Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2015. október 17., szombat

Tatai vár

Tatai vár
Az őszi tatai kirándulásunk során szinte elengedhetetlen és kihagyhatatlan látnivaló volt a Tatai vár. A város legszebb és legékesebb látnivalóját muszáj megnézni, ha már a városban jár az ember.
A tatai kirándulásunk hűvös őszi hétvégére és a Lehalászás fesztiváljára esett. Reménykedtem, hogy ettől függetlenül zavartanul meg tudjuk nézni a várat. Voltak/vannak fesztiválok, amik magát a vár területét is felölelik. De ezúttal szerencsére nem. 
A vár az Öreg-tó partján áll. A vár elhelyezkedését, környezetét, megjelenését és állapotát tekintve szerintem a legszebbek közé tartozik. És hogy ezt meg is tudjam mutatni muszáj volt a Google segítségével mások képeit kölcsön vennem. Egyszerűen annyira gyönyörű ez a vár a város közepén, hogy ezt mindenképp látni kell!
A képek... amiről szinte mindenki felismeri...

Képek felülnézetből is, hogy látni lehessen a romokat is, és hogy milyen szép nagy területen fekszik a vár és romjai. Egész nagy vár volt ez egykoron. Gyönyörű-szép!
És hogy ezt még jobban lehessen látni, no meg hogy milyen lehetett a vár teljes pompájában, találtam egy nagyon jó videót! Ezt is látni kell!!
A földről persze mi is megnéztük,.... minden irányból. 
Ott fönt még egy kávézót is kialakítottak. Így mindenkinek lehetősége van a várban belépni,  nem belépő, hanem egy ital áráért. :)
A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. Luxemburgi Zsigmond király építette 1397–1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak csak déli szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai.
  Innen indulva kerültük meg a várat.
Az udvarban már csak a régi falak vonulatai látszódnak. És hogy némi történelemmel is gazdagabbak legyünk.. a Wikipédiától kölcsönöztem tudnivalókat... lásd ferde betűkkel.
Zsigmond magyar király 1426-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el a várat, és a Rozgonyiaktól csak I. Mátyás király váltotta vissza 1467 előtt. Az 1470–1480-as években Mátyás újjáépítette az erődítményt: a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal. Mátyás halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. Kisebb építkezéseket feltehetően ő is végzett az épületen. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. Ettől fogva Tata a Győr védelmét biztosító végvári rendszer egyik fontos eleme volt. Ekkor kezdték meg a külső várfal építését a rondellával és a külső vizesárokkal. Az Oszmán Birodalom rövid időre, 1558-tól 1566-ig elfoglalta. Amikor visszakerült a magyarok kezébe, elhatározták a védművek korszerű megerősítését.
 Egy elég nagy épületrész még egészen egyben van.
A vármúzeum is itt található bent. De most nem mentünk be.

A vár épülete 1954 óta a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont, melyben az állandó helytörténeti kiállítások, korszakok és témakörök szerint mutatják be a gyűjteményt. A legnagyobb gyűjtemény a római és a középkori kőtár, de akit nem hoznak lázba a régi kőfaragványok, annak is érdemes az emeleti kerengő leghíresebb részét megnéznie, a gótikus keresztboltozatú lovagtermet, melynek dísze egy hatalmas, rekonstruált Zsigmond-kori lovagalakos kályha. A helytörténeti kiállításon a tatai fazekasságot, a nevezetes rákos kerámiákat, és a tatai céhek történetét ismerhetjük meg.
 Kár... megtehettük volna... Majd legközelebb.
A várat 1568-1577 között Süess Orbán tervei szerint építették át. A 16. századi haditechnikának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek; a dél felé néző Ferrandót, a keleti sarkot védő Rosenberget és az észak felől a Kecskebástyát. Az első kettő az akkori várkapitány nevét örökítette meg, a harmadik neve a bástya kecskeszakáll alakjára utal. A nyugati, negyedik bástyát megjavították, meghagyták a 16. század közepén épített eredeti körbástya (rondella) formáját. A várat az Öreg-tó vizével elárasztott árokkal vették körül. A Bécs ostromára ostromára vonuló Kara Musztafanagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat. I. Lipót császár általános várromboló rendeletének végrehajtását (1702) a Rákóczi-szabadságharc akadályozta meg.
Ahogy végig megy az ember a várfal maradványok vonulatain, úgy lehet látni és érezni, hogy maga a vár épülete jó nagy volt.
1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg, és 1945-ig az Esterházy családtulajdona maradt. Uradalmi építőmestere, Fellner Jakab 1755-ben építette a vizesárkon átvezető, négy nyílású hidat és végében a vörös márványkeretes kapubejárót, ami máig a vár fő bejárata. Az új kapu és a török kori bejáró közé egy ellátott úgynevezett udvarbíró házat építettek börtöncellákkal és börtönkápolnával. Az épület emeleti részeire az Esterházy családlevéltára és gyűjteményei kerültek, a földszinten pedig lóistállót alakítottak ki. 1805-ben még öt áristomot (börtönt) alakítottak ki.
A 19. század elején tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak- és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. A déli oldalon a teraszhoz az angolkertben is tevékenykedett Charles Moreau építész tervei alapján egy kis zárt erkély kapcsoltak. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építettek, és ebben 1848-ig miséztek a raboknak. 1891-ben a tatai angol kolónia tagjai elkérték és megkapták a kápolnát anglikán templomnak. 1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. A Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit, és az emeleti ablakokat is az itáliai gótikát idéző módon építették át. Az épület belsejében a 20. század elején új lépcsőket és boltozatokat készítettek. Ez a munka széles körben ismertté tette, de történelmi hitelének nem használt.
A vár főépületén kívül még láthatunk kisebb másik épületrészeket is.
 Persze a több emeletnyi magas torony a leglátványosabb része.
A vár a tó felőli oldaláról szinte alig fér bele a fényképezőbe ( nem véletlen, hogy a sétányon tovább haladva távolabbról lehet csak a tó felőli oldalát jól lefényképezni, vagy  tóról)
 Romantikus kőfalak, romantikus boltívek és romantikus búvóhelyek....
A második világháború pusztítását követően a MADISZ Sirály Sportrepülő Szakosztály kapott benne helyett. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum, amely a Komárom-Esztergom megyei múzeumi szervezethez tartozik. A múzeumot Kuny Domokos keramikusról nevezték el. Az első Tatai Múzeumot 1912-ben Dornay Béla piarista tanár alapította, aki a gimnáziumban az ifjúság részére honismereti gyűjteményt állított össze. 1938-ban katalogizáltan, rendezetten, mint Tatai Múzeum szerepelt a piarista rendház helyiségeiben. A tervszerű, muzeológiai alapú gyűjtőmunka 1956 óta folyik.

A vár egyik felén az Öreg-tó csodálatos látványa vár, míg a másik oldalon egy várkapu a városba vezet. 
A vár külső falai mellett a vizesárok nyomai még mindig felfedezhetőek. Tata nincs híján a víznek.. mondják is, hogy 'Tata, a vizek városa'. 
S akárcsak a régmúlt időkben, a kapu keresztül most egy hídon lehet letávozni a vár területéről. S aki végig sétál a járdán láthatja kívülről is a még ma is látható magas várfalak. 
1965-ben indult meg a vár ásatása és feltárása. A várárok, a kazamaták illetve a vár kútjának régészeti feltárása még várat magára. 1974-ben a Kuny Domokos Múzeum a vár tíz termében megnyitotta állandó és időszaki kiállításait. 1997-ben nyílt meg a római, Pannónia provincia, Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített belső tér rekonstrukciója, amely teljességével a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse. A vár földszinti kiállítótermeiben még a korábbi kiállítás részeként kialakított római és középkori kőtár illetve régészeti emlékeket bemutató egységek láthatóak.
2000-ben új tárlat rendezése kezdődött, az épület részleges felújításával, rekonstrukciójával párhuzamosan. A szakaszosan megnyíló új állandó kiállítás már látható részei a tatai fazekasság, a 18. századi és 19. századi mezőváros, és a főúri élet, afajansz-manufaktúra emlékeit bemutató termek. Érdekes látnivaló a római szoba, amely a Brigetioból származó, falképekkel díszített szobának, egy egykori festett teremnek teljes rekonstrukciója. A 2. századból származó töredékeket 1961-ben találták Szőnyben, a pompeji stílusú falképek jelenetes mezői, a görög mitológia témáit dolgozzák fel.
Hát nem csodálatos ez a vár? S a város szívében! Ingyen, bérmentve, egy kellemes séta közben bárki megtekintheti és megcsodálhatja! Ki ne akarná egyszer ezt személyesen is látni.

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

2 megjegyzés:

  1. Ha tudná, hogy ezt a várat az Esterházyak anno teljesen leakarták bontatni és egy csodálatos kastélyt akartak a helyére építeni.Fellner Jakabnak megmaradtak a tervezett kastélyról pár tervrajza. A hidat is egyébként Fellner építette. A török korban az un.törökkori-átjárónál volt a bejárat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves 1960imi,
      Köszönöm szépen, hogy megosztja gondolatait, élményeit, tapasztalatait és tudását. Remélem, hogy az én élménybeszámolóimmal ezeket is sokan olvasni fogják.
      üdv. Kinga

      Törlés