Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2015. május 31., vasárnap

Szeged - Havas Boldogasszony templom

 Szeged - Havas Boldogasszony templom
Szegedi városnéző napunkon a Dottó menetrenden kívüli működése miatt sajnos nem jutottunk el ehhez a templomhoz. De másnap bepótoltuk! Már csak azért! Mert ha a dottó ilyen messzire elhozza a turistákat a városközponttól, csak hogy megnézhessék ezt a templomot, akkor biztos, hogy valami nagy számnak kell lennie. És ha az, akkor mi is kíváncsiak vagyunk. Úgyhogy másnap, kocsival mit is elgurultunk a Mátyás térig, hogy megnézzük azt a templomot.

Egy szép nagy tér kellős közepén áll. A térképen a Mátyás király teret kell keresni a város nyugati oldalán. Talán egy kicsit grandiózusabb épületre számítottam, ha már a turistáknak is mutogatják. De ha már itt vagyunk, akkor miért ne néznénk meg... úgyhogy meg is néztük.
Kívülről elég egyszerű templomnak tűnik.
Egyik oldaláról se mondanám, hogy hú de különleges. De nagynak elég nagy!
Úgyhogy már csak azért is kíváncsi az ember, hogy milyen is lehet belülről.
Szép nagy tér és a szobor fogadja az érdeklődőket. És ott azon az ajtón be is tudtunk menni! Milyen szerencsénk volt! Pedig csak jókor értünk oda, mert épp keresztelőhöz készülődtek az emberek és hát így a templom is nyitva volt.
Havas Boldogasszony Római Katolikus templom és kolostor
A Szeged alsóvárosi Római katolikus ferences temploma az Alföld egyik leggrandiózusabb középkori műemléktemploma. A ferences templom tornya a szegedi Mátyás király téren magasodik az ég felé, egyébként ezt a teret korábban Barátok terének nevezték.
Az alsóvárosi templom hajdan a térség egyik legnagyobb fontosságú egyházi építménye lehetett. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor tartják a Mátyás király téri Havas Boldogasszony templom búcsúnapját, amely már több mint 500 éves, 2003-ban lett annyi.
A barokk templom építészete és belsőtere
A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokkjellegzetes példája. A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltármellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
Nem is kellett sokáig gondolkodnunk és már bent is voltunk, hogy körülnézzünk.
Jó nagy templom! Belülről is! Az a hatalmas belmagasság!

A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. AKeresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.
Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
A díszítő elemek a már megszokott szintet hozták. De ez az oltár! Úgy fénylett a sok aranytól, hogy szinte már napszemüveg kellett, hogy egyáltalán rá tudjon nézni az ember. Az egész oltár arany színben pompázott. És hogy valódi arannyal van-e bevonva? Azt csak a bennfentesek tudhatják igazából. 
Az orgona is meglett! Azonnal felismertem, hogy stílusban és a mintázatát tekintve mennyire hasonlít a Deszk községének templomában látott orgonához. És mint abban a leírásban is jeleztem... ha nem olvastad volna még, akkor KLIKK IDE, és megteheted... hát nagyon tetszett az az orgona. De ott mindent egyéb berendezési tárgy díszítése is harmonizált vele. Itt azért ez nem volt érezhető.

Viszont annál több volt a falfestmény.

És itt volt valami különleges és egyedi.. amit előtte más templomoknál, főleg felénk.. még nem láttam. A plafon! Hát milyen érdekes már ez a plafonszerkezet! Érdekes rácsos-mintás... semmi freskó, semmi szín... és mégis milyen érdekes. Bármilyen oknál fogva is lett ilyen feldobja és érdekessé teszi a templom belső kialakítását.
Ennyi volt... nem maradtunk sokáig, mert nem akartunk zavarni senki semmiben, főleg nem keresztelőben.
Templom mellett a térről lehet megközelíteni a kolostort is. Mert hogy itt mindjárt a templom mellett ilyen is van. És nem csak hogy van, de némi ellenjuttatásért nem is lehet tekinteni. 

Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. Arendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez aSzűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.
A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

Sajnos időnk nem engedte, hogy körbenézzünk, bár félő, hogy olyan sok mindent azért nem mutatnának meg a zárt közösségi életükből. De biztos érdekes lehet az a kevés is... no majd legközelebb.
Egyébként ennél az ajtónál lehet a kolostori látogatásokra jelentkezni.
A Havas Boldogasszony templom bejelentkezéssel látogatható 9-12 és 14-17 óra között.
Azért még tettünk egy sétát a templom körül, gondoltunk, hogy azért csak megnézzük minden oldalról és felmérjük, hogy mekkora az az akkora.
Hát szép nagy templom! És meglehet, hogy messze csak egy töredékét látja a templomba betérő.. a többi rejtve marad. 

Ez van... láttunk ami látni lehetett egy röpke látogatással. Ha arra járnál, vagy épp csak sikerül a dottóra felülnöd, akkor talán Te is láthatod azt amit mi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése