Tataháza - Szélmalom
Szeged felé tett kirándulásunk egyik pihentető állomása volt a tataházi szélmalom. A viszontagságos útviszonyok miatt pont jó volt, hogy megálltunk pihenni. De amúgy is megnéztük volna ezt a szélmalmot, hiszen pont útba esett.
Könnyen meg lehet találni, bár nem igazán lehet látni a főútról, ha az ember nem tudja, hogy mit keressen. De ha tudod, és figyelsz, akkor bizony lehet látni, hogy ott lapul a lombok közt a szélmalom tornya.
Helyileg pedig itt találhatod. (Nem igazán jött be nekem az új Google térkép, de azért a segítségét kértem, hogy Te is jobban lásd, hogy hol is kell keresni.). Az a fehér vonal hivatott oda mutatni, ahol a szélmalom található.
Látható, hogy valóban épp hogy csak az út mellett kell megállni és már lehet is keresni az ösvényt a malomhoz.
Egy kaput találtunk... úgy tűnt, hogy magánterületen van, de a szélmalmot meg lehet látogatni bármikor ingyen és bérmentve. Ebből már gondolhatod is, hogy nem egy nagy wasistdas, nem belépős, nem múzeum, nem vár senki, és meglehet hogy tényleg csak kívülről lehet megnézni.
Elég érdekes, ahogy haladsz a szélmalom felé, akkor egy garázs mellett mész el. Hát igen... valóban magántulajdonban lévő birtokon áll. De mivel a neten azt írták, hogy meg lehet nézni, akkor meg is nézzük, ha már itt vagyunk.
És a malom.... vitorlák nélkül. Emiatt elsőre nem is gondolná az ember, hogy ez anno szélmalom volt. Pedig az. Mint egy szárnyától megfosztott angyal úgy állja ez a malom hősiesen az idő viszontagságait a vitorlái nélkül.
Szabadon álló, csonka kúp alakú, kúptetős, téglaburkolatos épület. Födémei, belső szerkezete, berendezése hiányos. Raktárnak használják. Épült a 19. század második felében. Népi műemlék.
Szabadonálló, kör alaprajzú szélmalom. Fala vakolatlan tégla, teteje festett bádog. A földszinti nyílások széles, fehérre meszelt. Külsejét a tulajdonos rendben tartja, lábazatát idén javították és a nyílászárók kereteit is átfestették. Bádogtetejét 1997-ben festették át.
És hogy meg lehetett-e tekinteni belülről?!? Hát persze! Bár nem az a látvány fogadta az embert, mint amire gondolt volna. Ahogy a leírás is írta... tároló.... Szegény szélmalom....
Nem is értem, hogy hogy hagyhatták. Más községek egy ilyen történelmi építmény köré komoly turizmust építenek ki. Kár, hogy a helyiek erre még nem figyeltek fel. Főleg, hogy egy tó is van a közelében.
A szélmalmot Molnár Pál kőművesmester irányításával, 1884-ben építette adatközlőm őse, Lajkó Márton. Anyagnyerő helynek a malom melletti területet használták, így ott az építkezés előrehaladtával mesterséges ároktómeder keletkezett, amelyet fokozatosan a csapadék, egy kisebb vízfolyás (Kígyós-mellékág) és talajvíz feltöltöttek. A malomépület mellett készült el és áll napjainkban is a Lajkó család háza.
A malom már a kezdetektől a tataházi lakosok szükségleteinek kielégítésére őrölt. Az 1920-as évek végén a malomba bevezették az áramot, mely már lehetővé tette a darálást is. A második világháború harci cselekményei 1944. október elején érték el Tataházát. Ekkor a községet addig megszállva tartó német katonák tűzharcba keveredtek az előrenyomuló Vörös Hadsereg előőrsével. A németek a templomtoronyban, a szovjetek a malom épületében és tornyában foglaltak harcálláspontot, és tüzeltek egymásra. Ekkor több találatot is kapott a vitorla, és működésképtelenné vált. Az államosítások, majd később a helyi termelőszövetkezet megszervezése után a még használható berendezéseket leszerelték és elszállították.
Szóval nem is volt olyan rossz állapotban. Csak hát az a belső.... kár érte.
És bár valóban gondozzák körülötte a területet, de azért nem viszik túlzásba. Körbe nem lehetett járni, és a kitaposott ösvényen kívül a gaz már a térdet cirógatta.
Ha arra járnál, és épp megpihennél (mert mondjuk még mindig nincsenek kész az útfelújításokkal), vagy csak érdekel, akkor vess rá Te is egy pillantást. Hátha a sok érdeklő tekintet megmenti ezt a szélmalmot az enyészettől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése