Zsolnay Mauzóleum
A Zsolnay Kulturális Negyed látogatás (ha még nem olvastad volna akkor itt megteheted KLIKK IDE) keretén belül néztük meg a mauzóleumot.
A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében.
A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. „Az épület, kőműves, ács, asztalos, lakatos stb. munkálatot a család magával a gyár alkalmazottaival a maga anyagából végezteti s a kápolnán dolgozó munkások többnyire ma is azok, kik még az öregurat híven és szeretettel szolgálták.” – számol be az eseményről az 1901-es Pécsi Napló.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. A Mauzóleumban találhatók még Sikorski Tádé és gyermekkorában elhunyt leányának földi maradványai is. A többi Zsolnay-családtag földi maradványait, urnáit a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.
Sajnos nem túl kellemes időjárás mellett sikerült megtekintenünk. Az oroszlánok és eső kíséretében sétáltunk fel a dombocskára, aminek a tetején a mauzóleum várt.
És a látvány innen nézve a városra. A gyárkéményeket leszámítva nem is olyan rossz.
Ha már itt vagyunk, akkor meg is néztük közelebbről. Miután az esőben lelkesen álló és váró jegykezelő bácsi csekkolta a belépésre jogosító jegyünket, be is mehettünk (mert bár távolabbi és különálló épület, jegy nélkül ide se lehet bemenni).
És a meglepően szép belső díszítés. Ez a 'csillár', lámpa, vagy gyertyatartó, vagy mi ez... különösen szép, ahogy az egész belső díszítés. Csempe, eozin minden.
A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsó-fülkével. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kerek ablakok üvegei eredetileg a Roth-műhelyben készültek. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve. A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll, minden oldalán figurális jelenettel díszítve. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a beeső fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk…
A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták. A mauzóleum teljes felújítása – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – az Európa Kulturális Fővárosa program részeként történt meg az egykori tervek és fotók alapján.
Annak ellenére, hogy csak egy kis kupolás épület, benne a 'lyukkal' és a sírokra való rálátással, nem is olyan rossz. Sőt.... egyedi, ezért ha valakit érdekelnek az ilyen látnivalók, akkor előbb-utóbb ezt is látnia kell. Én láttam, körbe is jártuk a körülötte lévő kertecskét. És bár leírások szerint ezen a helyen egy kivételével a 'hullákat' már nem tárolják itt - eltemették őket rendes temetőben. Ezért ha másért nem is, az épület szépségért megéri egyszer eljönni és megnézni.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése