Debreceni Virágkarnevál fesztivál
Évek óta szerettem volna megnézni élőben is a Debreceni Virágkarnevál fesztivált. És végre összejött az egyik észak-magyarországi utazásunk során.
A második észak-magyarországi kirándulásunkat direkt úgy terveztem, hogy augusztus 20-án Debrecenben legyünk, hogy élőben is láthassam, hogy milyen is a Virágkarnevál fesztivál.
Annyit beszéltünk róla oly sok éven keresztül. És most végre…. pont augusztus 20-án ott tudunk lenni !!! És azt a napot csak erre az élményre szántuk. Úgyhogy reggeli és irány a fesztivál!
Sajnos nem tudtunk elég korán felkelni és elkészülni, úgyhogy elkéstünk a fesztiváltól. Hogyan lehetne már elkésni egy fesztiválról ? ….. pedig bizony lehet. Már reggelinél hallottam a dobolást. Gondoltam, hogy akkor már indul a menet. De hát mivel több állomás is van... talán nem haladnak olyan gyorsan.
Szóval bementünk a városba...megkerestük a parkolóházat amit ajánlottak, és utána irány a belváros.
Csak arra amerre a tömeg is megy.
Hamar ott is voltunk…. és hát igen. Nem tudtuk és gondoltuk hogy mire is számíthatunk. Hát nos... TÖMEG! Iszonyat sok ember…. tömegnyomor... tolongás... és a végén még semmit nem is lehet látni. És ezt úgy, hogy már a templom előtti főtéren értük utol a karnevált. illetve ott lyukadtunk ki. És már ott is csak a 4. kocsit láttuk elgurulni.
Szééép. Ilyen korán kezdeni mindent. És aki meg nem vett jegyet a tribünre, az szinte nem is lát semmit. Ezt a szívást.
No de mi kitartóan álltunk és néztünk el és keresztül az emberek fején.
Az ember próbálja ugyebár ilyenkor megkeresni a számára legmegfelelőbb kilátó helyet. Amit szépen lassan sikerült is megtalálni. Oly annyira hogy egyre előrébb és előrébb jutottunk. A végén már a kordon mögött álltunk az első sorban.
Csak ne pont ott álltunk volna, ahol minden biciklis és babakocsis át akart jutni. Hogy miért kellett egyáltalán ilyen tömegnyomorba ezeket behozni. Eléggé megkeserítették a bámészkodásomat, amíg még nem sikerült a kordonhoz előrébb jutni. Amúgy is nagyon fárasztó volt ennyi időt végigállni, meg még a kis táskánkat is szorongatni, hogy a kétes alakok nehogy elvigyék.
És az egész nem is lett volna olyan rossz…. ha nem épp a nagy kanyarban álltunk volna.
Ahol annyi hely volt, hogy amíg az egyik kocsi és csapat előregurult hogy előadja előaását….. addig a következő idébb gurult és a kocsik nagyon jól eltakarták az amúgy is messze és nem túl jó pozícióban lévő produkciót a templom előtt.
No meg az a villanyoszlop…. az csak úgy állt és állt, és minden egyes képben benne volt.
No de nem panaszkodok, mert azért mégiscsak láttunk valamit. A kocsik közel voltak…. a fellépéseket is hébe-hóba láttuk, még cukorkát is dobáltak néha…. és!..... nem a napsütötte oldalon álltunk! Először az elején úgy gondoltam, hogy jól megszívtuk, mert így még a képek sem lesznek jók. Node több órányi állás után!!! Nagyon jó volt hogy nem sütött egész végig a szemünkbe a nap.
Lehet hogy még az elején kellett volna másik helyet nézni, de mivel nem ismertük sem a várost, sem az egésznek a menetét és hogy mire is számíthatunk, ezért azt hiszem, hogy a hatalmas nagy tömegnyomorhoz képest nem is volt talán olyan rossz.
Egy-két álruhás pont a mi részünknél tett-vett.
Elég színes volt az előadások felhozatala. A néptáncos műsorokon át....
...sokféle-fajta előadást láthattunk.
Miután elment a felvonulás megnyitották a kordont, és lehetett várost nézni.
Irány a városba nézelődni. A városnézős sétánkról külön bejegyzés született, KLIKK IDE, ha látni szeretnéd azt is.
Túl sok időnk nem volt, mert mondtam anyának, hogy kint a stadionban lesz a kiállítás, ahol a kocsikat közelebbről meg lehet nézni. Úgyhogy gyors városnézés után kimentünk a stadionhoz. Gondoltam, hogy parkolót nem nagyon kell találnom... nem is volt egyszerű…. de azért az Isten megsegített. És még annál is inkább, mert a jegyvásárlásnál kiderült, hogy egy jegy van csak, és azzal mindent meg lehet nézni. Szupi. Irány befele.
S hogy mi az a minden?!? A fesztivál kocsijain kívül, meg lehetett nézni a néptáncosok előadásait, és volt egy veterán autó kiállítás is.
Mi mással is kezdtük volna, mint a virágkocsik megtekintésével.
Már a felvonulásnál is sejtettük, hogy nem olyan mint régen.
Közelebbről megtekintve... valóban…. sok élő virágot nem láttak a kocsik.
Ezért nem is volt hatalmas virágillat sehol sem.
Csupa csupa száraz virág…. egy két kivétettel, ami persze elenyésző arány volt.
No de nem baj... ilyen a fejlődő világ. De legalább láttuk a kocsikat közelről.
Azért ilyenben sem volt eddig részem az életben, sőőőt...
.....valószínű, hogy ez volt az első és utolsó.
Nekem nagyon tetszett. Míg így is, hogy messze nem olyan volt az egész felvonulás és fesztivál, mint amilyennek elképzeltem. Szóval tök jó volt.
Ahogy a felsorakoztatott virágkocsikon végig értünk, láttuk, hogy már javában megy a folklór előadás.
Inkább megkerestük és megnéztük a veterán autó kiállítást. Persze ott sem kell nagy dologra gondolni, egyszerűen csak pár gyűjtő ki merte hozni oda a becses, értékes kocsiját.
De érdekes volt az biztos. És akkor milyen lehet egy igazi nagy veterán autó kiállítás?
Voltak ám különleges példányok!
És még pár motor is kiállításra került.
Aztán visszamentünk még egyszer a pályához, és még mindig táncoltak a csoportok. Megnéztük a flórklór bemutató végét.
Még egy-két kép... most már nem volt olyan sok nézelődő ember, akivel osztozkodni kellett volna a fényképen :)
Este pedig a virágkocsik mentek vissza a városba.
Gondoltam, hogy este már nem lesznek annyian, meg talán már sokan ki sem jönnek a városba. Hát tévedtem. Olyan tömegnyomor volt…. még rosszabb mint délelőtt. És hát persze, hiszen még akkora helyre sem engedték oda a jónépet nézelődni, mint napközben. Erősen beszűkült az érdeklődőknek fenntartott rész. A kordonhoz hozzáférni már nem lehetett…. semmilyen formában. És az emberek még ott is megtapostak, ahol már látni sem nagyon lehetett semmit.
Odébb is álltunk. Főleg miután hallottuk, hogy melyik kocsi és csapat nyert... el is mentünk. Igazából a tűzijátékot vártuk. De hát az még nagyon messze volt. Úgyhogy vártunk…. visszamentünk a kocsihoz, mert hogy a parkolóház tetejéről is majd jól lehet látni. Ott is vártunk.
Aztán már nem tudtunk állni és a kocsiban vártunk. És mire jött volna a tűzijáték fúrtunk magunknak helyet az első szinten a korlát mellett. De csak vártunk, és vártunk. És semmi... és semmi…. Telik az idő…. és semmi. Fél óra és temérdek mérgelődés és szitkozódás után nyilvánvaló lett, hogy elmarad a tűzijáték. Nincs és nem is lesz. Elmaradt! Debrecen és a virágkarnevál megengedhette magának hogy elmaradjon a tűzijáték! FÚJJJ! (mint utólag olvastam a feltámadt, erősödő szélre fogták, de ezt nem nagyon hiszem, hiszen ott voltam, és éreztem, hogy nem fújt annyira a szél, hogy akkora baj lett volna). Szóval elmaradt! Azért álltunk ott annyit! Azért vártunk! És semmi.
A Virágkarneválon kívül a másik látnivaló, amit nagyon vártam és nagyon szerettem volna látni, az a tűzijáték lett volna.... de ez most nem jött össze.
Viszont a Virágkarnevál fesztivál a sok ember és tömegnyomor ellenére nagyon jó és különleges látnivaló. Ami még úgy is nagy örömet okoz, hogyha nem épp első osztályról tekinti meg az ember. Szóval... ha még nem láttad... és legalább annyira kíváncsi vagy az élményre, mint én, akkor ....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése