Tapolca és a Káli medence hétvége

Keszthely, Tapolca és a Káli medence hétvége

Már nagyon szerettem volna kirándulni, amolyan erdőset, túrásat. De eléggé félre csúszott valami a tervezésnél. Míg én Dobogókőre gondoltam, addig útitársam szíve inkább a fesztivál felé húzott. S bár Dobogókő sem lett elvetve, de a végén mégis Keszthely és környékére esett a választás. A tapolcai fesztivál izgatta, de mivel az nem tűnt annyira nagy számnak és állítólag szállás már ott sem nagyon akadt, ezért Keszthely lett a szálláshely és onnan jártunk el napközben kirándulni.

Háááát.... érdekes volt ez a hétvége az biztos.És élményekben nem szűkölködött.

1. nap

Első napnak nem nagyon nevezhető első nap, mert hogy munka után indultuk, és hát mire megindultunk. No meg mire felértünk a szállodához - a keszthelyi Helikon Hotel - már késő volt és este. Épp hogy beestünk a vacsorára. 

Mert hogy Szabolcs ezt a jó nagy szállodát szemelt ki. S tán egy hétvégére nem a legolcsóbb, de mindent egybe véve - svédasztalos reggeli és vacsora is! -  elég jó áron szálltunk meg. Tán még a netes kuponos szállásokat is verte árban és kedvezményekben. Ha érdekel, akkor a szállásunkról kicsit bővebben KLIKK IDE.

Viszont az első napra így kb. ennyi is volt a 'program'. Még mindig furcsa ha a 'drága péntek' ilyenkor kárba veszik. De ez van. Keszthely és környéke már amúgy sem idegen... és szerintem még fogunk errefelé járni :) Viszont így az ott töltött éjszaka után másnap már sokkal több mindent lehet csinálni és megnézni.

2. nap

A korai kelés elmaradt, de legalább aludtunk egy jót. S a svédasztalos reggeli a felettébb széles választékával kész öröm volt. Meg talán túl sok is... jól telezabáltuk magunkat így reggel. 

Nem baj, mert úgy voltam, hogy majd kell az erő az egész napos kiránduláshoz. Sok látnivaló megtekintése volt tervben. Romok, várromok, kövek, hegyek... és még a fesztivál is. Hosszú, egész napos útnak néztünk elébe a Balaton-felvidéki Káli medencében.
A bőséges reggeli után el is indultunk. Mentünk is lelkesen... de az útfelújításra és a dugóra nem számítottunk. Gyorsan jött spontán ötlet eltérített a tervtől és a dugóból teljesen új és nem tervezett látnivaló felfedezésére indultunk. Balatongyöröknél jártunk és a domboldalon álló kilátókat nem lehetett nem észrevenni. Ez volt az ami kíváncsiságunkat megragadta és egyúttal a dugóból is kiragadott minket. Szabolcs döntött, rántott egyet a kormányon és már mentünk is a kilátók felé.
Mondtam, hogy nem tudom, hogy mi fog minket várni, mert soha nem voltam ott, és max. csak gondoltam rá, hogy majd egyszer megnézem a kilátókat is. Hát az az egyszer most jött el. Mentünk és mentünk, s meglepetésünkre egy szépen kialakított hely várt minket, ahol minden ki is volt táblázva. Egy kis térképezés és már a kilátó felé tartottunk. Egy kis laza túra vitt minket a kilátóig. KLIKK IDE és megnézheted a részletes élménybeszámolót.
Hamar meg is lett a kiszemelt kilátó, és szerencsére ingyen bérmentve lehetett megnézni. KLIKK IDE és külön bejegyzést láthatsz. Onnan pedig... ha már túraútvonalat követünk.. akkor irány tovább az úton, s elvileg visszajutunkk. Majdnem így is lett, csak épp a finishben Szabolcs meglátta, hogy a másik kilátóhoz vezető utat is megtaláltuk, és talán nincs is olyan messze... úgyhogy még azt is megnéztük. Hááát az út odafelé nem volt valami vidám... az a meredek emelkedő! Ez a Szabolcs.... az elején nem is tudtam, hogy akkor most jól döntöttünk vagy sem. Szép volt a másik kilátó is... és a kilátás is. KLIKK IDE és külön bejegyzésben láthatod. ÉS ha már mindenki más feljutott oda... még kevésbé oda illő öltözetben is, akkor hogy nézett volna ki, hogy mi nem megyünk fel. Szóval tök jó volt! És egyben egy kis túra is volt! Úgyhogy kettő az egyben nagyon izgalmas és érdekes volt! Örültem ennek a spontán programnak és a nem várt élménynek és látnivalóknak.
El is fáradtunk, úgyhogy mentünk is tovább, a sok látnivaló még várt ránk. De az úton újra dugó! még mindig?!? Aztán szembesültünk a dugó okával... útfelújítás! A fene ette meg, hogy ilyenkor kell. Még jó hogy hamar átértünk. S irány a romok, amiket igazából én szerettem volna megnézni. A kilátók miatt enyhén megcsúsztunk időben, de reméltem, hogy ettől még majdnem mindent  meg fogunk tudni nézni. Főleg, hogy sok látnivaló úgyis szinte egymás mellett van és nem is olyan nagy szám.
Szóval mentünk és mentünk. a Badacsony melletti rom lett volna az első, mert hogy útvonal tekintetében ez tűnt a legoptimálisabbnak.
Persze nem ment olyan gyorsan az oda vezető út megtalálása. Főleg, hogy Szabolcs kiszúrt valami fesztivált a környező faluban. Murci fesztiválnak hívták. Meg kellett állni... hogy megnézhesse, hogy mi is az. Ez van.. már elmenni sem tudunk egy kis fesztivál mellett sem. Úgyhogy gyors pihenésként a falusi programot tekintettünk meg.

De nem tűnt annyira izgalmasnak, főleg, hogy még csak a a felvonulás kezdődött, úgyhogy mentünk is tovább az eredeti terv szerint. Irán Salföld, ahol az első romot, egy kolostorromot kerestünk meg.
Sajna az oda vezető út nem ment simán. Pedig volt térképem. A saját kis térképemről a Mo-i történelmi értéki térképes gyűjteményemből szedtem (ha még nem láttad KLIKK IDE és megnézheted). Szinte el is tévedtünk, de aztán csak meglett a helyes út. És milyen jó hogy meglett. Mert hogy ez egy jóóó nagy rom. Meglepően nagy rom volt. Nem is értem, hogy hogy nem találtuk meg elsőre az oda vezető utat. KLIKK IDE és még többet láthatsz. De a lényeg, hogy meglett amit kerestünk, megnéztük, majd irány vissza. Visszafelé már egyszerűnek tűnt az út.
Irány a következő látnivaló! Mindszentkállán álltunk meg, hogy megkeressük ott is a romot, a Kisfaludy templomromot. Bár a kis faluban is el tudtunk tévedni, de azért csak meglett. KLIKK IDE és Te is láthatod, hogy milyen a rom.

Majd irány a lényeg, a Szentbékkállai Kőtenger. Ez lett volna az egyik fő látnivaló, ami ide vonzott engem. Még nem volt szerencsém látni, pedig annyian emlegették. Az oda vezető út valahogy itt sem volt elég egyértelmű. A kitáblázottság ezen a környéken nem megy valami jól. Úgyhogy kavarogtunk egy kicsit a községben, de csak megtaláltuk amit kerestünk. Ahogy sokan mások is. Nagyon sokan voltak ott, nem is gondoltam volna. Úgyhogy mindenki mással együtt megnézegettük azokat a sziklákat, s valóban nem véletlen olyan népszerűek. Ha szeretnél még több képet látni, akkor KLIKK IDE és külön bejegyzésben láthatod, hogy mi is ez a Kőtenger.
A Kőtenger után megkerestük még a másik romot is Szentbékkállán. Ez kivételesen hamar meglett. Volt térkép, cél és egyértelmű útvonal, úgyhogy gond nélkül ment. Ez volt Szentbékkállán a Töttöskáli templomrom. Ha szeretnél róla többet tudni, akkor KLIKK IDE és külön bejegyzésben megnézheted.
Sajnos itt már eléggé időhiányban szenvedtünk. Éreztük, hogy számos egyéb rom megtekintésétől el kell állnunk, mert nem férne bele időnkbe. Csak azokról lehetett még szó, amik a visszafele úton útba estek. Az egyik ilyen a mindszentkállai Kerekikáli templomrom lett volna. Szégyen gyalázat, de olyan egyszerű térképet nyomtattam, hogy az alapján nem találtuk meg! Pedig utólag megnézve olyan egyszerű lett volna. Csak távol is parkoltunk és távolabbról indultunk neki. A bugyuta térképem nem segített és már fáradtak is voltunk. Úgyhogy elég hamar feladtuk a keresést. Kétségem is támadt, hogy vajon jól jelöltem-e be a térképen. Ugyanakkor szomorú is voltam, mert tudtam, hogy ott voltunk mellette két köpésre és nem találtuk meg.
Így hogy kimaradt az a nem is olyan kicsi rom, ezért még az utolsó útba eső romor megkerestük. Az legalább meg is lett. Ez volt a káptalantóti Sabar-hegyi templomrom. KLIKK IDE és több képet láthatsz. Gyorsan, szinte autóval egészen a romig lehetett menni.  S így, hogy szinte kocsival 'házhoz' mentünk, és nem is volt olyan nagy szám, hamar tova is álltunk.
Ez van... ezzel véget is ért a romkeresés. Lehetett volna még többet is megnézni, csakhogy az este vészesen közeledett, úgyhogy inkább elindultunk vissza Tapolca irányába, hogy  legalább az esti vacsorára visszaérjünk.
Tapolcán azért megálltunk egy kicsit körülnézni, hogy milyen is a fesztivál, aminek a megtekintése nem volt elsődleges a hétvége tekintetében.
Nem volt rossz... sőőőt.. szép Tapolca szép tava körül.... sok-sok ember, kirakodós, színpad a vízen! Bár elsőre nem tűt nagynak a fesztivál, de végig a patak mentén haladva további két színpadot is volt. Így elsőre gyorsan felmértük a terepet és inkább elindultunk vissza a Hotelhoz, hogy nehogy lekéssünk a vacsoráról.
És milyen jól tettük.  Főleg, hogy a GPS-nek dacosan ellentmondva csak belefutottunk az útépítés miatti dugóba, ahol este lévén (és úgy tűnik, hogy sokan Keszthelyen szálltak meg, mert nagyon hosszú volt a sor) még többet kellett állnunk és várnunk. A lényeg, hogy vacsorára visszaértünk, és jól be is zabáltunk a svédasztalos bőséges vacsorából. Alaposan kifáradva teli hassal hamar nyugovóra is tértünk.

3.nap

Jó nagyot aludtunk ma is. Tervbe volt, hogy megnézzük a wellness részleget, legalább a konditermet és a medencét, csak hát 11-ig el kell hagyni a szobát. De úgy voltunk, hogy csak belefér. Még reggeli előtt összepakoltunk, csak a lényeges cuccokat hagytuk elől, s mentünk reggelizni. Reggeli után benéztünk a wellness részre. Csak egy kicsit... nem volt túl sok időnk.S búcsút intettünk a hotelnak, hogy megkeressük a mai napi izgalmakat.
Sajna az időjárás nem volt valami biztató. A nap se sütött, és még az eső lába is lógott. Hol csepergett, hol nem. Úgy voltunk a programokkal, hogy majd meglátjuk, lehet hogy Csobánc környékén nem esik, és talán fel tudunk menni megnézni a romokat. Ez volt a mai nap egyik fő látnivalója, a Csobánci várrom.
Szerencsénk volt. Épp hogy csöpörgött, de még annak is alig volt mondható, inkább csak szitált valami esőféle. Szabolcs még nem volt a hegy tetején és romokat sem látta, úgyhogy gondoltam miért ne...  egy kis eső-szemerkélés csak nem tart vissza.
Elég gyors tempóban fel is jutottunk a hegy tetejére. Emlékeimben hosszabb és nehezebb volt az útvonal. De úgy tűnik, hogy nem is olyan vészes. És még az eső is kibírta míg felértünk és megnéztük a romokat. És még szárazon le is értünk a hegytetőről. Akkor már hol jobban, hogy kevésbé esett. A felhők az égen, no meg a netes időjárás jelentők azt sugallták, hogy tartós esőt hozó felhőzet közeledik. Még jó, hogy pont meg tudtuk nézni. Ha érdekel az út felfelé és hogy milyenek a romok, akkor KLIKK IDE.
A hazamenetel miatt nem volt túl sok időnk és az eső lába is egyre jobban lógott, úgyhogy úgy döntöttünk, biztos ami biztos, a Tapolcai Tavas-barlangot nézzük meg következőnek. És milyen jól tettük. Az eső is megérkezett mire oda értünk... és hát a kilométeres sorral se számoltunk. Elég rendesen el kezdett esni az eső. És nagy meglepetésünkre hatalmas sor állt a Tavas-barlang bejárata előtt. A felújított szép új tavas-barlangra és kiállításaira 1 órát kellett várnunk! Vagy fél órát vártunk a jegyváltásig és még után egy fél órát mire elindult a körbevezetés. Egy kicsit nagyon megújult a komplexum. És már nem csak csónakázni lehet, hanem nagyon szuper kiállítás is várta az érdeklődőket. Bár ez esetben inkább az igaz, hogy az érdeklődők várták a kiállításokat. :) S miután bejutottunk még 1 óra volt a körbevezetés és csónakázás. KLIKK IDE, ha szeretnél többet látni. Viszont nagyon szép volt, s még nekem is új. Úgyhogy nagyon örültem, hogy be is jutottunk és meg is tudtuk nézni.

Miután kijöttünk úgy tűnt, hogy az eső már nem nagyon fogja abba hagyni, hol jobban hol kevésbé esett. De ha már ott voltunk, akkor megint mentünk egy kört a fesztiválon. Az eső nem nagyon kedvezett a fesztiválnak. Pisztrángot sem ettünk, csak egy lángos lett a végén. Azt is hidegben és esőben. De legalább ezt a fesztivált is láttuk. És ha téged is jobban érdekel, akkor KLIKK IDE és külön bejegyzésben láthatod, hogy mi mit láttunk.
Sokáig nem maradtunk, mert hogy még haza is kell érni, és azért messze voltunk. Úgyhogy hidegben, esőben irány haza.
Érdekes, izgalmas, tartalmas és mozgalmas volt ez a hétvége, még  ha nem is sikerült olyan hosszúra. De jó volt.... hát ha még az időjárás is jobb lett volna....