Veszprém - Szent-Miklós-templomrom
Egyéb program végett Veszprémben jártunk, s mivel volt egy icipici időnk, ezért megkerestük ezt a romot. Aki esetleg már tudja, vagy olvasta, ide jártam tanulni, a Veszprémi egyetemre - bizony... az az épület ott a háttérben az egyik egyetemi épület. Szégyen-gyalázat, hogy annyi éven keresztül ezt a romot nem láttam. S miután a csodálatos templomrom listámra felvettem, rácsodálkoztam, és úgy éreztem, hogy szőrnyű bűnöm mielőbbi jóvá tételéhez ezt a romot meg kell keressem Tudnom kell, hogy hol van, hogy 6 éven keresztül egyszer sem estem át rajta.
Amikor a templomromokról készítettem a listát - ha még nem láttad volna akkor KLIKK IDE - a látnivalókat térképen is jelöltem. Tudod van az a szép térképem, amin Magyarország történelmi értékkel bíró látnivalóit jelöltem - ha még ezt sem láttad volna, akkor KLIKK IDE és már nézheted is a térképet.
Szóval... térkép szerint pontosan tudtam, hogy hol kell keresni. Így még jobban bosszantott, hogy hogy lehet hogy soha nem láttam annyi éven keresztül, hiszen nap mint nap ott jártam-keltem.
A Megyeház térhez mentünk, a múzeum előtt parkoltunk le. És pont ott parkoltunk le, ahol a feltételezett rom volt. Mindjárt meg is láttam a gyanús lépcsőket.
No meg a lépcső alján a táblát.
Egyértelmű volt, hogy jó helyen járunk, és jó helyen keressük. Már mentünk is fölfelé.
Hát nem épp betonlépcsők voltak, és erre nem is gondoltam, úgyhogy a vadiúj magassarkúm nem nagyon örülhetett a földes útnak, gaznak és dzsinzsának.
De hamar felértünk és ez a látvány fogadott.
Basszus! Tényleg itt a rom! Alig két köpésre az iskolától.
Ezt nem gondoltam volna, de most már ezt is tudom.
És még leírás is van kihelyezve.... már ha olvasható lenne. Gondolom a magukat vagánynak képzelő iskolások voltak. Szégyelljék magukat.
A várból dél felé vezető országút mentén kialakult Szent Miklós-szeg volt a legjelentősebb középkori városnegyed. A római időkből származó fontos kereskedőút – a via Magna, később via Regia – mentén kalmárok, iparosok, aranyművesek telepedtek le, a község ura a püspök és a káptalan volt. Aligha véletlen, hogy az első ízben 1237-ben említett Szent Miklós-egyházat a kereskedők patrónusának tiszteletére szentelték fel.
A török hódoltság alatt valamennyi veszprémi templom elpusztult. Középkori emlékek csak a székesegyház altemplomában, a Gizella-kápolnában és a Séd-völgyi Margit-kolostorban élték át a vészkorszakot, kisebb részletek kerültek napvilágra a Szent György-rotunda alapjából és a Szent Mihály-templom falából. Az újkorban a város kálváriájaként ismert dombtetőn ma teljességében feltárva, gondosan kiegészítve és konzerválva láthatók az egykori Szent Miklós-egyház falai – mintegy fél méter „magasságban”.
Nem könnyű megtalálni a Veszprém belvárosában, sűrű fákkal teli Erzsébet park fölötti magaslaton, a régi városfal romja mögött rejtőzködő emlékhelyet. Tőle nem messze az 1950-es években épült egyetemi város és az 1992-ben elkészült megyei kórház hatalmas épülettömbjei, körben nagy forgalmú főutak vonják el róla a figyelmet.
Ahogy ott álltunk be is ugrott, hogy az utcáról miért nem lehet látni és hogy miért nem láttam soha én sem, amikor itt jártam el nap mint nap. Hát ezért....
Egy furcsa fal húzódik a járda mellett (ezt a képet a Google streetview-nak köszönöm, mert ott akkor én sajna nem csináltam képet ), aminek a tetejére az utcáról nem lehet rálátni. És mivel semmilyen hatalmas nagy reklámtábla vagy nyíl nem mutatja, hogy látnivaló ott,... ezért akit nem érkelnek hasonló látnivalók, az nem is fogja tudni hogy ott van - lásd én és a 6 év :(
Tört dolomitkőből épült a templom a XIII. század első harmadában, a körülötte volt temetőt már az épület elkészülte előtt használták: sírjaiból XI. századi királyaink – Salamon, Szent László és Könyves Kálmán – pénzei kerültek elő.
Eredetileg egyhajós, keletelt tengelyű épület volt, négyszögletes szentéllyel. Többször bővítették. Nyugati oldalához tornyot építettek, északi falához sekrestyét és csontházat kapcsoltak, hajóját két középpillérrel megkettőzték, végül a szentélyt félnyolcszög-záródásúvá alakították át, és – a saroktámpillérek tanúsága szerint – beboltozták.
De én most már tudom, hogy ez a nem is kevés rom itt található. És most már Te is tudod, hogy hol kell keresni.
Miután megnéztük a romot mentünk is vissza a nem épp magassarkú kompatibilis lépcsőhöz. Visszafelé még egy ösvényt is találtunk ( lépcsőfokok nélkül ez még nehezebb terep volt), úgyhogy akár két kis 'túraútvonalon' is feljuthatunk, vagy épp le.
Örülök, hogy meg tudtuk keresni és nézni ezt a veszprémi templomromot a város közepén. Ha téged is érdekel és arra járnál....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Basszus, èn is Veszprèmben jàrtam egyetemre, ès èn sem làttam mèg sosem ezt a romot, pedig azóta is rengetegszer jàrtunk màr a vàrosban, felfedezni új, ès újrafelfedezni régismert helyeket. Na, most akkor gyorsan fel is veszem ezt a romot a listàmra! Köszönöm.
VálaszTörlés