2014. október 26., vasárnap

Siklós - Dzsámi


Siklós - Malkocs bej Dzsámi

Siklós felé jártunk, egy szép Dzsámit láttunk... 
Hazafelé vezető utunkon megálltunk, hogy megnézzük ezt a Dzsámi-dolgot. Régebben a várat már megnéztük, de akkor valahogy elkerülte figyelmem, hogy itt ilyen látnivaló is van még. No de most.

Nem nehéz megtalálni, mert Siklóson átvezető út mellett van. De ha valaki mégis a GPS-re bízná... akkor itt találja: Siklós, Kossuth tér 15.
Leparkolni a nehezebb. Mi a vár felé mutató kereszteződében álltunk meg (némi fölösleges kavargás után ez tűnt mégis a legbiztosabbnak). Gyorsan meg is örökítettük a helyben lévő szép dolgokat... mint szökőkút... 
.. szép épület.... toronyórával...
És a Dzsámi felé vezető pár méteren pedig szobrok....

A narancssárga épület után meg ott is volt... a Dzsámi. Semmi nagy, semmi szemet-szúró, csak egy kis érdekes formájú épület.

A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltűnt". 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával.
A dzsámi lakóházként használt épületét Rohbock Lajos rajza nyomán G. Heisinger metszete is megörökítette. Rómer Flóris, mikor 1872-ben Siklóson járt, a mecsetről egy ceruzavázlatot készített. A rajz a dzsámit - hasonlóan, mint Rohbock korábbi rajza is - sátortetővel fedett épületként ábrázolja. Mindkét ábrázolás úgy tünteti fel a dzsámit, mintha annak épülete nyolc alaprajzú volna.
A tört kőből falazott és téglával felmagasított féltetős épületrész északkeleti oldalához csatlakozó épület padlásterében egy szamárhát íves záródású, kisméretű ablaknyílás volt látható, amelyhez hasonlókat találunk a szigetvári Ali pasa-dzsáminál is. Az épület - amely részben a centrális épületrészhez csatlakozott - udvarán az épület török eredetéről ugyancsak szamárhát-íves ablaknyílás maradványa, valamint a falon megfigyelhető kváderezést utánzó vakolatarchitektúra árulkodott. Ezek a látható részletek kétségtelenné tették azt a megállapítást, miszerint a négyzet alaprajzú féltetős épületrész a XIX. század második felében több ízben említett és Rohbock rajzán is megörökített hajdani török mecset maradványait őrzi.
A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda.

Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik: a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket. A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé. 

Szóval egy működő templom, és múzeum is egyben. Reméltem, hogy be lehet menni és meglehet nézni, mert hogy a neten láttam, hogy van belépőjegy is, felnőtt: 350 Ft, no meg nyitvatartási idő, H-V: 9:00-17:00-ig.
Viszont amikor megláttam a táblát, hogy épp nem lehet bemenni, mert a pénztáros elment. Azt hittem hogy... No de szerencsére egy másik látogató pár is erősen a bejutás lehetőségét kereste, és a semmiből elő is tűnt a néni, aki a fent említett belépő áráért be is engedett minket. 

Igazából nem vártam és nem gondoltam semmit. Hagytam magunk meglepni. És úgy is lett... meglepődtem rendesen, amikor láttam, hogy igazából egy nagy tér, aula, szoba, csarnok, beltér, vagy ki hogy nevezné, az egész. De tényleg... belépsz... körülnézel... és mindent láttál az alatt a két pillanat alatt. Ha tényleg csak ennyi lenne, akkor drága két pillanat lett volna. És hogy ne érezze azt a látogató, hogy ezért kár volt pénzt kiadni, mert ezt a küszöb túloldaláról, de még az ablakon keresztül bekukucskálva is meg lehetett volna nézni, számos érdekes tárgyat és szőnyeget helyeztek ki, amiket közelebbről is alaposan meg lehetett szemlélni. Mi is ezt tettük, elindultunk körbe, és nézelődtünk... nézelődtünk, majd egy idő után már kérdezősködtünk is egy-egy történelmi dologról.

És hogy mi mindent láttunk?... Meséljenek a képek, amiket itt kivételesen és nagy örömömre fotójegy nélkül készíthettem! 


Még egy kis erkély is volt...
Amire fel lehetett menni, hogy még jobb rálátást kapjuk arra az egy helységre.
És még egy kis történelem... ezt a helyszínen 'találtam'. Remélhetőleg full hiteles. Úgy hogy ha alapos olvasgatás után némi letérést találnál a feljebb olvashatóakkal, akkor az az internet hibája.

Ez volt a siklósi Malkocs bej dzsámija. Nem nagy szám, de úgy gondolom, hogy méltányos áron be lehet jutni és sok érdekes dolgot lehet látni. És ha még kérdezel is, és beszélgetésbe elegyedsz a egyben pénztáros és felügyelő nénivel, akkor még több érdekes dolgot hallhatsz erről a számunkra már teljesen idegen vallásról és nemzetről.
A beszélgetés során ajánlotta a néni, hogy az utca túloldalán van az ortodox templom is. Ha van időnk, kedvünk, akkor nézzük meg azt is, mert megéri. Egy kis kitérő még belefért, és hogy milyen is volt, azt ITT olvashatod KLIKK IDE.

Akit érdekelnek a templomok, vagy a történelmi értékű látnivalók, és Siklós felé járnak várat nézni, akkor ezeket se hagyják ki.

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése