2016. október 16., vasárnap

Pécsvárad, Leányvásár

Pécsvárad - Leányvásár
Egy újabb fesztivál, amin nem hogy még soha nem voltam, de szó mi szó a mai napig nem is hallottam róla. De jobb később, mint soha. És ha már útitársam tudta hogy van, és érdeklődése a zord hétvégi időjárás ellenére is kitartott míg napsugár nem járta át az eget, akkor egy röpke látogatásnak én sem voltam ellene.
Igaz, hogy szombaton nem is értünk volna rá, de még az időjárás is pont annyira volt rossz és esős, hogy azon a napon úgyse mentünk volna. No de vasárnap....

Vasárnap délután nem hogy már nem esett az eső, de még a nap is kisütött. Ami kész csoda volt, mert hogy az időjárás előrejelzés mindent mondott és ígért... de erre nem számítottunk. De nem baj... ha már kisütött a nap, és a kíváncsiságunkat még nem mosta el a hétvégi eső, akkor egy kis gyors fesztivál látogatás még belefért a  hétvégébe.
Irány Pécsvárad. Könnyen oda találtunk, csak követni kellett a centrum feliratot és nem bedőlni a város szélén az út mentén kígyózó autósornak. A város szélén már rengeteg autó állt. Azt hittük, hogy ilyen sokan vannak, és már máshol talán nem is lehet parkolni. Még jó hogy nem dőltünk be a látottaknak. Mert hogy maga a fesztivál azért kicsit beljebb, valóban a városka központjában volt. Az út mentén kígyózó autósor pedig csak a körhinták számára külön kijelölt hely környékén volt, a fesztivál magjától távolabb.
A lényeg, hogy megtaláltuk a fesztivál helyét, és még parkolót is a közelben.
Innen indultunk felfedezni a Leányvásárt.
A Pécsváradi Leányvásárt felújított formájában 1966 óta rendezik meg, de a gyökerei régről erednek, már a XX. század eleje óta ismert szokásról van szó. A története onnan indult, hogy Pécsvárad és a szomszédos Zengővárkony magyar fiataljai Lukács napjához kötődően, az október 18-ához közel eső hétvégén találkoztak, ismerkedtek egymással, szórakoztak együtt. Ezeket a találkozókat nevezték el helyben, tréfásan kálomista búcsúnak.
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató azt írja, hogy „az erdős Zengő-hegy körüli” falvak fiataljai évente találkoztak aztán, „jöttek a lányok-legények seregestül”. Vendégkocsik, piruló gesztenye és rőzsetűz füstje is jellemezték ezt az „ismerkedő, barátságkötő, szerelemébresztő alkalmat”, ahol minden ifjú fiú és lány párra lelhetett. Ráadásul az ünnep s sötétség leszálltával sem ért véget: „Este nagy bál volt a várkonyi nagykocsmában, másnap pedig a váradi vásár sátraiban megvásárolhatták a bábsütőktől a sokatígérő mézeskalácsszíveket, rajta, az el nem mondott, csak üzent vallomással...”.

Ezt volt hát a leányvásár, a későbbi évtizedekben tovább színesedett. A kézművesek és népművészek napjainkra országos hírű népművészeti kirakodóvásárral és bemutatókkal színesítik a főutca hangulatát. Ugyancsak rendszeresek a bábosok, színjátszók, népzenészek, utcaszínházasok, mutatványosok előadásai, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt élményt nyújtó produkciói. Hagyományossá váltak a rendezvényhez kapcsolódó kiállítások is, amelyeken elsősorban Pécsvárad és környéke történelmi örökségét, népi hagyományait, kézművességét és egy-egy népcsoportot mutatnak be a vendégeknek, érdeklődőknek. A rendezvény részeként a térség gasztronómiai kultúráját is megismertetik, az idelátogatók a „Borok Utcájában” megízlelhetik a tájegység borait, és hozzá a híres sültgesztenyét.

