Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2014. október 24., péntek

Pécs - Zsolnay Mauzóleum


Zsolnay Mauzóleum
A Zsolnay Kulturális Negyed látogatás (ha még nem olvastad volna akkor itt megteheted KLIKK IDE) keretén belül néztük meg a mauzóleumot. 
A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében.

A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. „Az épület, kőműves, ács, asztalos, lakatos stb. munkálatot a család magával a gyár alkalmazottaival a maga anyagából végezteti s a kápolnán dolgozó munkások többnyire ma is azok, kik még az öregurat híven és szeretettel szolgálták.” – számol be az eseményről az 1901-es Pécsi Napló.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. A Mauzóleumban találhatók még Sikorski Tádé és gyermekkorában elhunyt leányának földi maradványai is. A többi Zsolnay-családtag földi maradványait, urnáit a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.
Sajnos nem túl kellemes időjárás mellett sikerült megtekintenünk. Az oroszlánok és eső kíséretében sétáltunk fel a dombocskára, aminek a tetején a mauzóleum várt.

És a látvány innen nézve a városra. A gyárkéményeket leszámítva nem is olyan rossz.
Ha már itt vagyunk, akkor meg is néztük közelebbről. Miután az esőben lelkesen álló és váró jegykezelő bácsi csekkolta a belépésre jogosító jegyünket, be is mehettünk (mert bár távolabbi és különálló épület, jegy nélkül ide se lehet bemenni).
A porcelán-díszítésű ajtó...
És a meglepően szép belső díszítés. Ez a 'csillár', lámpa, vagy gyertyatartó, vagy mi ez... különösen szép, ahogy az egész belső díszítés. Csempe, eozin minden.
A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsó-fülkével. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kerek ablakok üvegei eredetileg a Roth-műhelyben készültek. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve. A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll, minden oldalán figurális jelenettel díszítve. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a beeső fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk…
A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták. A mauzóleum teljes felújítása – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – az Európa Kulturális Fővárosa program részeként történt meg az egykori tervek és fotók alapján.

Annak ellenére, hogy csak egy kis kupolás épület, benne a 'lyukkal' és a sírokra való rálátással, nem is olyan rossz. Sőt.... egyedi, ezért ha valakit érdekelnek az ilyen látnivalók, akkor előbb-utóbb ezt is látnia kell. Én láttam, körbe is jártuk a körülötte lévő kertecskét. És bár leírások szerint ezen a helyen egy kivételével a 'hullákat' már nem tárolják itt - eltemették őket rendes temetőben. Ezért ha másért nem is, az épület szépségért megéri egyszer eljönni és megnézni.


Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése