Tata - Kálvária, a Kápolna és a templomrom

Tata - Kálvária-domb, a Kápolna és a templomrom

Az őszi tatai kirándulásunk során szerettem volna megnézni a templomromot is, ami a Kálvária dombon található. Szerencsére az időnk is engedte, meg még az időjárás is jó volt. S mily nagy szerencsénk volt.... egyet keres hármat kap akcióban volt részünk. A rom miatt mentünk, és még egy kápolnát és egy kilátót is találtunk. 

Elég pontosan tudtam, hogy hol kell keresni a Kálvária dombot. Amikor régebben még itt éltem, jártam már erre, nem is egyszer. És mivel előző nap a városi dottó is eljött idáig, ezért még az útvonal emléke is nagyon friss volt. Simán elautókáztunk mi is a domb alatti területig. A Kocsi útról lekanyarodva a Fekete útra alulról, a Kocsi útról a Fazekas út irányába pedig felülről lehet megközelíteni a domb tetejét.

Mi alulról, a domb aljáról közelítettük meg.

Itt szép nagy tér található.

És afféle Stonehenge minta alapján kirakott kövek díszítik a területet.

Mi oda készültünk felmenni.

Nem tűnt lehetetlennek. Főleg hogy tudtam, hogy elvileg meg lehet mászni a sziklás domboldalt.... vagy így vagy úgy. És bizony hogy meg lehet mászni... főleg, hogy a nagy sziklamászó kedvvel rendelkező emberek testi épségére gondolván már korlátot is raktak. Ha már mászni akarnak, akkor legalább legyen mibe kapaszkodni. És milyen jól gondolták... így azért biztonságosabb még ha nem is tűnik elsőre veszélyesnek a terep. 

Kényelmesen és könnyedén hidaltuk le és át a szintkülönbséget. S a romok szinte már ott is voltak....

... ahogy a kápolna is.

Mivel a kápolna volt a feltűnőbb látnivaló, ezért előbb azt vettük szemügyre.

A kápolnát az itt álló XIV. századi, gótikus Szent János-templom részbeni elbontásával és apszisának felhasználásával – Fellner Jakab tervei alapján – 1755-ben építették. A barokk és rokokó stílusjegyeket egyaránt magán viselő épület mennyezetét barokk freskó díszíti.

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. Nevének előfordulása 1446-ból Zenthyvanhegye alakban olvasható. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett.1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.

A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.

Ahogy a legtöbb kápolnába, itt se tudtunk bemenni. De még a kulcslyukon keresztül se láttunk semmi érdekeset :(

Alaposan körbejártuk.Innen onnan lefényképeztük.

Aranyos kis kápolna.

S mindjárt mellette már ott a rom is.

Jól láthatóak a falvonulatok.

Sőőőt...távolabbról nézve úgy tűnik, mintha az egykori templom romos alapjaira építették volna fel a kápolnát. Mert hogy sikerült a magasból is megnézni :). A közelben az a szép magas épület ... az a magas sárga...

....egy kilátó, amibe volt szerencsénk felmenni :) Ha érdekel, hogy milyen  volt, akkor KLIKK IDE és megnézheted. Szóval fentről is meg tudtuk nézni...

És hogy a Kálvária-szoborcsoport körüli fal ahhoz tartozik-e vagy sem.... nem tudjuk... de olyan mintha az is a rom része lenne. A kövek biztos hogy az egykori régi templom részei voltak. 

A kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és Szent János apostol alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

A kilátóból ilyen jól néz ki....

... és a szobor csoport közelebbről.

Akárcsak a kápolnát, ezt is körbejártuk.

Innen megközelítve még egy információs táblát is találtunk.

A helyszínről... első kézből... még több tudnivaló a szoborcsoportról. Ha érdekel, akkor egy zoom és már olvasható is.

Közvetlen közelről is megnéztük.

Érdekes volt, hogy ennyi látnivaló volt ezen a Kálvária dombon egy helyen. Miután a kilátót is felfedeztük és megnéztük, indultunk is vissza. S látod... a korlátok... mutatták az utat és segítették a lejutást.

Mondtam, hogy nem veszélytelen! Úgyhogy csak azok közelítsék meg ebből az irányból, akik nagyon biztosak a hegy és sziklamászó képességükben. :)

Volt ám mélység... és gurulva meg seggen csúszva nem olyan kényelmes lejutni. :)

Van valami különleges, érdekes és szép ebben a tatai sziklaszirtben. És így hogy látnivalók sokasága veszi körbe. Megéri legalább egyszer megtekinteni a Kálvária-dombot Tatán és annak minden látnivalóját.

Tata egyik legérdekesebb látnivalója a város délnyugati részén magasodó kopár Kálvária-domb. A kietlen mészkősziklán megkapó látványt nyújt a Kálvária szoborcsoportja, a bájos, fehér falú kápolna, az ipari műemlék víztorony, és a fantasztikus panorámájú kilátótorony. Ráadáskánt a domb tövében találjuk a Szabadtéri Geológiai Múzeumot is.

Látod.... ne hagyd ki!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!