2015. október 18., vasárnap

Tatai hosszúhétvége

Tatai hétvége és a lehalászás

A tatai hétvége. Még nyáron szert tettem egy kuponos szállásra, ami egy nagyon jó kis 3 napos kirándulásra nyújtott nemcsak szállást, hanem számos kedvezményt is Tata és környékének megtekintéséhez. Sajnos a sorozatos elnapolás miatt elég későre sikerült leszervezni és szobát foglalni. A nyári kirándulásból őszi lett. Addig tologattuk, hogy októberben a nagy Tatai lehalászásra sikerült a kirándulást összeszervezni, szobát foglalni és el is menni. Viszont az új utazótársammal az oldalamon már valahogy nem a régi, megszokott forgatókönyv szerint zajlottak a dolgok.

1. nap

Elég későn tudtunk csak elindulni az egyéb teendők miatt. Túl sok mindent így első nap nem is lehetett már csinálni. De elég jó időt futottunk, és úgy gondoltam, hogy akkor talán a tatabányai Turult és talán még a barlangot is megnézhetjük.
Új útitársam, Szabolcs még úgy se láttam, és felvillanyozott, hogy akkor megnézhetnénk. És valóban olyan jó időt autóztunk, hogy még a Turulhoz is felértünk, világosban! De az időjárás nem volt valami kedvező, az eső még mindig csöpörgött, pedig kértem az égieket, hogy azért addigra elállhatna. A Turult még csepegő esőben néztük meg. De utána már elállt a maradék esőcske is és el is mentünk a barlangot is megnézni. KLIKK IDE és megnézheted, hogy milyen élmény volt ilyen időben megtekinteni.
A gyilkos szakadék melletti ösvényen mentünk a barlanghoz. Nem volt veszélymentes a felázott csúszós talaj! A barlangot sikeresen 'meghódítottuk'. Ilyen későn már nem volt senki és a szürkület is utolért minket. És hát Szabolcs szerint az állatkertre hasonlító bűz sem volt marasztaló és némi félelemre is okot adott. Úgyhogy siettünk is vissza a kocsihoz, hogy onnan végre a szállásnak vehessük az irányt. Így is tettünk és egyenesen Tatára tartottunk, hogy becsekkoljunk az Öreg-tó hotelban.
Érdekes formájú szálloda volt. És érdekes helyen, mert hogy elsőre nem is találtuk meg. Még a GPS sem tudta cím alapján megtalálni. Egy kis segítséggel azért meglett. El is foglaltuk átlagosnak mondható szobánkat. Majd igyekeztünk is még a félpanzió nyújtotta lehetőség keretin belül vacsorázni is. Így is lett, és hogy milyen jó volt. Bár furcsa volt a választék, de finom volt a vacsora, és jól is esett. Ha érdekel bővebben, hogy milyen volt a szálláshely, akkor KLIKK IDE.
És akkor jött az első nap lényege... a koncert. Mert hogy a fesztivál már javában zajlott, és egy érdekesnek tűnő koncert is volt, méghozzá Irigy Hónaljmirigy koncert! Szabolcs nagyon szerette volna látni, és engem is érdekelt, úgyhogy meg is néztük. Este volt, és hideg is volt, és csak egy kis playbackes koncert volt, de jó volt. Azon a kis színpadon nagyon mást úgyse tudtak volna csinálni, a Szekszárdi előadás azért mégiscsak színvonalasabb volt.


2.nap
A kora reggeli lehalászásra, ami az egyik fő látnivaló lett volna, nem értünk oda. :) Olyan korán nem tudtunk felkelni. Úgy voltunk, hogy majd megnézzük vasárnap, mert hogy akkor majd a távozás miatt úgyis időben fel kel kelni. Így hát később keltünk. Viszont a későn kelőknek úgy tűnik, hogy nem jár már a bőséges reggeli. Sajnos a kupon nyújtotta reggeli nem volt sem bőséges, sem igazán jónak nevezhető. Alig volt valami és az a kevéske kis szendvicsnek-való sem volt valami friss, főleg a kenyér. Hm... azért egy szállodában erre talán jobban kellene figyelniük. Szó mi szó én sem voltam elégedett, de egy kis vajas lekváros kaláccsal sokat emeltünk a reggeli fényén.
Így hogy a lehalászásról lemaradtunk és a délelőtt is jó gyorsan telt, elmentünk Komáromba, hogy megnézzük az erődöt. Ez volt ez egyik vágyam óhajom sóhajom, hogy legalább azt láthassam a Tatai hétvége során.
Úgy is lett.... végre azt is láttam! Még egy listás vár kipipálva. A nem túl ideális időjárási viszonyok ellenére jó volt. És nem is volt uncsi, mert ezen a hétvégén pont programok voltak. Emiatt persze kellett is volna fizetnünk extrát, még így is hogy a kupon keretein belül ingyen megnézhettük volna. Hát nem tudom hogy a Szabolcs mit csinált, de lebizniszelte, hogy ne kellejen fizetni és a kapott kedvezménykártyával ingyen bemehettünk. Ez így nagyon jó fogásnak bizonyult! Bizony! És az is volt, és nem csak amiatt, hogy ingyen bemehettünk, és hogy programnapok voltak, hanem azért is mert egy idegenvezetős csoporthoz társultunk és mi is hallgattunk, amit a csoport hallgatott. Nagyon jó volt. Sokkal jobb mintha csak úgy végigjártuk volna az üres járatokat.
Szabolcsnak kifejezetten tetszett, hogy így történt, és nekem is. És mivel nem volt olyan nagyon hosszú a vezetés, ezért elnézelődtünk még erre meg arra, és még a szalagon is túl. Tilosban jártunk, ami egyszerre volt izgalmas és aggasztó. De meglehet, hogy olyan érdektelen helyre keveredtünk, ahol már se madár, se ember nem jár, mert nem éri meg. Sikeresen visszajutottunk a publikusabb helyszínekre, és az erőd megtekintésére ezzel pontot is tettünk. KLIKK IDE, ha bővebben is érdekel, hogy milyen volt az erőd.No meg az Igmándi erőd... KLIKK IDE.
Gondoltam még megnézhetnénk a másik két erődöt is, mert hogy Komáromban nemcsak egy van, hanem 3! Méghozzá 3 különböző helyen. Az egyikre azt mondták, hogy épp felújítás alatt van, úgyhogy nem lehet megnézni. De a másikat igen, úgyhogy szerettem volna azt is megnézni. Kerestük is... végül is meg is találtuk. Nagyon hasonlóan nézett ki mint a nagy erőd, csak épp kicsiben. És oly annyira kisebb volt, hogy a belépő áráért csak egy kőgyűjteményt lehetett volna megnézni, meg a belső udvart, mert hogy itt még a járatok sem voltam láthatóak. Úgyhogy mégse mentünk be. Talán majd egyszer, ha már majd a harmadik erődöt is meg lehet nézni, és újra arra járunk.
Vissza a kocsihoz és irány Tata, hogy megnézzük, hogy ott milyen programok várhatnak még ránk.
Szabolcs kíváncsi volt az ír zenekarra. Még időben vissza is értünk Tatára úgy, hogy lássunk abból is valamit. Nem pont az a zene volt, amit mi gondoltunk és vártunk. De nem baj, legalább ezt is tudjuk. És mivel pont ebédidő volt... ezért pont időszerű volt, hogy akkor együnk valamit. S mi mást ehettünk volna, mint halat, ha már a nagy lehalászáson voltunk. Megkóstoltuk a halászleveket. Legalább is két különbözőt, hogy legyen azért viszonyítási alapunk, ha máshoz nem hát a hazaihoz. Annak ellenére, hogy biztos hogy hozzáértő, temérdek halászlevet látott s főzött szakácsok főzték, nem voltunk egyiktől se elájulva. Nyugtáztuk is, hogy ez a 'reggel még úszott és délben már esszük' halászlé nem az igazi. Az élmény azért jó volt és ez is kellett a fesztiválra. A fesztivál helyszíne szinte adta, hogy lépte nyomon lássuk a nagy Eszterházy-kastélyt is. Erről is találsz egy külön bejegyzést, KLIKK IDE.
Ebéd után finom forralt borral a kezünkben tettünk egy sétát a városban.
Hát persze, hogy a híres Tatai várat is megnéztük... legalább is kívülről. KLIKK IDE és egy teljes külön bejegyzést láthatsz a várról.
Téves dokumentálásom révén valamiért úgy volt bennem, hogy a tó felett magasodó épület (Tata egyik látványossága és büszkesége) - ami úgy néz ki mint egy kastély - az egyenlő a tatai kastéllyal. Ami persze már akkor gyanús volt, amikor nyugtáztam, hogy a kastély ott van mindjárt a tó mellett. Tán a nem túl finom halászlé, vagy az ütős forralt bor.... de egy kicsit összezavarta a gondolataimat. De legalább sétáltunk egyet, erre is... meg arra is.... készítettem képeket is... egy kicsit nosztalgiáztam is....
Így értünk pont a dottó indulására vissza a központba és mentünk is egy kört a dottóval is.
Bár hideg volt, és egyik oldalon a védőfólia is akadályozta a fényképezést, azért egész jó volt, hogy dottóval is körbenéztünk. KLIKK IDE és láthatod, hogy mennyi mindent láttunk a dottóról.
Meg is beszéltük, hogy ha lesz időnk, akkor vasárnap délelőtt még elmehetünk személyesen is megnézni az angol parkot és azt a kálváriát is.
A dottózásból pont a nagy koncertre értünk vissza. Szabolcs ezt is szerette volna mindenképpen megnézni. Engem sajnos nem hozott lázba a Kis Grófó koncert, dehát ez van.... kinek a pap....
Utána visszamentünk vacsorázni. Megint egészen jól kinéző és finom vacsorát kaptunk. S bár utazgatnunk kellett, mert elég messze volt a városközponttól a szálloda, de jó volt hogy visszamentünk és megmelegedtünk egy kicsit. Kint azért már elég hideg volt ahhoz, hogy hamar áthűljön az ember. És Szabolcsom a másik esti koncertet is szerette volna megnézni.  Este TNT nagy koncert volt! A nagy visszatérésük évében ők most nagy eseménynek számítottak. Az este és a hideg ellenére is voltak nézők bőven. Mi a megszokott távolságból néztük, és így is nagyon jó volt. Egy kicsit meg is könnyeztem az élményt, hogy oly sok idő után végre nekem is ilyenben lehetett részem. Az egész fesztiválról, élményeiről még több kép itt, KLIKK IDE.


3.nap
Ezen a reggelen sem sikerült időben felkelnünk, úgyhogy lehalászást most se láttunk. :( Viszont tegnap délután láttuk, hogy hogyan csinálják a speciálisan erre kialakított parton, úgyhogy arra jutottunk, hogy talán pont ilyen a reggeli órákban is. Vagyis már tegnap azzal az érzéssel tértünk nyugovóra, hogy igazából láttuk, hogy hogyan merik ki a halakat a hálóból, majd mérik le, és utána rakják a teherautón lévő hatalmas nagy fehér műanyag tárolókba. Szegény halak. Úgyhogy lényegében láttuk, hogy mit is mutatnak a lehalászás során. Így hát a reggeli korán kelés ismét elmaradt, inkább pihentünk és reggeliztünk egy jót. Ma sokkal jobb reggeli várt, ugyanis betértünkkor megkérdezték, hogy szeretnénk-e tojást reggelire. Hát persze hogy szeretnénk, miért ne! Főleg, hogy asztalon továbbra se volt nagy kínálat. A tojásos reggelivel azért elég jól laktunk.
Utána pakolás és kicsekkolás, mert hogy 10-ig el kellett hagyni a szállodát. Nem konkrétan a fesztiválra mentünk, hanem megnézni azokat a tatai látnivalókat, amiket előző nap nem láttunk közelebbről. Ilyen volt a kálvária kápolna és templomrom.
Úgyhogy elmentünk a sziklafalhoz a város szélén, és alulról másztunk fel, hogy megnézzük a romot (ami listán van) és kápolnát is. KLIKK IDE és Te is láthatod, hogy mi mit láttunk.
És ha már ott voltunk, akkor arra nagy magas építményre is kíváncsiak voltunk, ami úgy magasodott az ég felé, mintha egy kilátó lenne.... és valóban az is volt.

És hát amilyen kíváncsiak vagyunk, fel is mentünk a kilátóba - persze csak miután a feltüntetett telefonszámon az ajtónyitó bácsit elértük és oda is jött. Persze ez is pénzbe került mint minden.... csak épp pénz nem volt nálunk. Úgyhogy Szabolcsom visszaszaladt gyorsan pénzért én meg elbeszélgettem addig a bácsival. Így jutottunk fel a kilátóba és nézhettünk rá felülről a városra. Örülök, hogy ezt is megtettük, Még egy újabb érdekes élmény. Ilyen szemszögből még úgyse láttam Tatát (hiába éltem itt annyi ideig :( ) És Te? KLIKK IDE és Te is láthatod, hogy milyen volt a kilátás.
Ezután elmentünk még az angol parkba, hogy ott is sétáljunk egyet. Sajna a nagy kastélyt a fesztivál forgataga miatt nem tudtuk teljes szépségében megcsodálni, akkor legalább a Kis-kastélyt láthassuk. Bár a dottóból láttuk, de személyesen az igazi. És hát a romokat is meg kellett közelebbről nézni, amik a parkban vannak. KLIKK IDE és még több képet láthatsz a kastélyokról és az angol parkról.
Majd búcsút intettünk Tatának és utunk Tatabánya felé vettük. Bár sok látni és néznivaló nincs Tatabánya környékén, a két kedvencet -  a Turul és a barlang -  már az  első nap kilőttük, de azért akadt még egy..... Ott volt még a tatabányai élményfürdő, és úgy gondoltam, hogy ha Szabolcsot is érdekli, akkor megnézhetnénk azt is. Egy kicsit lubickolnánk, átmelegednénk mielőtt hazamegyünk.
Viszont előtte szerettem volna még egy romot megnézni a közelben. Időnk engedte, és Szabolcs sem ágált ellene, úgyhogy mentünk is. KLIKK IDE és Te is láthatod a romot. Szerencsére hamar meglett a rom egy rövidebb sétával, és a juhcsorda látványával újabb élményekkel lettünk gazdagabbak - épp egy birkácska születését is láthattuk, legalább is láthatóan épp akkor bújt ki. Egy kicsit néztük, de ahogy a gazdák közeledtek és a kis-gida is kezdett lábra állni, már nem akartunk zavarni, és mentünk is tovább, hogy akkor ebédelünk egyet... már nagyon esedékes volt.
Jóllakottan megterhelt pocakunkkal mentünk a fürdőbe, hogy megnézzük, hogy így őszi időben a tatabányai fedett élményfürdő mit tud nyújtani nekünk. Sajna ettől se voltunk elájulva. Meglehet azért mert hiányzott az az igazi meleg-vizű medence, gyógyvíz nem is volt. De nem csak ez... a buborékok nem akaróztak jönni, ahol meg voltak - nyomokban - azok valahogy mindig foglaltak voltak. Ez van. Nem volt az igazi, és nem is élveztük annyira, mint szerettük volna. De legalább lehetett mindent szép-kártyával fizetni. KLIKK IDE és láthatod, hogy milyen a fürdő az őszi időszakban.
Enyhén kiázva, fáradtan és sok új élménnyel tele útnak is indultunk haza, hogy azért még időben hazaérjük, hátha még egy finom vacsora is vár minket. Így is lett, azzal és egy nagy alvással zártuk a kalandos és programokban változatos hétvégét.
Ahhoz képest, hogy ősszel voltunk kirándulni, fesztivál is volt, meg hideg is... nem is volt olyan rossz. Sőőőt..... úgy érzem, hogy új útitársammal még sok jó közös élményeink lesznek! Nagyon várom már a következőt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése