Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2014. április 30., szerda

Martonvásár - Brunszvik kastély


Brunszvik kastély

A Google térkép fotókat is megjelenítő változata hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Martonvásár nevű községben egy ilyen gyönyörűséges kastély található. Vagyis csak úgy nézegettem... és keresgéltem érdekesnek tűnő látnivalókat a térképen, és akkor szúrt szemet a kép. S úgy gondoltam, hogy a hazafelé vezető utunkat akkor szándékosan arra vesszük és megnézzük ezt a kastélyt közelebbről is.

Nos, eme véletlen szerencsére bízott helyzetet szeretném a jövőben egy csudálatos saját térképpel kiküszöbölni. Már készül a bloghoz a Magyarország összes kastélya (legalább is amit sikerül majd összegyűjteni) lista és térkép is. Csak hogy ne a véletlenen múljon, hogy mely kastélyokat látjuk és melyek maradnak le.

No de vissza a gyönyörűséges, mesébe illő fehér kastélyhoz.
Martonvásárra kell eljutni, és ott a 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. cím alatt lehet megtalálni. Nem olyan nehéz, szinte visz az út egyenest oda.
És hova is? Hát ez lesz a meglepő! Ugyanis a kastély az 'MTA Agrártudományi Kutatóközpont' név alatt fut! Nem akartam hinni a szememnek, hogy ez van. A kastély egy intézmény része? az intézmény egy kastélyban van? Ráadásul pont ebben a szép kastélyban?
A bejárathoz közeli kis utcában parkolóhelyeket is lehet találni. (A képen ott oldalt a tábla mellett lehet is látni.)

S bár esett az eső, úgyhogy a kirándulásunk, szó szerint nem volt felhőtlen, de mindenképp szerettem volna megnézni, hogy milyen is ez a kastély, amit úgy lehet csak megtekinteni, ha bemegy az ember a kutatóközpont területére.
Az eső, a felismerés és az érdekes belépőjegy láttán háborodott lelkem azért csak-csak kíváncsi volt.
Mert hogy külön volt belépőjegy a park megtekintésére (Felnőtt jegy 750Ft! azért hogy sétálhass egyet a parkban!) és külön kellett perkálni, ha a kiállítást is szeretted volna megnézni.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-17 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható.
Szóval ha fizettél, akkor így kezdődött a séta.
Mindjárt az elején egy szép nagy táblán ki lehetett elemezni, hogy mi merre, és ha már park (nem is akármilyen) akkor milyen különleges fákat lehet látni. Kicsit olyan arborétumos fílingje volt.

Persze minket a kastély látványa és élménye érdekelt igazán. Azért jöttünk, hogy megnézhessük. Néztük is,.... nem győztem betelni a látvánnyal. Csudaszép kastély ez a Brunszvik-kastély!
Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.


Minden lehetséges oldalról megnéztük és körbejártuk. Illetve szó szerint körbe nem, mert hogy nem lehet, ahogy bemenni sem! Nincs olyan, hogy a kastély belső kialakítását meg lehet nézni, mert nincs. Oldalt van egy rész a kiállításnak, azt majd lejjebb mutatom is, és annyi. A többi részbe nem lehet bemenni, mert az az Agrártudományi intézet része, és ott dolgoznak! Mondom, mi?!?
De ez komoly. Szóval igazából a kiállítást leszámítva, csak kívülről lehet megcsodálni ezt a kastélyt. Hát nem repestem az örömtől az biztos, sőt! Dühöm és elégedetlenségem nem apadt.
Ameddig csak lehetett elsétáltunk, és megnéztük, amit lehetett.




Majd megnéztük a Beethoven kiállítást. Hátha addig eláll az eső...

A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.








Csupa-csupa érdekes dolgok Beethovenről is, meg a Brunszvik famíliáról. De kicsit olyan érzésem volt, mint a Gödöllői kastély esetében. Ott is szinte majdnem minden a 'külföldi sztárról' (Sissi) szólt.... itt ugyebár Beethoven volt a menő. De azért érdekes volt, s végül is így legalább olyan történelmi 'hírességekről' is megtudhatunk többet, akik amúgy nem 'szerves részei' a magyar történelemnek.
S milyen szerencsénk volt. Mire kijöttünk a múzeumból már el is állt az eső. És nem csak hogy elállt, de még a nap is kisütött. A park közepén pedig a tó hívogatóan csalogató.
Sajnos időnk nem engedte, hogy körbe sétáljuk, mert hogy azt is meg lehet tenni. Ha jól láttam, akkor van egy kis szigetecske és oda is be lehet menni. No majd legközelebb, akkor legalább már tudom, hogy mire is kell számítani és időt fordítani.
 A parkban pedig valóban nagyon öreg fák vannak. Egyik szebb s nagyobb volt, mint a másik. Kicsit 'ismerkedtem' velük.
De a kastély volt az igazán nyerő. Nem győztem betelni a látvánnyal. Minden királylány és kisasszony álma! Csudaszép kastély és kellemes park a hosszú sétákhoz.


Csak az az Agrártudományi Kutatóközpont ne itt lenne! Az élményromboló látvány netovábbja, amikor sétálsz a kastély mellett, ábrándozol és álmozol, és akkor elmegy melletted nagy zajjal egy traktor!
És ahogy jobban körülnéztünk, a park többi részén a további épületekben dolgoznak, növényeket tartanak, kutatnak és fejlesztenek. Az még hagyján, de az elbóklászó kíváncsi turista még oda is tud menni. Majdnem hogy be nem nyitottunk, hogy mit csinálnak itt.

És akkor arról nem is beszéltem, hogy a másik kiállítás, az Óvodamúzeum, ami Brunszvik Teréz életmunkásságának állítana emléket, az nem a kastélyban, hanem egy távolabbi melléképületben volt megtekinthető.
Már ha egyáltalán meg lehetett volna nézni!, mert hogy még azt se tudtuk. Be volt zárva! Hogyan már, hogy a kastély családi nevét hordozó, az országért oly sokat tevő emberhez kapcsolható kiállítás nem a családi kastélyban van? Hanem ott a Beethoven kapott helyet?!? Hogy jobban megértsd olvass utána Brunszvik Teréz életének KLIKK IDE. Rövidre fogva, neki köszönhetjük az óvoda létrejöttét.
Vagy miért nem tudták normálisan elosztani a kastélyt? Azért nem olyan kicsi az a kastély, hogy ne lett volna egy nagyobb helység, ami azért méltóbb lett volna, mint az a szocos idők nyaralóházaira emlékeztető épület. S mint később megtudtuk lesz egy sokkal szebb és nagyobb hely, sőt egy egész múzeumépület.... a kastélyon kívül, majdnem hogy azzal szemben. Hm.... érdekes. A Brunszvik nevű családtaghoz köthető múzeum kint, Beethoven meg bent. Igaz, hogy Beethoven és a Brunszvikok közt nagy volt a barátság, de akkor is, a Teréz élt ott, a Beethoven meg csak látogatott.

Nem kicsit kiábrándulva tértünk vissza a kastélyhoz. Immár ragyogó napsütésben újra megcsodáltuk.
Elölről is megnéztük közelebbről. De bemenni itt sem lehetett. Gondolom nincs is semmi érdekes odabent, ha munkahelynek használják. (Gondolom csaknem a középkori kanapén ülnek és teáznak...)
A kastély előtt található félelmetes méretekkel rendelkező fát is megcsodáltuk.
 Majd vegyes érzésekkel búcsút intettünk a kastélynak.

Nagyon szép kastély. Kár, hogy a park bemutatására nagyobb hangsúlyt fektettek, mint magára a kastélyra. Számomra is meglepő volt, hogy csak így lehet megtekinteni. De ez ne tántorítson el senkit sem attól, hogy felkeresse a Brunszvik kastélyt, mert messze szebb annál, mintsem hogy egy ilyen apróságon fennakadjunk. És van ennél rosszabb is... vannak az egyáltalán nem látogatható kastélyok, vagy épp a felújított, de magántulajdonban lévő kastélyok. Ezt végiggondolva, nem is volt olyan rossz! Sőőőt!


Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése