2015. október 17., szombat

Igmándi Erőd


Igmándi Erőd
Komárom a történelemben egy különleges és fontos hely volt, mert nem csak 1, és nem is 2, hanem 3 erőd van a városban! Ebből a Monostori Erődöt néztük meg először. Ott megtudtuk, hogy a Csillagerőd épp felújítás alatt van. De a harmadik, az Igmándi erőd megtekinthető. Hát meg is kerestük.
Miután megnéztük a Monostori Erődöt - ha még nem olvastad volna a bejegyzést, akkor KLIKK IDE és megteheted - elmentünk megkeresni az Igmándi erődöt.
A térképen még anno jelöltem, úgyhogy nagyjából tudtam, hogy hol kell keresni. Ha érdekel, akkor nézd csak meg az én listámat és a hozzá tartozó térképet is KLIKK IDE .
Amúgy az Igmándi úton kell keresni. Nem igazán feltűnő 'jelenség' az autóútról. Ezt a nagy zöld dombot kell keresni.
A megállás a túloldalon lehetséges, de kifejezett parkoló nincs. Mi is ott álltunk meg ahol tudtunk. Majd az utcán átkelve mindjárt meg is találtuk a sétányt, ami az erőd körül van.
Úgy tűnt, hogy a sétány a bejárat felé visz. Legalább is nem láttunk semmilyen bejáratot a hosszú falsoron.
Itt az ablak melletti részen találtunk egy zárt kaput.
Be is kukucskáltam a résen...
Nem sok mindent lehetett látni. Úgyhogy tovább mentünk a sétányon, hátha van egy másik kapu is.
Ahogy a sétányon mentünk lehetett érezni, hogy ez az erőd is jó nagy! Ha ilyen hosszúak a falak, akkor biztos, hogy ez is jó nagy területet ölel körül. És akkor mi lehet még vajon a föld alatt?!
Ott ni! Ott egy másik kapu, s úgy tűnt, hogy nyitva is van.
Bátran be is léptünk, hogy akkor jöttünk megnézni az erődöt. Egy néni elő is jött egy kis helyiségből. S kérdeztük is, hogy meg lehet-e tekinteni. No meg hogy mit lehet látni, mert hogy látjuk, hogy ez is belépőjegyes.
Az Igmándi erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. A tervezők az erőd alaprajzát úgy alakították ki, hogy széles arcvonallal rendelkezzen, így biztosítva azt, hogy a lehető legtöbb löveg nézzen az ellenség irányába. A zárt erődudvar északi oldalát egy laktanya zárta le. Az udvarból alagutakon keresztül lehetett a koffereket és a vállkoffereket megközelíteni. Az erőd védelmét a szabályzat szerint egy-négy század és 16-20 löveg látta el.
1939 szeptemberétől 1941 márciusáig az erőd menekült lengyel katonák szállása volt, ezt követően lengyel katonai internálótábor, majd munkaszolgálatos laktanya lett.
A háború végén, a légitámadások idejére a környék lakossága a külső kazamatákat óvóhelyként használta. Az erőd 1945 és 1948 között szűrőtáborként működött: itt igazoltatták és osztályozták a nyugatról hazaérkezett katonákat és polgárokat.
Helyiségeit ezután műhelyek, raktárak és szükséglakások céljaira vették igénybe. 1966 óta a Klapka György Múzeum római kori kőtára működik benne.
S az még hagyján, hogy belépőjegyes... de a néni azt mondta, hogy nem biztos, hogy megéri bemenni, mert hogy most nincs annyi látnivaló. Kérdeztem, hogy a járatokban lehet-e menni. De azt mondta, hogy itt most az sem lehetséges. Úgyhogy úgy döntöttünk, hogy szinte a semmiért most nem megyünk be. Az a kőkiállítás, amit mutatni tudott volna, nem ért annyit. És hát a Monostori erődnél láttuk a lényeget... úgyhogy... szinte minimális 'veszteség-érzettel' távoztunk is az erődtől. Talán majd egyszer, ha újra erre járunk... és még a harmadik erőd is megtekinthető lesz... akkor majd ennek az erődnek is jobban a 'mélyére nézünk'. És Te talán már láttad?

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése