölelte hegyvidék - a hajdani Pilis-erdőnek nevezett terület, melynek mai neve Visegrádi-hegység - az Árpád házi királyok birtoka volt, ahol több vadászkastélyt, palotát építettek. Közülük kiemelkedő szerepe volt dömösinek, amely a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században.
E királyi központ mellett alapított prépostságot és káptalant Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett. Az építkezést Álmos fia, II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.
A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszűntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a 18. században köveit is széthordták.
A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.
A szép, szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak ugyan csak helyei, illetve talapzatai maradtak meg, ám a faloszlopok és díszesen faragott lábazataik jórészt megmaradtak. A kőfaragványok alapján bizonyos, hogy a Dömösön dolgozó építőműhely tagjai más - királyi és főúri - építkezéseken is dolgoztak.
A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetősen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerű oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhető. A felső-itáliai eredetű alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során előkerült hatalmas oszlopfő, amelyen egymással küzdő oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva.
A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy II. Béla idején, 1138 táján készülhettek. Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.
A helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség az 1980-as évek második felében végezte.
A belépőjegy hallatán már lemondtam arról, hogy belülről bármit is lássunk. A rom kis méretét látva nem volt annyira csábító, hogy belépőjegyet vegyünk azét, hogy lássuk a belső egyetlen egy terét és a hosszas törtnénelmét végig hallgassuk. Igazáből időnk sem volt, és mivel a romokat nem találtam olyan lenyűgözőnek, mint ahogy képzeltem, ezért nem is izgatott. És már majdnem mentünk, amikor a nő mondta, hogy van ott a falon egy kör alakú ablakocska. Inkább egy szellőztetőre emlékeztetett mint sem ablakra. Szóval mondta, hogy ott azért be lehet kukucskálni, ha érdekel, hogy milyen belül. És ha már így van, akkor persze, hogy érdekelt, hogy miért is kellett volna pénzt fizetni. És milyen szép ott bent! Ennek a térnek a zöme már a föld alatt helyezkedik el. Nyílván óvani, védeni kell... és ma már semmi sincs ingyen... de azt hiszem, hogy ennél a romnál így is bőven elég volt.
Ha érdekel és arrafelé járnál....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése