Mivel a korábbi szekszárdi kiránduláson nem volt lehetőségem mindent megnézni, ezért biztos voltam benne, hogy még későbbre is marad felfedezni-való a városban. És bizony... egy ilyen kisvárosban is van és lesz még mit megnézni. Ezek közül egyet sikerült megtekintenem egy szép őszi délutánon.
Kellemes őszi délután volt és egy kicsit kikívánkoztunk a természetbe. Legalább is azt szerettük volna..... kirándulni, túrázni.... De aki későn indul meg az bizony már nem sokat tud tenni a korai sötétedésig. Mert hogy október vége felé azért már elég korán sötétedik és még a levegő is hamar lehűl. S mivel ezeket azért mi is tudtuk (fontos szabály, hanem akar az ember a macikkal aludni :), ezért fájó szívvel le is mondtunk a hosszabb és terjedelmesebb kirándulásról, s beértük Szekszárd egyik híres kis kápolnájának megtekintésével, amit én még úgyse láttam. :)
Kirándulótársam információinak köszönhetően hamar meg is találtunk a kápolnát. Egy kis térképes segítség, hogy hol kell keresni. De az élménytérképemen is megtalálod (pontosan ugyanezt, csak kevesebb zölddel :)
Könnyen megtalálható a kápolna, főleg ha még GPS is akad, akkor a Szekszárd Kápolna tér 10.-et kell kerestetni. És még parkoló is akad bőven (ingyen! :)
Viszont érdekes volt, hogy tárt kapu, kikövezett út, de még kitaposott ösvény sem fogadott. Meglehet, hogy talán be se lehetett volna menni??? Szó mi szó a kapu mellett méteres, kitaposott járat volt, de nem úgy tűnt, mintha az lenne a hivatalos útvonal. Az elején paráztam is, de mivel mások is jártak arra és kicsivel odébb egy szabadon járható lépcső is a területre vezetett (azon távoztunk), ezért talán nem követtünk el eget-verő bűnt a kápolna megközelítésével.
Bizony.... a fák mögött lapul a kápolna. Mutatom is.... ott :)
A szekszárdi műemlék Remete-kápolna 1751 és 1758 között épült barokk stílusban, amely a Balremete elnevezésű szőlőhegy dombján áll.Bizony.... a fák mögött lapul a kápolna. Mutatom is.... ott :)
Eszterházy Pál nádor leírásaiból ismerhetjük meg a Remete-kápolna történetét, ami szerint már a 11. században is kegyhely volt, de a törökök itt léte alatt elpusztult. Aztán az 1739-es pestisjárvány idején a szekszárdi népek megfogadták, hogy a járvány elmúltával a Szent Szűz születésének tiszteletére kápolnát építenek. 1757-ben került sor a kápolna felszentelésére és hamarosan kedvelt búcsújáró hely lett.
A lépcső tetejéről, közelebbről. Így már látszódott, hogy valóban egy templomocska bújik meg a hatalmas lombkoronák közt.
ÉS bizony.... műemlék!
Sajnos bemenni, de még bekukucskálni sem tudtunk :( Úgyhogy rejtély maradt, hogy milyen is lehet belülről. Persze a leleményesek úgyis találnak képet a neten, a gúgli mindent tud. :)
A kápolna főoltárának közepén két angyal tartja a mariazelli Mária-kegyszobor méreteiben is egyező másolatát, ezt a szobron egy pecsét igazolja. Ez a kegyszobor korábban egy bécsi kolerakórház kápolnájában állt, azonban a kórház gondnoka egy szekszárdi polgárnak ajándékozta az 1800-as évek elején. Így került a Remete-kápolna főoltárára. A szobor vitrinjét Theisz Ádám üvegmester és asztalos készítette. Az oltár egyik oldalán Szent Péter és a másik oldalán Szent Pál apostolok szobrait láthatjuk. A másik oltár gazdag rokokós díszítésű, az oltárképe a kis Máriát és Szent Annát ábrázolja.
Körbejártuk, megnéztük elölről, hátulról, jobbról, balról. Talán hátulról a legszebb. Így lehet látni, hogy nem is olyan kicsi ez a kápolna, ami szinte már egy teljesértékű templomnak néz ki.
Azóta is hagyományosan megtartják szeptember 8-án a Kisboldogasszony napi búcsút. Régen a templom gondozásán ferences barátok dolgoztak, akik a kápolna mellett állt remeteházban laktak, erről az egykori remeteházról kapta a Remete-kápolna elnevezést. Egy másik történet szerint ezen a várostól távol eső erdős területen hajdanán egy ismeretlen nincstelen férfi telepedett le, aki teljes visszavonultságban szigorú remete életet élt. A férfi életmódjának híre rövidesen városszerte elterjedt, és többen is csatlakozni kívántak hozzá. Ezekről a remete életet élő férfiakról lett elnevezve később a kápolna és a közeli forrás is, amely nem csupán üdítő vizéről, hanem csodás gyógyító hatásáról is híres lett.
A templom mellett egy kinti oltár is látható. Régen mintha padok is lettek volna itt, de most már csak a földből kiálló betonköveket lehet kerülgetni.
D azért nem néz ki rosszul...
A Remete-kápolna mellett több száz éves illatosan virágzó hársfák árnyékában kálvária vezeti fel a híveket a Szenvedő Krisztus szobrához. A kálvária korábbi stációképei már menthetetlenek voltak, azonban azok helyett 1990-ben Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor készített szép domborműveket.
Meg is néztük volna közelebbről, ha nem lett volna olyan iszonyat meredek felfelé az a domb. Úgyhogy csak így távolról....
A kápolna mellett található a Remete-forrás, melynek története ismeretlen, azonban gyógyító erejéről tanúskodnak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. A forrásnak rendkívül, tiszta, hideg és kellemes íze van, a helybéliek szívesen isszák, ezért helyközi buszjáratot is indítottak a kápolnához.
A forrást a már említett lépcsőn lefelé haladva, a lépcső aljánál az út mellett találtuk meg mi is. Kép sajna nincs :(
Hát ennyi volt a rapid kirándulás. Nem volt rossz, néha ilyen is kell.
És ha Téged is egyszer érdekelne, vagy csak arrafelé kirándulnál....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Örülök hogy arra (is) jártak. Szegediek vagyunk, és szinte minden évben elmegyünk kirándulni Szekszárdra(csak 154 km Szegedtől). Ez a vidék számunkra a legközelebbi és legkönnyebben elérhető "hegyvidék". Mi felmásztunk a Kálvária tetejére. Fantasztikus az élmény, ugyanis a szemközti domb meredek volta miatt, perspektivikusan (egy kis túlzással) hatalmas hegységben érezhetjük magunkat.
VálaszTörlés:) De jó hallani, hogy az alföldiek olyan örömmel járnak felénk kirándulni, mint amilyen örömmel én megyek ama vidéket megcsodálni!
Törlés