Füzéri vár
Észak-Magyarországi kirándulásunk egyik legtávolabbi pontja és látnivalója a Füzéri vár volt. Ha már olyan sok másik várat megnéztünk, és ennyire közel voltunk Magyarország eme részéhez, akkor úgy gondoltam, hogy ezt sem szabad kihagynunk.
Füzér községéhez vezetett a GPS. Már messziről lehetett látni a dombot és rajta a várat.
Milyen jól néz ki a vár a dombtetőn!
Kilátás volt...
... rálátás a várra is...
És egy felettébb izgalmas és nehéz terep. Nem is gondoltam, hogy ilyenen kell majd felmászni. Azért nem volt veszély nélkül. Viszont mégis izgalmas volt.
És közben a kilátás mindenért kárpótolt.
Nem volt semmi megközelíteni a várat.
Már önmagában ez is élmény volt.
Így talán jobban meg is becsüli az ember a várban látottakat.
Elsőre nem tűnt nagynak és látnivalókban bővelkedőnek. De azért elindultunk körbe nézni, s mindenhova benéztünk.
A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.
Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.
A vár elég jónak tűnt. Már mint nem túl kicsinek, nézhetőnek, és érdekesnek. Egészen addig amíg be nem értünk. Sajna bent is bőven folytak az ásatások és építkezések?!? - egy jó nagy része még nem volt a turizmus számára járható. Állványok és munkások érzékeltették, hogy mit nem lehet még megnézni, illetve merre nem lehet még menni. És szó mi szó… belülről már nem tűnt olyan nagynak az a vár. Helyreállítás után biztos nagyobb lesz, szebb, s tán több látnivaló is lesz, de így most hamar körbejárható volt. Persze nekünk anyával még így is bőven elég időt felölelt a körbenézés.
Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–15 között pedig a felsővár felújítása, elpusztult részeinek részleges rekonstrukciója is megtörtént, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.
A várhegy történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.
A várhoz bőséges történelmi információ található a Wikipédia oldalán - KLIKK IDE.
De a vár saját honlapján is elegendő információ található - KLIKK IDE - a továbbiakban ebből csemegéztem.
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás elõtt állt. Nevével elsõ ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk, azonban az 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a Vár birtokosa a 13. század elsõ felében egy bizonyos Kompolt nembeli “vak” Andronicus mester volt, akitõl még II. András király vásárolta meg. Azt, hogy a Vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a Várban talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi denárja is igazolhatja.
A Füzért elsőként említő 1264. évi oklevél szerint Füzért, IV. Béla korábban leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette.1270-ben István, immár, mint V. István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket. Az adománylevél 1272. évi megerősítésében már Mihály fivére, Demeter is szerepel. A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, de - a környékbeli várakhoz hasonlóan - Aba Amadé fennhatósága alá került.
Láthatóan rengeteg állványzat volt. Akkor ott nem is tudtuk mire vélni. Ekkora építkezést még egyik várlátogatásunk során sem láttunk.
S bár a romok nem nyújtanak olyan minőségű látványt, de az állványzattal és korlátokkal tűzdelt látvány még rosszabb volt.
1320-ban Füzér is királyi várként bukkan fel újra, Károly Róbert feltétlen híve, a francia származású Drugeth Fülöp, újvári ispán igazgatása alatt. Füzér az Anjou-kor folyamán mindvégig a király abaúji ispánjainak "szolgálati" birtoka maradt.
1387-ben Ilsvai Lesták vette zálogba 3000 forintért, majd Zsigmond király 1389. február 2-án adományba adta a Várát és tartozékait Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének.
A Mátyás-korban Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is.
Hihetetlen, hogy milyen csodálatos kilátás nyílik a messzi tájra. Felénk ilyen látvány/ élmény sajnos nem adatott meg.
De mint írtam.. a sok munkálat miatt furcsa volt az összkép, és nem volt annyira élvezhető.
II. Ulászló király 1506. február 22-én, Perényi Imre nádornak és Abaúj megye örökös ispánjának, új adományba adta Füzér Várát és tartozékait.
Perényi Imre nádor halála után fiai, Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthory Istvánnal és Báthory Andrással.
Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem -Szerémi György szavait idézve - “Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen.” A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren.
1529-ben Szapolyai emberei felégették a Vár alatti istállókat (ezek szerint a Várat nem tudták bevenni).
Perényi 1533-ban elhatározta várainak megerősítését, Patakot és Füzért. A munkákat - a források szerint - egy itáliai építõmester, Alessandro Vedani irányította.
Perényi Gábor idejében több, a Várhoz tartozó falvat elzálogosítottak.
1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a Várban. Bizonyára ekkor alakították át a Vár lakószárnyait reneszánsz stílusura.
1568-ban ecsedi Báthory Miklós és György 55000 forintért adománylevelet szereztek Füzér Várára és uradalmára.
Báthory György hamarosan elhunyt, füzéri részbirtokát fia, István örökölte. Miklós része csak annak halála, 1584 után került István kezére. Báthory István országbíró 1605-ben, ugyancsak utód nélkül hunyt el. Végrendeletében Füzért unokahúgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthory Erzsébetre és gyermekeire hagyta.
Az asszony végrendeletében a Báthory-vagyont három gyermekére Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta. Osztozkodásra került sor 1614. június 6-án, Füzér Nádasdy Pálnak jutott.
1633-ban elhunyt Nádasdy Pál. Örökösei Füzéren gyermekei, Ferenc és Anna Mária voltak.
A nagy nézelődés közben egy kis ebédre is szántunk időt!
1645 körül a szalánciak és a füzériek között nézeteltérés támadt némely hegyek hovatartozása miatt. A dolog odáig fajult, hogy Szalánc várának birtokosa, Forgách Zsigmondné fegyveres haddal indult Füzér ellen, csapatai már a hegy lábánál jártak, de végül nem történt összecsapás, mert a füzéri várnagy az utolsó pillanatban megbékítette Forgáchnét.
Nádasdy Ferenc 1654-ben elzálogosította a teljes füzéri várat és megmaradt uradalmát Mosdóssy Imre kamarai tisztviselőnek és feleségének. Füzér 1660-ig maradt Mosdóssy, majd özvegye birtokában.
1665-ben Forgách Zsigmondné vette árendába Füzért, majd 1668-ban Nádasdy évi 3000 forintért bérbe adta a várat és az uradalomból megmaradt négy falut.
Bár nem egy szuper kivitelezés.... de egy egyszerű kaloda is megteszi... az élmény a lényeg. Mert hogy enélkül ma már egy vár a turista számára nem vár. Legalább ennyi móka legyen a vár romos falai közt.
A bejárati kapu épületében kiállítást is találtunk. Nem volt túl nagy, de azért körbe néztünk.
A Wesselényi-összeesküvés kapcsán a füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor.
1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy a “rebellisek” folyamatosan zaklatják a füzérieket. Strasoldo nem a rebellisektől tisztította meg a vidéket, hanem a minden jelentőségét elvesztette, a lázadók kezébe kerülve inkább potenciális veszélyforrássá válható várat “rontotta el”.
Az épület tetején újabb kilátási lehetőséget találtunk. Egy kicsit szűkös volt....
...viszont innen rá lehetett látni a vár belső udvarára és tulajdonképpen az egész várterületre. Innen úgy tűnt, hogy mégse olyan nagy ez a vár.
A vár ettõl kezdve romos, minden szerepe megszűnt. Falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.
Itt ebben az épületrészben találtunk még egy-két érdekes dolgot.
Az uradalmat a romokkal együtt 1686 óta birtokló Károlyi család költségén 1934-36-ban kisebb állagmegóvás történt a várban.
A vár régészeti kutatása 1977-ben kezdődött, mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével.
A feltárás - Füzér Község Önkormányzatának, a Füzérért Alapítványnak, a helyi Várvédő Egyesületnek, a Kincstári Vagyonigazgatóságnak és számos önkéntes diáknak köszönhetően - azóta is folyik. Az örvendetes módon megindult műemléki helyreállítás terveit Oltai Péter, Európa Nostra díjas építész (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) készíti.
Ezután már tényleg nem volt mit felfedezzünk.
A kilátás gyönyörű volt ott fent! Úgyhogy már csak ezért is szép volt a vártúránk, annak ellenére, hogy a vár nem volt azért olyan nagyon nagy, és nagyban folytak a munkálatok is. Mire legközelebb ide elérünk már teljesen más lesz ez vár is.
Már csak ezért is megéri erre járni és megtekinteni a várat, hogy mivé lett.
Ui.: Úgy tűnik, hogy 2017-re teljesen felépült és átépült a vár. Szinte rá se lehet ismerni annyira más lett, ahhoz képest amit mi láttunk. Ha láttad a bejegyzésem képeit, akkor nézd meg a vár honlapján találhatóakat is (KLIKK IDE), főleg a videót! És ámulj Te is!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése