Szeged - Árpádházi Szent Erzsébet templom
Szegedi városnézés során a templomok megtekintése sem maradhatott el. Főleg ha ilyen szemrevaló mint ez. Mindjárt az Erzsébet-liget mellett található.... hát persze hogy városnéző utunk első látnivalójaként meg is tekintettük.
Már elsőre is szép templomnak tűnt, úgyhogy már csak ezért se mentünk el mellette szó nélkül, illetve fénykép és kukucska nélkül. Nekem kívül nagyon tetszett a színes téglás minta.
Nem az a megszokott egyszerű fehér külső. Persze tudjuk, hogy a külső nem minden, de azért csak sokat dob egy templom megjelenésén, ha érdekes formákat a mintákat tud felmutatni.
Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom építésének gondolata a XX. század elején vetődött fel egy helybeli lakos, Paulovits Márton kezdeményezésére. Erre az időre valóban indokoltnak tűnt, hogy a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebb terület, a Tisza bal partján fekvő Újszeged (akkori nevén Szeged-Erzsébetváros) önálló templommal gazdagodjon. Az elgondolást az itt élők örömmel fogadták, így már 1902-ben bizottság alakult Paulovits Márton elnökletével a majdani templom építésével kapcsolatos ügyek intézésére. A testület - szélesebb körű társadalmi támogatottságban bízva - egyesületet alapított "Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület" Szeged-Erzsébetváros néven.
1906-ra elegendő pénz gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez az egyesület sikeres gyűjtésének és a város pénzügyi támogatásának, illetve kölcsönének köszönhetően. Még ugyanebben az évben kiírták a tervpályázatot, melyen az első díjat Wihart Ferenc fővárosi építész nyerte.
Az építkezési munkálatok 1908 nyarán kezdődtek el, az alapkőletételre ez év augusztus 16-án került sor. Főhajóból és kereszthajóból álló templom épült. A főhomlokzatra egy magas torony, a mellékhomlokzatra pedig két kisebb melléktorony került. A homlokzat neogót stílusú. A templom belső hossza 21 méter, szélessége 13 méter, a toronymagasság 30 méter, a párkánymagasság 12 méter.
A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár és szószék anyagából új főoltárt, két mellékoltárt és új szószéket készíttettek megfelelő neogót stílusban. A főoltár Szent Erzsébetet, a jobboldali oltár pedig Szűz Máriát ábrázolta. A bal oldalon Szent Kereszt oltárt helyeztek el. A gyóntatószéket és a sekrestyeszekrényt Jamrik József készítette. Orgonaépítésre a szegedi Szoukenik János cégével kötöttek szerződést. A templomot, mely 500 hívő befogadására volt alkalmas, 1910. november 19-én, Erzsébet napján szentelték fel nagy ünnepség keretében.
És hogy be tudtunk-e menni? Láthatod... a tipikus rácsos akadály.
De legalább rácsos... és némileg lehetett látni. Úgyhogy a fényképezőm megint igyekezett.
A templom története a két világháború közötti időszakban
Az I. világháború alatt elvitték a templomból a harangokat és az orgonasípokat. Az orgonát 1922-ben állították helyre, az új harangok pedig 1925-ben készültek el.
1921-ben a magas töltésre épült templom süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott. 1926-ban órát szereltek a toronyba. Az 1923-tól 1933-ig tartó időszakban 10 színes üvegablakot helyeztek el a templomban, és villanyvilágítást vezettek be.
1932-től az újszegedi lelkészséget plébániává emelték (korábban a belvárosi plébániához tartozott).A kalocsai iskolanővérek vetették fel a gondolatot, hogy létesítsenek lourdesi barlangot a templom mellett. Az építési munkálatok 1936-37-ben zajlottak. A 11 méteres sziklabarlangban egy 190 cm magas Mária-szobrot helyeztek el (Tápai Antal szobrászművész alkotása). A barlang előtt kis csörgedező patakot létesítettek.A II. világháború bombázásai alatt a lourdesi kápolna sértetlen maradt, körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság erőszakos úton eltávolíttatta a sziklabarlangot, a benne található lourdesi Mária-szobor a templomba került, melyhez új oltár létesült 1969-ben.
Feltűnően érdekesen egyszerű az oltára!
A templom története a II. világháború alatt és azt követően
A II. világháború bombázásai nagy kárt tettek a templomban: a déli ablakok tönkrementek és a torony is belövést kapott. Megsérült továbbá az orgona, feltörték a perselyeket és a szent sírt, megrongálták a szobrokat, összetépték a templomi ruhákat. A templombelsőben 1951-ben, a tornyon 1955-ben végeztek javítási munkálatokat. 1962-re befejeződött a 10 megrongált színes üvegablak javítása, és további hárommal gazdagodott a templom. Ugyanebben az évben villamosították az orgonát.
1964-ben kifestették a templomot belülről. 1969-70 fordulóján bevezették a gázfűtést a templomba. Ekkor került sor a templombelső - II. Vatikáni Zsinat szellemében történő - teljes átalakítására. 1971-ben új Szent Erzsébet-szobrot és ehhez tartozó oltárt állíttattak fel. A szobor - a lourdesi Mária-szoborhoz hasonlóan - Tápai Antal szobrászművész alkotása. 1973-ban új feszület került a templomba: Rétfalvi Sándor munkája. A 4,5 méter magas, hársfából készült keresztre 180 cm-es, ghánai mahagóni fából készült Corpus került. 1977-78-ban az orgona, a sekrestye és a padok cseréje zajlott le. 2000-01-ben újrafestették a templombelsőt, vizesblokkot helyeztek el, és csatornázást végeztettek. 2002-ben új orgona került a templomba. Ugyanebben az évben került sor burkolatcserére is.
Szép kis templom. Aki arra jár vessen majd rá egy pillantást! Főként, mivel ha átjössz a Szegedi hídon, akkor nem lehet nem észrevenni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése