Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2016. október 1., szombat

Balatongyörök - Túra a kilátókhoz

Balatongyörök - Túra a kilátókhoz
A hétvégére számos kirándulást terveztünk Tapolca és a Káli-medence környékére. Ez nem tartozott közéjük, viszont meglehet, hogy ez a váratlan spontán kirándulás volt a legjobb az egész hétvégében.


A nehézkes kelés, viszont bőséges reggeli után lelkesen indultunk útnak a kiszemelt látnivalók felé. Lelkesedésünk Keszthelytől egészen Balatongyörökig tartott, ahol is olyan dugó és autósor várt minket, hogy el is ment a reggeli jókedvünk. S ahogy a körforgalomban álltunk - igen... a körforgalomban állt a dugó - Szabolcs egyszer csak azzal az ötlettel jött, hogy amíg dugó van és lassan haladnak az autók, addig megnézhetnék azt a kilátót fent a hegyen, amit még a község szélén láttunk.
Egy gyors döntés és már kint is voltunk a körforgalomból, hogy megkeressük a kilátóhoz felvezető utat. A feltételezetten jó irányba vezető kis úton (utólag megtekintve az a Mogyorós u. volt) mentünk és mentünk. Bár mikor már a kilátót nem láttuk egy kicsit elbizonytalanodtam... de hát nem nagyon volt másik út, vagy bekötő út, ami a kilátóhoz vihetett volna. Ez a baj a spontán dolgokkal, amikre nem készül az ember előre... nem tudni, hogy merre van a helyes irány.... viszont ettől izgalmas és kalandos!
Szerencsére hamar elértünk ehhez a ponthoz, ami nagyon azt sugallta, hogy ez természetjáróknak van kialakítva.
S lám... még táblák is vannak kihelyezve...
... nem is egy. Úgyhogy nagyon hamar megtudtuk, hogy hol is vagyunk és hogy bizony jó helyen jártunk, mert hogy a kilátókhoz innen lehet felmenni.
Bizony! Nem is egy kilátó van, hanem kettő is!
A talált összes táblát alaposan kielemeztük, és némi térképes segítséget kerestünk.
Találtunk is! Nem is egyet! Csodálatos kiránduló hely ez. Segítő táblák... látnivalók... kilátók... túraútvonalak...
...és aki még több időt szeretne itt eltölteni.. padok, asztalok, tűzrakó helyek...
... kényelmes kellemes környezet, hogy egy kicsit a természetben legyen az ember.
De mi most csak a kilátó miatt jöttünk. Úgyhogy a többi túrázóhoz hasonlóan a fémparipánkat hátra hagyva elindultunk az túraúton.
A jeleket könnyen megtaláltuk. Egyértelműek voltak.
Talán már túl sokan is. De hát ha a tábla arra mutat, akkor arra kell menni. No meg a kilátó is abban az irányban volt.
Kényelmesen, kellemesen haladtunk a széles földes úton.
S mivel a túraútvonal egyben egy tanösvény is volt - ez volt a Borostyán tanösvény - ezért még az okos táblák is segítették utunkat. Ezt az útvonalat fényképeztem le, hogy segítő térképünk legyen.
Továbbra is a nagy széles földes úton mentünk. A táblák nem hagyták, hogy eltévedjünk.


S lám! Mi kandikál ki a fák lombjai fölött!
Megtaláltuk a kilátót, amit még a főútról kiszemeltünk. A Bél Mátyás kilátó!
Nagyon aranyos és mutatós kilátó, s újnak tűnt. És hogy fel lehetett-e menni?, és hogy milyen volt a kilátás?... azt megnézheted a külön bejegyzésben KLIKK IDE.
Mivel nem tűnt hosszúnak a megtett távolság, ezért úgy voltunk, hogy talán nem kell ugyanazon az útvonalon visszamenni. Megyünk tovább amerre a táblák mutatják, no meg a kis segéd térképünk, amit még az utunk legelején szereztünk.
Itt már sokkal keskenyebb és vadregényesebb volt az ösvény.
De ez sem volt hosszúnak mondható, hamar egy újabb táblánál voltunk.
Kicsit arrébb pedig egy egész kereszteződést találtunk, no meg táblahadakat.
Innen nézve már elég távolinak tűnt a kilátó.
Itt az 5. megállónál megálltunk egy kicsit.
És megnéztük a kilátást. Az a pad nagyon hívogató volt.
Egy kis kilátás...
... egy kis pihenés...
.... hát nem káprázatos?!?
De nem volt időnk sokáig gyönyörködni, mert hogy annyi minden más is be lett tervezve a mai napra. Irány vissza a túraútvonalra.
Újra széles és jól járható út vezetett.
Táblák és pihenőhelyek... biztató... és milyen jó állapotban van minden ilyen kihelyezett tárgy. Vagy vadi-új a tanösvény, vagy nagyon vigyáznak rá.
S ahol mégiscsak lett volna elágazó, ott a táblák jól kivehetően mutatták a helyes irányt.
Relatív hamar elértünk egy jó nagy kereszteződéshez, ahol szinte már művi út volt.
S bizony.... itt jött a tanakodás... hogy meg akarjuk-e nézni azt a másik kilátót is, vagy nem.
Még az első kilátóból lehetett látni ahogyan a fehér út a kilátóhoz vezet. Hát ez volt az az út.  És ha már itt vagyunk... bevállalós Szabolcs hozott gyorsan egy döntést... vagy én voltam.. ki tudja... megindultunk,.... a másik kilátó felé.
Elsőre nem tűnt meredeknek. De hát láttuk a másik kilátóból, hogy milyen meredeken kanyarog felfelé az a fehér út.
És a kilátók bizony legtöbbször egy magasabb ponton vannak a hegytetőn. Ahogy ez is.
Így hát bár lemásztunk az egyik kilátóról... most mászhattunk fel a másikhoz.
Félúton egy kicsi már bántam (majd kiköptem a tüdőmet), de hát hogy nézett volna már ki, hogy itt vagyunk, és az egyik kilátót megnézzük, a másikat meg nem.
És itt meg már szinte finishben voltunk.
Bizony... már lehetett is látni! És amikor az ember már látja a célt, akkor az erőt ad.
Az utolsó kis dombocska...
...s már ott is a kilátó!
A Batsányi-kilátó! Felettébb hasonlított a másikhoz. És hogy ide fel lehetett-e menni? Külön bejegyzésben láthatod! KLIKK IDE !
A kilátótól visszafelé már sokkal könnyebb volt az út. Gyönyörű-szép lejtő.... minden szánkós álma lehet ez itt télen. S ott a távolban látszik a másik kilátó is.
Gyorsan leértünk a kereszteződéshez.
Onnan pedig egy szinte nyíl egyenes lejtő út vitt vissza minket a kocsihoz.
Az elágazás, ahonnan indultunk.
És már ott is voltunk az autónál.
S hogy milyen utat is jártunk be? Így utólag már én is meg tudom mutatni.

Fantasztikus, hogy milyen jó kis kirándulásunk volt, annak ellenére, hogy nem terveztük és nem is gondoltuk, hogy itt lehet kirándulni. És még a kilátók is! Szuper volt! 
Tényleg nem gondoltam volna, hogy szinte a Balaton mellett ilyen közel ilyen jó kis túrákat lehet tenni. Úgyhogy ha erre járnál, vagy nyaralnál...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése