Élménytérképem !!!

2023. április 7., péntek

Budapesti élménynapok

 Budapesti élménynapok

Nem is tudom, hogy mikor volt hasonló utoljára, hogy Magyarországon voltunk napokig és egy kis időt szántunk kirándulásra is! De most végre... több év után... amit reméltem, amit szerettem volna, amiben bíztam, hogy a magyarországi kirándulásokról sem kell örökre lemondanom. És most megadatott egy! és nem is csak egy nap, hanem 3 napot tudtunk eltölteni új élmények felfedezésével!
Tény és való, hogy olyan időjárási körülmények voltak éppen - felhős, esős és felettébb hűvös idő - hogy általában ilyenkor nem is indul meg az ember semmilyen kirándulásra sem. De hát ha nekünk most volt időnk, akkor ezt kellett beosztani. Ha már az időjárás barátságtalan volta miatt nem igazán lehetett túl sok mindenből választani, maradt a klasszikus kirándulás-típus, a városnézés!!! 
S ha már város.. akkor mi is tudna még újat mutatni... hát a főváros! Így esett a választás Budapestre!
 
1. nap
Az első  nap zöme sajna el is ment a hezitálással, a késői indulással és az útba eső ismerősök gyors meglátogatásával. Így délután már nem sok időnk volt látnivalókat felkeresni. Ezért egy állandó, rég látott vagy talán még soha nem látott célpontot választottam, a Citadellát!
A GPS segítségével gyorsan oda is találtunk. Bár nagy meglepetés volt (nem épp pozitív), hogy az utolsó felfelé vezető útszakasz le volt zárva. És máris a jaj! Csak nem pont most újítják fel?!?!?
De bizony igen! Az egész rész le volt zárva! A körülötte lévő parkba be lehetett sétálni. Gondoltam ha más nem.... akkor legalább egy séta a parkban és hátha így is láthatjuk majd messziről.
Meg is indultunk... s kíváncsian vártuk, hogy mit fogunk látni.
Bár az emberek lelkesen sétáltak... és mintha abba az irányba... úgyhogy mentük mi is. És hát persze hogy le volt zárva... nem is akárhogy! No de akkor mit keresnek ott fent a turisták? És hogy tudtak odamenni. Úgyhogy mentünk is, hogy megnézzük, hogy mit lehet megnézni  :)
Ha érdekel, hogy egy lezárt Citadellából mit lehet látni, és hogyan lehet mégis élménnyé formálni egy ilyen kirándulást, akkor KLIKK IDE és megnézheted a külön bejegyzésben.
Megnéztük ami meg lehetett, s bizony a látvány, a budapesti látkép volt az ami mindent vitt és bearanyozta a délutánunkat. Majd visszasétáltunk a parkon keresztül az autóhoz. És már mentünk is az alig egy órával azelőtt foglalt szálláshelyre! Még jó hogy létezik a Booking! Amúgy így is meredek volt, hogy szállás nélkül indultunk meg. Aztán azt is csak délután néztük és foglaltuk. Még jó, hogy mindig akad egy olyan szállás, ami a lényegi dolgokat tekintve megfelelő. Nem semmi, hogy Bookinggal milyen bátrak lettünk! 
Így hogy meglett a szállás, már nyugodtabban kocsikáztunk végig a városon. És mielőtt a szálláshelyre mentünk volna a Westendben még a vacsorát is megejtettük - tutira mentünk és KFC volt a befutó.
Azt hiszem, hogy a választott szálláshelyünk nem is volt olyan rossz, de legalább is célnak teljesen megfelelt. Ha kíváncsi vagy rá, hogy last minute-ben mit találtunk, KLIKK IDE és megnézheted a szállásról szóló külön bejegyzést.






2. nap


Másnap sem volt jobb az időjárás... mire kikászálódtunk a szobából, reggeliztünk - figyeltem, hogy legyen benne az árban -  és így nem is kellett annyit kajára szánnunk.
Szóval a reggeli után az esős hűvös idő ellenére megindultunk. Amolyan 'szemerkélős, neszesemmi, nem érzed, de csak megázol' eső volt, de ezt Tirolban már megszoktuk, úgyhogy összekaptuk magunkat és megindultunk. Ha már itt vagyunk, akkor legalább egy kicsit kiránduljunk...nézzünk meg valamit... ne menjen kárba a nap.
A Margit-sziget vonzott nagyon, mert ott még soha nem jártam! Reméltem, hogy egy szép nagy, mindent bejárós és megtekintős kirándulást a kellemetlen időjárás ellenére tudunk tenni.
Úgyhogy szemerkélő esőben irány a sziget. Láttuk, hogy mások sem félnek az esőtől...még esernyő sincs... akkor tényleg szinte  meg sem fogjuk érezni. De hogy a szerencsénk... vagy csak megsajnált minket a jóisten, mert hogy mire beértünk a szigetre és leparkoltunk elállt az eső! 
Nem igazán tudtam, hogy mire számítsunk. Csak azt tudtam, hogy szigeten számos látnivaló van... és még romok is. Úgyhogy lesz látnivaló! Csak meg kell keresni... s közben felmérni, hogy mi más minden látható még. Ha kíváncsi vagy, hogy mi mindent láttunk a Margit-szigeten, akkor KLIKK IDE és külön bejegyzésben részletes beszámolóban megnézheted.



Annak ellenére, hogy az időjárás nem épp barátságosan kezdte a napot... és utána is nehezen engedett.... meglepően sokan is voltak a szigeten! Sétáltak, futottak, bicikliztek, kicsi-kocsikáztak... és az eső is tartotta magát. Sétáltunk egy nagyot és mindent megnéztünk, amit a szigeten látható... legalább is majdnem mindent. Az elején szereztünk egy térképet is! Ha már ott volt a tábla... S így biztos, hogy minden említett pontot és látnivalót megtalálhatunk.
S ha mégse nézted volna végig a külön bejegyzést... itt egy kis ízelítő a leglátványosabbakról, amikről külön bejegyzéseket is készítettem:

Szent Mihály kápolna avagy a Premontrei konventKLIKK IDE és külön bejegyzésben a képek és a leírások.

Domokos rendi apácakolostor KLIKK IDE és külön bejegyzésben a képek és a leírások.

A Ferences kolostor romjai, KILKK IDE és külön bejegyzésben megnézheted bővebben.

A Margitszigeti vadaspark, ha érdekel, hogy milyen állatkert lehet a szigeten, akkor KLIKK IDE és részletes külön bejegyzésben megtekintheted.

Egész jó volt a szigeten tett kirándulásunk! És változatos! No meg nem is volt megerőltető a séta. Talán jobb időben örömtelibb lett volna, tán élvezhetőbb is... de így is jó volt! És legalább most már tudjuk, hogy mi van a szigeten, hogy miért érdemes oda menni és mit lehet ott látni, találni.

Egy élmény volt... és az a kb.3-4 óra elég is volt, mert hogy addigra már egészen átfagyott orrunk s az ujjaink. Azért mégiscsak szokatlanul hideg volt áprilishoz képest. De az élmény meglett és megint gazdagabbak lettünk. Nagyon tartalmas és élménydús séta volt! Örülök, hogy a kellemetlen időjárás ellenére bevállaltuk, és hogy bejártuk a szigetet amennyire csak tudtuk.
Majd irány egy meleg hely, egy meleg vacsora a Dunaplázában... kínait választottunk...de csak sz ízletest és finomat :) ... hogy jól essen, no meg hogy átmelegedjünk!
S bár volt még időnk az esti órákban... s a mozi téma is felmerült... de szó mi szó... nem tetszett egyik film sem, hogy annyi pénzért beüljünk mozizni.
Így hát inkább elmentünk autózni egyet. A párom nagyon szeret autózni, s nem volt ellenemre, hogy lássuk a várost az esti fényekben. A gondolat nagyon jó volt és elképzeltem, ahogy a várost az esti fények pompájában láthatjuk.. talán még egy olyan kilátót, vagy egy olyan helyet is találunk. De ez utóbbi gondolat már túl sok volt az égieknek és nem tudtak csodát tenni... az eső nem várhatott már tovább, úgyhogy mire visszatértünk az autóhoz addigra már belehúzott. Így indultunk gyors autós városnéző körútra. Sajna vízcseppes ablakon keresztül nem épp a legélvezetesebb a látvány...  

Azért igyekeztem úgy képet csinálni... összhangban az ablaktörlővel... hogy némileg esőcseppmentes legyen és kevésbé homályos.
Tény és való, hogy Busapest nagyon szép az esti fényekkel.
Amennyire nem szeretem a nagyvárosokat... és Bp. sem a kedvencem... főleg nappal... az esti kivilágításban annál szebb volt! Kár hogy esett az eső és így eléggé korlátozta a kilátást.
Az esti körutat így nem tudtuk igazán kihasználni.... de a lehetőségekhez képest a fránya időjárás mellett is kihoztuk belőle azt amit lehetett.
Pár kép ízelítőnek.. hátha mást is megihlet az esti budapesti kocsikázás.


A lánchíd pont nem is volt kivilágítva... és nem is lehetett használni... hmm... még itt is felújítási munkák. Valahogy mostanság mindig belefutunk az ilyenekbe.
A parlament gyönyörű volt!



3. nap

Harmadnap már mentünk haza. De mivel esővel indult a nap nem is volt túl sok reményünk, hogy bármit is lehetne csinálni a mai napon. A reggeli közben sem lettünk okosabbak...ezerrel böngésztük az időjárás előrejelzéseket, hátha valamelyik valami mást mond. De nem láttunk semmit... még más városok irányába se... egész Magyarországot beborító felhőzet és eső.... ezt képtelenség volt kikerülni. S úgy is pakoltunk össze, hogy már csak hazaút lesz ebből.
Ennek ellenére... osztrák tiroli módin... a szemerkélő esőtől nem megijedve... s látván, hogy nem mindenki sétál esernyővel a kezében... csak elmentünk az egyik közeli látnivalóhoz.
Úgyhogy maradtunk... gondoltam, ha csak kívülről is... de megnézhetnék egy-két romot... azok nem tartanak sokáig... és tán még esernyővel is megtekinthetőek. Így megcéloztuk az Aquincumot! S lám! Addigra az eső is alább hagyott és esernyő nélkül végig tudtunk nézni a nem is kicsit múzeumot!
Volt ám látnivaló... és sétálnivaló is... úgyhogy elég sok időt töltöttünk ott. S így, hogy még az eső sem esett...a hideg ellenére a maga módján tudtuk élvezni. Ha érdekel, hogy milyen kincs rejtőzik Budapest szívében, akkor KLIKK IDE és külön bejegyzésben részletesen megtekintheted. Lenyűgöző volt, nem is gondoltam, hogy ilyen is van Budapest városában. És még a keresős-játékot is végig csináltuk a sétánk során... így még élvezetesebb volt, mint csak sebtében végig menni. Élmény volt! Nagyon jó, hogy úgy döntöttünk, hogy mégis csak megnézzük !!

Után megbeszéltük, hogy ha már úgyis a városból kifelé tartunk, akkor útba ejthetünk még egy-két egyéb szabadon megtekinthető romot is.  Úgyhogy mindjárt utána megnéztük az út másik oldalán lévő Polgári Amfiteátrumot. KLIKK IDE és külön bejegyzésben erről is többet láthatsz.
Gyorsan megtaláltuk. A parkolás viszont nagyon necces autóval...főleg mindjárt a rom mellett meg lehet állni. a páromnak sikerült megoldani, úgyhogy már szálltam is ki, és egy kis ebéddel a kezünkben körbe sétáltuk ezt a romot is. A rom bár nem mondható kicsinek... de nagynak sem. És nincs elzárva, belépőt sem kell fizetni. Jó volt látni, hogy nyitott terepen is egész jó állapotban vannak a romok és szabadon megtekinthetők.
Majd a Flórián téri római romot kerestük meg. Ezt még egyszerűbb volt megtalálni, leparkolni és megközelíteni is. Viszont itt már nem találtunk annyi romot... inkább amolyan dísz jelleggel volt egy-két oszlop és egy kisebb várfal-rész. De az öröm, hogy megtaláltunk és ezt is meg tudtuk nézni különösebb kitérők és kerülők nélkül, nagyon jól jött ki. Külön bejegyzésben, KLIKK IDE, te is láthatod, hogy mi mit láttunk. Amúgy utólag megtudtam, hogy sokkal több mindent is láthattunk volna ott... de hát aki nem veszi az időt az előre tájékozódáshoz... sebaj... ez most nekünk spontán kirándulás volt.
És végül a városban beljebb a Katonai Amfiteátrumot kerestük meg. Nem mondom, hogy nehéz volt, hiszen az út mindjárt ott vezetett el mellette. No de, hogy parkolót találni?!?!??? Belvárosban?!? És ami még furcsább volt, hogy autóból nem is láttuk elsőre, hogy hol lehet bemenni, hol a kapu... úgyhogy mentünk egy nagy kört, és azt figyeltük, hogy egyáltalán be lehet-e menni...és ha igen (mert hát voltak bent emberek, kutyákkal is), akkor csak van egy kapu, amin be lehet menni az elkerített romhoz.
A nagy kör után megtaláltuk. Nem volt feltűnő a kicsi fémkapu, amit mindenki csukott maga után. De megtaláltuk!! És ha már ott voltunk, akkor be is mentünk, és gyorsan körül néztünk. Hasonló volt mint a másik, de mintha nagyobb lett volna, és az egyik oldalán lényegesen nagyobb és magasabb rom maradt meg, mint a másik oldalán. Láthatóan sokan betérnek sétára, vagy csak kutyát futtatni. Mi is gyorsan megnéztük, s ha érdekel még több, akkor KLIKK IDE a külön bejegyzéshez.

S az eső újra kacérkodni kezdett... s az idő is elég jól elment... Így további felfedezésekre már nem futotta időnkből - pedig milyen jó móka lehetett volna. Szeretem az ilyen kalandokat, amikor megkeressük az elrejtett "kincseket" . 
S tán láthattunk volna még többet.. még szebbet... a Hunyadi vár sajna megint kimaradt :( De egyszer oda is lejutok!!!! A budapesti állatkertet úgyis meg kell egyszer mutassam Emikémnek :) Remélem, hogy lesznek még magyar és budapesti élményeink is.

A hazautazás a szomorú időjárás mellett hangulatunkat is visszavette...így érkeztünk mo-i otthonunkba. Tán kevésbé ellazultan, de újabb élményekkel, amik újra felidézték számomra a régi szép időket és a mo-i 'kincskeresés' és élménygyűjtés örömét!  Úgy tűnik, hogy még csurran-csöppen számomra a magyar élményekből! Alig várom a legközelebbit!!! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése