Salföld - Pálos kolostor romjai

Salföld - Pálos kolostor romjai

Kora őszi hétvégén a Káli-medence környékén tett kirándulásunk igazi romkereső túra volt. Az első rom amit megkerestünk a salföldi pálos kolostor romjai voltak.

A környéken töltött hosszúhétvégén szerettem volna kirándulni és túrázni. Viszont egy nagyobb erdős túra helyett inkább egy izgalmas romkereső kirándulást terveztünk be. Ha érdekel az egész napos élménybeszámoló, akkor KLIKK IDE. Ennek az útnak az első állomása volt a salföldi Pálos kolostorrom.

A csodálatos térképes gyűjteményemnek köszönhetően (ha még nem láttad volna, akkor KLIKK IDE és megnézheted) tudtam, hogy hol kell keresni a romokat. Ahogy ezt is. Még térképet is nyomtattam.. egyszerűbbet... mert hát olyan egyszerűnek tűnt a megközelítése....ja... gondoltam...

Először is irány Salföld községe (idáig a GPS biztos hogy segít eljutni).

Majd a község szélén ennél az elágazónál lekanyarodtunk.

Még tábla is mutatta, hogy jó helyen járunk és hogy merre kell menni.

Nem tudtam, hogy milyen út fog majd ránk várni. A műholdas térkép jelezte, hogy van út, majdnem a romokig, de hogy az autóval járható-e....

Mutatom is... ahova a szép hosszú körmöm mutat, azon az úton mentünk. Középen ott egy narancssárga pötty.... na oda kellett volna eljutni.

Az út meglepően jó volt, és úgy tűnt hogy autóval talán végig járható. Legalább is egy pontig. Aztán jött volna egy erdősebb rész, de az távolról nem tűnt biztatónak. Úgyhogy nem is mentünk tovább.

Szabolcs inkább a tisztást választotta... bár ez sem volt olyan mintha aszfalton mentünk volna. De legalább félútig eljutottunk. 

Innen gyalog mentünk tovább.

A térkép alapján tudtam, hogy a dzsindzsáson túl elvileg egy rendes földes-út vezet. Még hangokat is hallottunk. Már csak át kellett valahogy jutni oda.

És milyen igazam volt.... olyan széles és normális út volt, hogy akár itt is jöhettünk volna kocsival.

Bár a furcsa jeleket nem tudtam hova tenni... főleg hogy nem turistatérképet nyomtattam.

Ami nagy hiba volt. Mert hogy errefelé több volt az útból és elágazóból a kelleténél. A műholdas térképen meg nem látszódott, hogy merre is kellene mennünk. Csak tippeltünk hogy hol tarthatunk és hogy előre... meg talán felfelé kell menni... elvégre a romok ott szoktak lenni... a hegy tetején. Nohát ez esetben nem volt igaz! :( A furcsa jelnél nem szabad az emelkedőnek felfelé menni!!! Nem vár ott semmi! Sőt! Elvisz az út a fenébe! Volt szerencsénk megtapasztalni. :(

Az emelkedő mentes földes úton kell menni egészen addig , amíg össze nem találkozik a másik úttal.

Ezzel... S innen már szembetűnik a már jól ismert turistajel is! A piros sáv  jelzés lett volna az, amit végig követnünk kellett volna, és akkor gond nélkül eljutunk ide. Ez van ha az ember felkészületlenül vág neki az ismeretlennek... bolyongás, eltévedés, találgatás... főleg ha lusta turistaként a lehető legtovább akarunk kocsival menni :)

A lényeg, hogy végül megtaláltuk az oda vezető utat.

És a romok is meglettek!

Ééés.... semmi kapu, semmi belépő...  csak úgy oda lehet menni és körbe lehet járni a területet.

És nem is akármilyen romok!

Jó nagy területen, jó állapotban lévő, jó nagy rom várja az érdeklődőket.

Nem is gondoltam volna. Láttam egy-két képet erről korábban, de valahogy mégse állt össze a kép, hogy ilyen hatalmas nagy rom rejtőzik az Ábrahám-hegy tetején. Ha ezt előbb tudom, akkor már sokkal hamarabb megnéztük volna.

Egy kis történelem, aki érdekel... helyszínről.. első kézből... Egy kis zoom-zoom, és olvasható... a bogárral te törődj!

Itt a falak szinte még teljes magasságukban állnak.

Csak ámultunk és bámultunk, hogy milyen jól egyben van még ez a rom.

És hogy szinte az egész épületegyüttes megvan, bejárható, felfedezhető.

Még épületrajzot is raktak ki, hogy a kíváncsi turista tényleg átélhesse egy pillanat erejéig, hogy milyen is lehetett itt élni.

Hát nem szuper?! Csak néztük, és ámultunk...

... körbe jártuk...

... amerre csak lehetett mentünk...

... és próbáltuk elképzelni, hogy milyen lehetett itt anno az élet.

A kolostor történetén kívül magáról a pálos rendről is találtunk olvasni valót. Egy kis zoom-zoom és ez is olvasható! Említik a többi Mo-i híresebb pálos kolostorokat is, mint pl. a Pécs környékit (már írtam róla :) KLIKK IDE ) és a Nagyvázsonyit (már írtam róla :) KLIKK IDE )

Az előbb említett kettőhöz képest ez még szebb, még nagyobb, még impozánsabb!

Úgyhogy kár lenni kihagyni ennek a romnak a megtekintését. Aki szereti az ilyen látnivalókat felfedezni, annak igazi élmény.

Miután alaposan körbejártunk mindent, búcsút intettünk a romoknak és indultunk is visszafelé.

Persze nem kell mindenáron sietni, mert a romok mellett padok és asztalok várják nem csak a megpihenni vágyó fáradt turistát, hanem akár piknikezésre, sütögetésre, és egész délutános családi időtöltésre vágyókat is. Nagyon szépen kialakítottak a rom előtti tágas területet. 

S mint utólag kiderült kár volt autóval megtorpannunk, mert szinte a romokig igen is jól járható út vezet! Úgyhogy a tisztás nem volt a legjobb választás. 

És hogy végül milyen utat is jártunk be?!? Így utólag már pontosan meg tudom mutatni:

De nem baj, legalább egy kicsit túráztunk is. Meg el is tévedtünk,... meg a dzsindzsásba is bekeveredtünk,... no meg le is izzadtunk. Úgyhogy a nagy kalandos romkereső túránk végén megérdemeltük az életmentő kávét a nagyon szép kis Salföld községben.

Izgalmas volt a kolostorrom megkeresése. Persze több tudás birtokában lehetett volna nyugodtabb, kényelmesebb és gyorsabb is. Most már ezt is tudom. De ez a kirándulás így legalább annyira kalandos és izgalmas volt, mint amennyire gyönyörűek a romok, amik szeretettel várják az érdeklődő turistákat. Kirándulás kedvelőknek és romkeresőknek csak ajánlani tudom!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!