A Pécsváradi Leányvásárnak visszatérő eseménye a menettáncos felvonulás, és évről évre sokakat vonz a városba az a gazdag színpadi program is, amelyben a hagyományőrző népi együttesek éppúgy helyet kapnak, ahogy a magyar zenei élet sztárjai is. Forrás: Pécsváradi Leányvásár honlapja

Mivel soha nem voltam, nem is tudtam, hogy mire számíthatok. Egy biztos, hogy nagyon sok árus volt. És lehetett kapni mindent, mi szem-szájnak, gyereknek és pénztárcának ingere.
A kirakodóvásár pedig a Kossuth utca és Szabadság utca kereszteződésétől egészen a Szentháromság térig tartott. Meglepően hosszú volt, és meglepően sok érdeklődő volt. Tán az esős szombat után sokan ezen a napon merészkedtek ki.
S a színpad! Rendes színpad volt!  Komoly méretekkel...
... és komoly felszereléssel! Bizony... aki nem látta volna a színpadon történő eseményeket - alacsony testalkata, rossz szeme, netalántán itóka okozta kettős látása miatt, vagy csak az embertömeg miatt - az egy külön kivetítőn extra nagyításban is követhette a színpadon zajló eseményeket.
S a szép nagy plakát, ami minden véletlen vagy szándékosan erre járónak mutatta, hogy mire is érkezett. A Pécsváradi Leányvásár idén az 50. évfordulóját ünnepelte! S nagyon szép programtervvel készültek. Így utólag már én is sajnálom, hogy nem láthattunk többet a fesztiválból.
De legalább körbesétáltuk a fesztivál helyszínét. Megnéztük az árusokat, hátha találunk valami szép vásárfiát.
Megtaláltuk a borudvart is.

A gyönyörű szép kastélyra emlékeztető polgármestei hivatal előtt található Szentháromság téren rendezkedtek be a borászok és egyéb finom nedűt árusítók. És ahol ital van, ott étel is van. Nem is egy standnál finom meleg ételt is lehetett választani.  
Mi most nem éltünk ezzel a lehetőséggel.
Az árusokat lestük, hátha találunk valami szép vásárfiát.
No meg a kürtös kalácsosokat! Hogy hol nem kell egy óráig sorba állni egy kürtös kalácsért. 
Szerencsére megtaláltuk a legkedvezőbbet. A sor félelmetesen gyorsan haladt, ami nagy ritkaság manapság.
Így még a néptáncosok előadásából is láthattunk valamennyit finom eledellel a kezünkben.

Szerencsénkre egy további műsorszámot is láthattunk még. A színpadon már nagyban készülődtek...
Zengő Rezek és a Pécsi Vasutas Koncertfúvószenekar.
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen stílusú és ilyen műfajú zenét is fogunk itt hallani. S igaz ez szinte már a záró műsorszám volt, de nagyon érdekes volt és még minket is leültetett a székre zenét hallgatni. 

Kitartó volt a tömeg is.
A lemenő nap ellenére is, és az egyre jobban érezhető hűvös levegő ellenére is.
S ahogy a távolban magasodó Pécsváradi vár felett az felhők és az ég egyre mélyebb szürkületbe burkolózott, úgy mi is hazafelé vettük az irányt.
Utólag még próbáltam pár képben megörökíteni a kicsivel távolabb elhelyezett körhintákat, de a szürkület már nem kedvezett. S mivel már nem is álltunk meg...
... ezért csak így távolról... hogy azért ilyen is volt.
S egy kis szeletnyi élmény és emlék az amúgy 3 napos Pécsváradi Leányvásárból. Ja! és mindezt belépődíjmentesen! (Csak a nagy bál fizetős.) Se a fesztiválra, se a színpadi műsorok megtekintésére nem kellett fizetni!  Már ettől jól hangzik ez a fesztivál...
Talán jövőre majd többet láthatunk. És Te? Voltál már ezen a fesztiválon? 

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése