Deszk - Magyarok Nagyasszonya templom
Deszk községében található kastély mellett ( ha még nem láttad a bejegyzést KLIKK IDE ) lévő templomot is megnéztük. Elsőre nem tűnt olyan különleges templomnak... olyan akárcsak a többi... no de belülről! - Neogót ékszerdoboz a Maros völgyében!
Először csak kívül néztük meg. De be is lehetett menni a kapun.
A neogótikus stílusban épült római katolikus templomot 1904-ben emelték, a kastély közvetlen szomszédságában található. A torontáli térség legdíszesebb temploma, arányaiban és díszítésében a legszebb hagyományokat őrzi: pompás berendezése, oltára, szószéke, keresztúti faragott stáció és csodálatos rózsaablaka szemet-lelket gyönyörködtetőek.
Csodatemplom, amelynek mását hiába keresnénk országunk határain belül. A neogótika ritkán sikerült alkotásai közé tartozik ez a volt kegyúri plébániatemplom, amely már arányainál fogva is remekmű” - így jellemzi fél évszázaddal ezelőtt egy ismeretlen, Amerikába elszármazott krónikás tengerentúli újságcikkében a deszki templomot. Azt, hogy mennyire igaza van a régi írásnak, a vándor maga is elhiszi, mihelyst az országúton, Szegedet elhagyva, megpillantotta a neogót templom tornyát, mely a környezetbe harmónikusan beleillik. Attól kezdve az már mutatja az utat a vándornak. Deszkre érkeztünk, a Maros völgyébe.
A külső díszítés, az a nem épp megszokott csipkézett minta is sugallja, hogy ez nem csak egy egyszerű templom,- talán több is lakozik ott bent.
S bár úgy tűnt, hogy nem láthatjuk belülről, mert az ajtó a megszokottak szerint zárva volt. De sóhajaink meghallgatásra találtak, és épp akkor jött egy nő, aki a misére készülődött.
És milyen jó, hogy így lett! Mert ilyen templombelsőt valóban nem sűrűn látni. Meglepő, hatásos és különleges élményt nyújtó enteriőr. Sok templomot láttuk, de ez még engem is meglepett... mit meglepett... lehengerelt!
De nem azért mert giccsparádéban úszott, vagy mert több volt a freskó mint a szabad falfelületek összesen. Oh nem... pont hogy nem ilyen volt, és mégis szemrevaló és megkapó. Egyszerűen valahogy nagyon jó az összhang, a harmónia a színek és a minták közt. Vannak díszes elemek, de mégse tűnik túl hivalkodónak vagy soknak.
És az az oltár!
A szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat pillantunk meg, melyek meghitt szépsége még a sokat látó művészettörténész-kutatót is meghatja. A sötétbarna színű főoltár igazi szárnyasoltár, mely élethűen idézi a középkor nálunk ritkán látható csodáját. Valószínűleg egy jónevű tiroli mesternek köszönhetjük, aki bőkezűen bánt az aranyozással: csak úgy csillog az egész oltár s tőle a szentély.
Az oltár középső részén, nagy szoborfülkében a legfontosabb jelenet látható: első szent királyunkat látjuk, amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. Szent István drága palástot visel. Még királyi palástja szélére is került díszítés. Ég felé emelt koronáján jókora drágakő. Sötét hajú, szakállas uralkodót faragott ki a szobrász. Mellette egy-egy nagyobb, hosszú ruhás, szárnyas angyal nyugalmat adóan tartja baljában a királyi jogart, jobbjával pedig az országalmát. Szűz Mária bal karján a gyermek Jézust tartja, jobb kezében egy szál virág. Arca maga a földöntúli szépség és a nyugalom. Vállán palást, fején drága korona. Szűz Mária alakja azáltal lesz még hangsúlyosabb, hogy a felhők ezüst színűek, ami az arany színt még jobban kiemeli. Ezáltal a jelenet két fő része közötti távolság is jobban érzékelhetővé válik. A jelenet szélein egy-egy szárnyas angyal drága kelmefüggönyt lebbent fel, mely az eget és a földet egymástól elválasztja, Ezt lejjebb engedve adatik csak meg az őszintén imádkozó, mélyen hívő királynak, hogy Isten anyját – ha csak rövid időre is – teljes dicsőségében, szemtől szembe lássa. Ez az a pillanat, amikor az ég és a föld egy pillanatra összeér…
No de amiről még a szemem se tudtam levenni! Hát ilyen szép és különleges orgonát még előtte sehol se láttam! El voltam ájulva tőle. Azok a díszítések, azok a formák és minták.... nagyon különlegesnek és még annál is egyedibbnek tűnt!
De amitől az egész templom még sikkesebb és stílusosabb, hogy az orgona mintája mindenhol visszaköszön... a képek keretein...
... még a gyertyatartón is!
A két-két szomszédos szoborfülkében egy-egy szent faragott alakja. Jobb oldalt Szalézi szent Ferencet teljes papi díszében látjuk: ő a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentje. Ellenkező oldalon Remete szent Félix, Gerliczy Félix patrónusa. A kinyitott szárnyasoltár külső szárnyai szépségükben harmonizálnak a belső jelenetekkel. Bal szélen szent Anna, Szűz Mária édesanyjának domborművű alakja, akit drága ruhában és arany mintás fülkében állít elénk a művész. Jobbról szent Joachim alázatosan zárja a képet. Ha a két szárnyat becsukjuk, a külső szárnyakon, aranyló háttér előtt baloldalon szent Mihály arkangyal harcos alakja, míg jobbra Rafael arkangyal kapott helyet.
És furcsamód az az érdekes sárga faldíszítés nem rondította, hanem összefogta az egészet! Kellemes hangulatot adott a templomnak. Egyszerre volt bámulatos és megnyugtató.
A kellemes arányú deszki templomban – ennek hossza egyébként 30 m, szélessége 9 m, a kereszthajóban pedig 18 m, míg tornya 35 m magasba szökik – figyelemre méltó a két, szépen kivitelezett, hasonlóképpen fából faragott, szinte csipke finomságú mellékoltár. Ezek egyikén Jézus Szíve szobor, a másikon pedig szent József. A jól sikerült szószék a kegyúr jóvoltából reliefszerű kazettás berakást kapott s még a hangvetőnek is több tornyocskája van. A szobrok között különös figyelmet érdemel a hátul, az orgonakarzat alatti szent Antal szobor, mivel egy nagyon finoman, fából faragott felirattal díszes. A deszki templom színes, kiváló művészi üvegablakai is csodálatosak: alsó sarkukban innsbrucki monogram… A stációképekhez kedves monda kapcsolódik: eszerint egy 85 éves innsbrucki fafaragót kértek meg rá, aki a megtisztelő megbizatást magas kora miatt nem akarta vállalni. Végülis a mester elkészült mindegyik, csodálatunkat ma is kivívó, domborműszerűen kifaragott képpel. A deszki betlehemes szobrait is érdemes megszemlélni, melyek minden bizonnyal szintén tiroli alkotások. A padsor elején ott az alapító kegyúr patinás címere… A Gerliczy család három tagja a templom kriptájában alussza örök álmát. Oda szeretne temetkezni az egykori kegyúr unokája, az Amerikában élő Gerliczy György és felesége is.
Még a csillár is tökéletesen passzol mintájában az orgonához és az oltárokhoz. Itt aztán minden részletre figyeltek.
Érdemes tudnunk, hogy az ékszerdoboznak számító templom építésze is korának egyik legjobbja volt. Sztarill Ferenc az egyik legjobb nagyváradi építész, egyben az ottani építőiparosok szövetségének elnöke, aki építőmesteri oklevelét Budapesten szerezte. Jónéhány patinás váradi palota fűződik nevéhez, s ezek közül többet éppen a Gerliczyek megbízásából épített… Ezzel érdemelte ki azt a bizalmat, hogy a bárói család Deszkre is őt hívja meg.
A templomot legutóbb 1989-ben Nagy Ferenc egyházközségi gondnoka és felesége ill. a község jóvoltából sikerült felújítani. Most újra ápoló kezekre szorul, hogy eredeti szépségét ismét visszanyerve hirdethesse Isten dicsőségét. Este már szépen ki van világítva és újra üt a toronyóra is. Az 2004. októberi centenáriumra, melyre Gruber László plébános irányításával készülnek a plébánia hívei, remélhetőleg első ízben megjelenik a templom történetét összefoglaló kiadvány is, ahol olvasható lesz annak a csodálatos neogót templomnak a krónikája, amelyet úgy hívnak: deszki Magyarok Nagyasszonya templom…
Nagyon örülök, hogy személyesen láthattuk ezt a templomot belülről is. Úgy érzem, hogy különleges élményben lehetett részem. Tudjuk, hogy minden templom a maga nemében szép és egyedi, de ez most tényleg azt az érzést nyújtotta, hogy nem minden nap láthatok ilyen szépet és milyen jó, hogy részem lehetett benne.
Úgyhogy köszönjük a Jóistennek, a néninek, az égieknek és mindenkinek, hogy pont jókor lehettünk ott, és láthattuk azt, amit minden arra utazó ember ajánlok megnézni legalább egyszer.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Pár évig dolgoztam Deszken a kórházban, sajnálom, hogy a helyiek nem hívták fel figyelmeme erre a szépségre. Meg fogom nézni.
VálaszTörlésKöszönet Lőrincz Kingának, hogy értően összefoglalta azt, hogy mitől is tetszik a Templom nekünk is ennyire.
VálaszTörlés