Hétvége Magyarhertelenden és Orfűn
A jó időre való tekintettel új útitársam szeretett volna hétvégén is elmenni valamerre. De hogy ne legyen túl költséges, még ő dobta fel, hogy akkor mehetnénk akár sátorozni is valahova 1 vagy 2 éjszakára. A két éjszakából aztán csak egy lett, így hogy a nem is olyan távoli Magyarhertelendet választottuk. És hogy nehogy megunjuk, még Orfűt is beterveztük.
1. nap
Szombat reggel nyugodtan indultunk. Tök jó volt, hogy nem csak a fürdő és a semmittevés volt a cél. Útitársam is szívesen vette, hogy más dolgokat is megnézünk útközben, úgyhogy elég izgalmas ígérkezett a hétvége!
Majd elindultunk Orfű irányába. viszont ha már arra mentünk, akkor mondtam Szabolcsnak, hogy a lehető legrövidebb úton lehet hogy megkereshetnénk azt a Kantavárat is. Tudtam, hogy hol és merre van, mert felkerült a Magyarország várai listámra ( ha még nem láttad volna, akkor KLIKK IDE), no meg a térképre is, ezen még azt is láthatod, hogy pontosan hol is van KLIKK IDE.)
A kemping eléggé kívül esett a városon, úgyhogy nem sokan mehetnek már oda kempingezni. Főleg, hogy a fürdőhöz közel másik kettő kemping is van. De úgy voltunk.. ha már a bicikliket hoztuk.... és olcsó... akkor nekünk ott is jó lesz. Minél olcsóbb annál jobb nekünk. Főleg, hogy ez most egy olcsó hétvégi kiruccanás kellett volna legyen.
Tök jó délutánunk volt. Bár az idő lehetett volna melegebb is, mert így még a meleg víz is egy kicsit hűvösnek tűnt. De a fesztivál programjai feldobták az ott töltött időt. S bár ki kellett jönni, mert hogy az esti fürdőzés előtt bezár a fürdő és után megint kinyit, csak hogy megint meg kelljen venni a jegyeket. Ez annyira nem tetszett... de hát mit volt mit tenni?!? Úgyhogy távoztunk is, és visszafelé megnéztük a falunapokat. Ezt a kíváncsi Szabolcsot. Mondtam neki, hogy nem lesz semmi extra.... de csak-csak megnéztük, hogy milyen egy ilyen kicsit helyen egy falunapi ünnepség. Hááát.... azt hiszem, hogy az ilyen még felénk is nagyobb.
Ha már bezárt a fürdő az esti program előtt, akkor visszamentünk a kempingbe és vacsoráztunk egy jót.
És mivel időre mentünk a Termálfürdőbe az éjszakai fürdőzésre és az előadásra, ezért nem is időztünk túl sokáig. Már mentünk is. Nem volt olcsó az esti jegy... amit szintén nem értettünk. Talán több embert vonzott volna vissza estére a fürdő, ha egy kicsit vonzóbbak lennének az árak is. De szerencsénk ... nagy, nagy szerencsénk, s miután bejutottunk már csak az esti előadás érdekelt minket. Ilyenen még nem voltunk... fesztivál is.. esti műsor is... és még a medencéből is lehet nézni! Már csak az élmény kedvéért is megérte visszamenni.
Nem volt rossz az előadás, de nem színdarab volt, hanem inkább egy 1 órás zenés est. Kitartóan ültünk az estére már sokkal melegebb vízben. Majd megnéztük még a benti fürdőt is. S így, hogy nappal már mindent felfedeztünk, nem éreztük úgy, hogy olyan sokáig kéne maradni. Így is már sötét volt, és még vissza is kellett érnünk valahogy a kempingbe a sötétben... az autóúton biciklizve.... nem volt veszélytelen.
De legalább volt hol aludnunk ! Mert hogy sátor állításkor nem lett meg a gumimatracnak a szelepe és így azt nem lehetett azt felfújni! Szabolcs tiszta ideg volt... és hibába kerestük az elején,....s lehet, hogy csak a kivételkor esett ki... de nem találtuk. Mikor először mentünk vissza még az otthoniakat is megbolygattuk emiatt (ha már nincs meg legalább tudjuk, hogy nem-e otthon fekszik-e a földön, mert akkor nem is keressük hiába). És már úgy voltunk, hogy ha nincs más megoldás, akkor majd alszunk a kocsiban. És milyen nagy szerencsénk volt már megint! Amikor vacsora előtt Szabolcs elkezdte kipakolni a kocsit, hogy megnézi, hogy egyáltalán elférünk-e, akkor egyszer csak megtalálta! A fránya! Beesett a pótkerék szintjére! Szegény otthoniak...,de a lényeg, hogy meglett... és mindjárt fel is tudtuk fújni estére a matracot, és volt hol rendesen aludjunk! Nagyon gáz lett volna, hogy eljövünk pihenni, a sátrazást örömeit élvezni, és akkor nemhogy aludni nem tudunk a recserücse földön, de még fel is fázunk azon a szokatlanul hideg estén.
Úgyhogy az ágy bekészítve, pokrócokkal jól felszerelve várt minket este a sátrunk az esti fürdőzésből. Jó mozgalmas napunk volt... úgyhogy aludhattunk is volna.. ha épp nem dübörög a falunapról az éjszakai zene. Nagyon nehezen és későn tudtam csak elaludni ( nem is értettem azokat, akik meg ott bent laktak a faluban, hogy ezt hogy bírták). S nagy nehezen elaludtunk... de hajnalban már megint volt valami a sátrunk körül... valami nemcsak hogy motoszkált, de még neki is ugrott a sátornak... gondoltunk kutyára.. macskára... sündisznóra. De az info, amit másnap megtudtunk!! Főleg miután eltűnt Szabolcs papucsának a fele. A hiábavaló keresés és a végén a csodával felérő megtalálása után tudtuk meg.... hogy egy róka volt! Róka jár be a kempingben és hajlamos széthordani a kempingezők kint hagyott cuccát. Hát majdnem hogy Szabolcs papucsa bánta. De úgy tűnik, hogy az égiek nagyon szeretik ezt az embert, mert hogy az utolsó pillanatban... szinte már kifelé tartottunk a kempingből... kész csoda volt, hogy meglett. Úgyhogy még ez is jól végződött.
Csak hát milyen jó lett volna egy nagyot aludni és pihenni!
És mivel időre mentünk a Termálfürdőbe az éjszakai fürdőzésre és az előadásra, ezért nem is időztünk túl sokáig. Már mentünk is. Nem volt olcsó az esti jegy... amit szintén nem értettünk. Talán több embert vonzott volna vissza estére a fürdő, ha egy kicsit vonzóbbak lennének az árak is. De szerencsénk ... nagy, nagy szerencsénk, s miután bejutottunk már csak az esti előadás érdekelt minket. Ilyenen még nem voltunk... fesztivál is.. esti műsor is... és még a medencéből is lehet nézni! Már csak az élmény kedvéért is megérte visszamenni.
Nem volt rossz az előadás, de nem színdarab volt, hanem inkább egy 1 órás zenés est. Kitartóan ültünk az estére már sokkal melegebb vízben. Majd megnéztük még a benti fürdőt is. S így, hogy nappal már mindent felfedeztünk, nem éreztük úgy, hogy olyan sokáig kéne maradni. Így is már sötét volt, és még vissza is kellett érnünk valahogy a kempingbe a sötétben... az autóúton biciklizve.... nem volt veszélytelen.
De legalább volt hol aludnunk ! Mert hogy sátor állításkor nem lett meg a gumimatracnak a szelepe és így azt nem lehetett azt felfújni! Szabolcs tiszta ideg volt... és hibába kerestük az elején,....s lehet, hogy csak a kivételkor esett ki... de nem találtuk. Mikor először mentünk vissza még az otthoniakat is megbolygattuk emiatt (ha már nincs meg legalább tudjuk, hogy nem-e otthon fekszik-e a földön, mert akkor nem is keressük hiába). És már úgy voltunk, hogy ha nincs más megoldás, akkor majd alszunk a kocsiban. És milyen nagy szerencsénk volt már megint! Amikor vacsora előtt Szabolcs elkezdte kipakolni a kocsit, hogy megnézi, hogy egyáltalán elférünk-e, akkor egyszer csak megtalálta! A fránya! Beesett a pótkerék szintjére! Szegény otthoniak...,de a lényeg, hogy meglett... és mindjárt fel is tudtuk fújni estére a matracot, és volt hol rendesen aludjunk! Nagyon gáz lett volna, hogy eljövünk pihenni, a sátrazást örömeit élvezni, és akkor nemhogy aludni nem tudunk a recserücse földön, de még fel is fázunk azon a szokatlanul hideg estén.
Úgyhogy az ágy bekészítve, pokrócokkal jól felszerelve várt minket este a sátrunk az esti fürdőzésből. Jó mozgalmas napunk volt... úgyhogy aludhattunk is volna.. ha épp nem dübörög a falunapról az éjszakai zene. Nagyon nehezen és későn tudtam csak elaludni ( nem is értettem azokat, akik meg ott bent laktak a faluban, hogy ezt hogy bírták). S nagy nehezen elaludtunk... de hajnalban már megint volt valami a sátrunk körül... valami nemcsak hogy motoszkált, de még neki is ugrott a sátornak... gondoltunk kutyára.. macskára... sündisznóra. De az info, amit másnap megtudtunk!! Főleg miután eltűnt Szabolcs papucsának a fele. A hiábavaló keresés és a végén a csodával felérő megtalálása után tudtuk meg.... hogy egy róka volt! Róka jár be a kempingben és hajlamos széthordani a kempingezők kint hagyott cuccát. Hát majdnem hogy Szabolcs papucsa bánta. De úgy tűnik, hogy az égiek nagyon szeretik ezt az embert, mert hogy az utolsó pillanatban... szinte már kifelé tartottunk a kempingből... kész csoda volt, hogy meglett. Úgyhogy még ez is jól végződött.
Csak hát milyen jó lett volna egy nagyot aludni és pihenni!
2.nap
Kocsival a rossz út miatt csak egy kis darabon mentünk, a többit sétával tettük meg. És valóban... nemcsak hogy a tábla mutatta, hogy életveszélyes és nem lehet megnézni.. de teljesen le volt zárva és nem lehetett felmenni. S a kilátó állapotát elnézve - bár nem volt feketére égve, ahogy az ember elsőre elképzelné - de a tartó rudak több helyen is mintha szétrobbantak volna. A sérüléseket látván lehet hogy még akkor se mentünk volna fel, ha épp nincs lelakatolva az egész. Úgyhogy csak kívülről tekintettük meg. De legalább megnyugodott kicsi szívünk, hogy nem vertek át minket, és legalább ezt is, még ha ilyen formában is, de láttuk. KLIKK IDE, és láthatod közelebbről a villám okozta károkat.
A látnivalók is pont útba estek a biciklizés során. Így néztük meg a Malommúzeumot és a Vízfő-forrást is. KLIKK IDE, mert erről is van egy külön bejegyzésem!!!
Miután megettük a finom kaját mentünk is tovább a bicikliutunkon. Volt még mit letekerni. A bicikli úton és egy kicsit az úton is haladva hamar megkerültük a tavat.
Ittunk egy finom kávét, egy-két fürdés, s utána már pakoltunk is.. hogy akkor haza is kellene érnünk.
A GPS szerint Dombóvár irányába sokkal közelebb vagyunk és gyorsabban hazaérünk... és ha már a GPS így látja... hát arra mentünk haza.
A GPS szerint Dombóvár irányába sokkal közelebb vagyunk és gyorsabban hazaérünk... és ha már a GPS így látja... hát arra mentünk haza.
Estére eléggé fájt a fejem. És hogy hogy leégtem! Milyen becsapós volt a mai nap! Így jártam... már megint...
Ennek ellenére jó volt! Sok látnivalóval... változatos programmal... utazással... egy egyszerű hétvége... amit csak úgy eltöltöttünk máshol.. mégis mint egy kisebb nyaralás. Tetszett... a régebbi kalandos hétvégéimre emlékeztetett. Remélem, hogy lesz még ilyen... persze napszúrás nélkül. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése