2012-ben voltunk hosszú idő után először tudatosan kirándulni, túrázni. Óbányát választottam, mert azon túl, hogy relatív könnyű terep és túraútvonal, legalább annyira szép is. Egy kis kikapcsolódás, egy kis túra, egy kis természet.
Mielőtt azonban Óbányára értünk volna, még megnéztük a Réka-várat. És hogy milyen is volt ama 'elő-túránk', a bemelegítés és egyben várkeresés, azt
KLIKK IDE és megtekintheted.
Miután megnéztük a várat már mentünk is Óbányára, hiszen azért jöttünk, hogy végigmenjünk mi is a sokak által dicsért és kedvelt túraútvonalon, s mi is láthassuk, hogy milyen természeti szépségeket nyújt. Begurultunk Óbányára és elindultunk az óbányai túraútvonalon. Akkoriban még lehetett Óbányára kocsival bemenni egy darabon. Azóta, már mint 2012 óta, fokozatosan kiszorították az autókat, és a fizetős parkoló is szó szerint a falu szélén van. Lassan már tényleg a falu tábla előtt ingyen is meg lehet állni, főleg amikor a fizetős parkoló úgy 50 méterrel van csak beljebb.
Innen indult az utunk. Mivel nagyon egyszerű, szinte eltéveszthetetlen az útvonal, ezért nem is nagyon zavarlak meg turistajelek felsorolásával (ami amúgy a kék sáv
jelzés lenne), a legegyszerűbb - mindig csak előre kell menni. Persze rengeteg másik útvonal is van a környéken. Sokféle kirándulást lehet tenni, de mi most a legközkedveltebbet jártuk be, és ezt szeretném Neked is megmutatni, mert ez az amit egyszer mindenkinek látnia kellene. Úgyhogy pakoló... vagy falu tábla... a lényeg hogy előre felé indul is a túra.
Persze előtte még megmutattam anyának, hogy melyik háznál láttam azt a hatalmas kaktusz gyűjteményt!
Csodálatos és lenyűgöző volt nekem, mint kezdő kaktusz-gyűjtő számára. Annyira néztük, hogy még egy bebocsátást is kaptunk, hogy közelről is megcsodálhassuk eme szakértő gyűjtők gyűjteményét. Pompás volt! Lehet hogy szúrós, és sokaknak nem tetszik, de szerintem nagyon különleges növény a kaktusz. És ez a gyűjtemény! Örülök, hogy közelebbről is láthattuk.
De aztán mentünk is tovább, mert egy kicsit időben már megkéstünk. Az utat ugyebár visszafelé is meg kell tenni.
Óbánya temploma.
Ahogy a falu végére értünk már indult is az igazi túra a természetben. Először a pisztrángos tó mellett mentünk el.
Majd megjelent a patak is, ami mellett vezetett végig a túraútvonal.
Nagyon szép és kellemes út, ahogy a patakmeder mellett sétál az ember. Hol mélyebb a meder és fentről lehet rálátni...
...hol pedig az úton folyik át, vagyis nekünk kell átlépkedni a vizén. Vagy épp a már nem túl mélyen csörgedező patakmederbe le is lehet mászni és a patak tiszta vizét meg lehet csodálni közelebbről.
A patak mentén a köveknek köszönhetően itt-ott mini vízesések teszik még szebbé a látványt.
Ugye hogy le lehet mászni a patakmederbe?! Nem veszélymentes, de kalandoroknak biztos könnyen megy, csak vigyázni kell, hogy hova lép az ember, mert ázott cipővel nem túl kellemes túrázni.
Állatkák... :)
Van ahol nagyobb vízesések is vannak.
Viszont az erdő is nagyon szép... Érdemes néha arra is pár pillantást vetni, és megcsodálni az égbe nyúló hosszú vékony törzsű fákat.
Épp egy csodálkozó anya, és az út. Látható, hogy milyen széles az út, milyen jól kialakított és milyen könnyen járható. Mindenki számára nagyon könnyű terep és túraútvonal (amíg nem a patak vízén kell átkelni :).
És nem csak a fákat lehet megcsodálni... azért a gyökerek sem semmik.
Bizony... itt már ügyességi játékhoz hasonlóan kellett a köveken lépkedve átkelni a patak vizén. Bár itt valami idegen tárgyat néztem, ami mint kiderült csak egy fadarab volt.
A köveken átügyeskedve a járható út ott folytatódott.
El is értünk a túraútvonal egyik 'látványosságához', a csepegő sziklához. Mutatom is, ott... azon a részen a szikla mintha egyfolytában könnyezne, a vízcseppek, mint a nem jól elzárt csapból csöpögnek lefelé a mohás sziklatömbön.
Sajnos a képeim ezt nem tudták megörökíteni. Úgyhogy már csak ezért is személyesen kell meggyőződnöd arról, hogy igazam van. :)
A csepegő szikla mellett vízesés is található. Hatalmas sziklatömbök övezik, melyeken akár fel is lehet mászni. Persze azért figyelni kell a víz mennyiségére... tudod vizes cipő nem jó cipő.
Pár méterre tovább a fahíd várt minket, ami szinte már oda is vezetett az óbányai túraútvonal legnagyobb és legszebb látnivalójához, a ferde vízeséshez.
A ferde vízesés! Hát nem csudaszép!
Szerintem is! Látni lehet a kőzetrétegeket.
Nagyon szép, ahogy lecsorog a víz a kőzetrétegeken.
A másik oldal.
És fentről nézve.... olyan mély az árok, hogy nem is látni az alját innen nézve.
Innen már nem volt messze Kisújbánya. Mert hogy egészen eddig eljöttünk. Itt van vége ennek a szép túraútnak. A táblák is mutatják, hogy itt már több irányba is el lehet menni.
Mi csak Kisújbányáig jöttünk. Kicsit körülnéztünk..
... és megpihentünk. Az itt található padoknál ettünk egy kicsit. Majd megnéztük a templomot, azt ott fent, látod?! És hogy milyen is volt, azt
ITT elolvashatod.
Megnéztük még a közösségi házat, udvart vagy olyasmit. Itt még toalettet is találtunk, amolyan pottyantóst, ha ismered, hogy milyen is az.
Ezután mentünk is vissza. Már javában délután volt.
Visszafele úton még megálltunk az egyik sütögetős helyen. És ha nem is kaját, de egy kis pillecukrot sütöttünk, ha már nagy nehezen sikerült tüzet gyújtani. Amúgy is.... kell az energia a visszaútra.
Ugyanazon az úton újra megcsodálunk mindent, csak kicsit gyorsabb üzemmódban.
Ferde vízesés...
...fahíd...
...patakmeder....
...és ahol ügyesen kell átkelni a medren és vizén keresztül....
Így kevés kommenttel is ugye milyen szép és kellemes az útvonal?! Remélem, hogy még sokat fogunk errefelé kirándulni.
Nagyon tetszett. Kellemes így eltölteni a napot, ilyen szép helyen túrázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése