Kővágószőlős - Templom

Sarlós Boldogasszony-plébánia

Kifelé a községből, pontosabban a túránk végén a hegyoldal elhagyása után, még megtekintettük azt a templomot, amit a kilátókból is láttunk. A falu temploma, és még zenélni is  hallottuk.

Szóval ahogy lejöttünk az Ady Endre úton és épp kikanyarodni készültünk a falu főútjára, akkor láttam meg, hogy nincs is messze az a templom, balra nézve már ott is volt. Egy balos kanyar, és már gurultunk is a templom felé. Láthatóan eléggé viseltes volt szegény templom, de ha tudott még zenéli, akkor olyan rossz nem lehet, úgyhogy meg is néztük közelebbről is.

A falu belső részén álló templom legkorábbi része a torony a XIII. században épülhetett.

Az épületet 1512-ben átépítették, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapuja, amelyet sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei mára elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos, gótikus szentélyről is.

A templomot és a körülötte elterülő temetőt kőkerítés övezte. A kerítésen belül egy kápolna és egy osszárium állt még, a kerítésen kívül pedig a plébános kőháza. A gótikus épületet csak 1763-1772 között bontatta le a falu birtokosa a pécsi székeskáptalan, hogy helyére felépítsék a ma is álló, nagyobb méretű késő barokk templomot. Az újjáépítésről emlékezik meg a ma az előcsarnokban látható késő gótikus kőtábla, amelybe másodlagosan, 1772-ben vésték be az építési feliratot. Ekkor kialakították a toronyóra helyét is, ám az pénzhiány miatt több, mint kétszáz évig üresen tátongott.

 És úgy tűnt, hogy még az ajtó is nyitva van. És talán még be is lehet menni!

Berendezése a XVIII. század utolsó évtizedeiben készült el copf stílusban. Főoltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A szószék és a gyóntatószék a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide 1780 után. A jobb oldali mellékoltár fából faragott feszülete a II. József által feloszlatott Jakab-hegyi remeteházból került át a hagyomány szerint. 1784-ben a lebontott régi közelében felépült az új késő barokk stílusú plébániaház is. A 10 regiszteres orgona a pécsi Angster cég gyártmánya 1941-ből. Az épület egyetlen megmaradt középkori része, a torony alsó fele, az 1974-79-ben végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.

De mégse lehetett bemenni. A fene megette. Itt is nagy barna ajtó fogadott minket. A nyitott ajtó csak az előtérig engedett be, hogy ott megnézhesse az ember a táblákat, feliratokat, és egyéb információkat.

Viszont! volt egy kukucskáló ablakocska a nagy barna ajtón!  Egy kis rés, ami be lehetett nézni! Még jó, hogy a fényképezőnek ilyen jó szeme van. :)

2003. szeptember 8-a óta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezésére a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan egykor naponta indultak munkába a bányákba, így kővágószőlősi templom tornyából is minden nap ugyanabban az időben ugyanaz a toronyzene emlékeztet a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra.

Idő-verte, rusztikus fílingű templom, amely a falu központjában található. S ha arra jársz esetleg túrázni, akkor pár perc pihenőre megállhatsz. S talán még a túraút, amit majd bejársz pont itt visz el mellette :)

Legközelebb lehet, hogy mi is egy olyan túrát választunk :)