Nyíregyháza városnézés
Észak-Magyarországi kirándulásunk egyik fontos látnivalója volt a Nyíregyházi állatpark (ha még nem láttad KLIKK IDE és megnézheted). Viszont az állatkert hatalmas nagy mérete miatt nem igazán tudtunk időt szánni a városnézésre. Csak az elutazásunk előtt adódott pár órácska erre. De az pont elég volt ahhoz, hogy megláthassuk, hogy milyen szép Nyíregyháza belvárosa.
Délelőtt már mentünk, hogy elhagyjuk a várost, de gondoltam megállunk a városban valami kaját venni az napra. Hát jól megálltunk. Olyannyira, hogy akkor már bele is fért egy laza városnézés. Szóval mégiscsak jutott idő arra, hogy Nyíregyháza belvárosára is vessünk egy szempillantást.
A Korzó bevásárló központban álltunk meg. Jóóó nagy pláza van itt is.
Innen láttuk meg, hogy milyen szép nagy sétáló utca van ott a belváros felé.
Meg a galambok is...
Nyíregyházán a 19. század utolsó évtizedeiben gyorsüteművé vált a gazdasági fejlődés, .... Nyíregyházán szükségszerűvé vált a pénzintézetek építése, amelyek közül a késő eklektikus stílusú Takarékpalota 1912-ben épült fel, Hubert József tervei alapján.
A Takarékpalota impozáns külsejű épülete Nyíregyháza egyik legjelentősebb építészeti remeke. Gazdagon tagolt homlokzata is utal a pénzpalota funkciójára. A kifogástalan állapotú műemléki védelem alatt álló Takarékpalota épületében ma is bank működik, valamint más üzletek, irodák és lakások is helyet kaphattak itt.
A nyíregyházi Korona Szálló a város leghíresebb épülete, amely már több mint 100 éves múlttal rendelkezik.
A korabeli fejlődő városnak égető szüksége volt egy méltó vendéglátó ház, így 1893-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére, mely tervek közül Alpár Ignác budapesti műépítész tervét fogadták el. 1895. novemberében a szálloda és annak étterme megnyitott a vendégek előtt Korona Szálló és Vendéglő névvel.
A Korona Szálló falán emléktábla hirdeti, hogy Bartók Béla 1934. január 10-én nagysikerű hangversenyt adott itt. Az épület első jelentős felújítása 1910 és 1911 között volt, majd 1933 és 1936 között volt még egy hosszú lefolyású igen aprólékos felújítás, és ezután már csak 1950-ben került sor egy belső átépítésre, amikor a szobák száma ugyan csökkent, de a fürdőszobák berendezéseivel jelentős minőségi átalakulás történt.
A mai műemlékké nyilvánított Korona Hotelt a „Rang és Hagyomány” jellemzi, amely ma is Nyíregyháza legjelentősebb vendéglátó helye. A hotel műemlék jellegű Kodály terme és hozzákapcsolódó rendezvényterme konferenciák, előadóestek, bálok, esküvők, kiállítások, és egyéb rendezvények lebonyolításához kiválóan alkalmas.
De ez a templom! Hatalmas méret, impozáns külső, meg kellett hogy nézzük közelebbről is.
És milyen jól tettük. Mert hogy ilyen csodálatos és lenyűgöző templom előtti teret még nem láttam.
Egész szökőkút kompozíció volt!
Ami hosszan nyúlt el és kellemesen, nem túl tolakodóan, de mégis betöltötte a templom előtt teret.
S szerencsénk volt! Be lehetett menni és valóban szép volt. Muszáj volt egy külön bejegyzést készítenem, hogy megmutassam, még ha olyanok is a képeim amilyenek. KLIKK IDE és megnézheted, hogy a belváros közepén az a hatalmas, égnek magasodó templom milyen szép.
És még egy templom! Alig mentünk pár száz métert és egy újabb templomba botlottunk. Ez az Evangélikus Nagytemplom.
A legrégebbi és legértékesebb műemlék a tirpák ősök jóvoltából, Giuseppe Aprilis tervei alapján 1784-86 között emelt Luther téri késő barokk evangélikus templom. A főbejárat fölött 1928 óta 12 harangból álló harangjáték hívogat.
A templom történetéről és történelméről nagyon jó leírás olvasható a következő oldalon - KLIKK IDE.
A templommal szemben is egy nagyon szép régi épületet láttunk.
Láthatóan Nyíregyháza is öreg város.
Azért az új-építésű lakóházak sem maradtak el. Érdekes kontraszt.
A nyíregyházi szecessziós és eklektikus stílusú Nyírvíz-palota Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészek tervei szerint épült 1910-1912-ben.
Az impozáns külsejű épület oromzatán az ősfoglalkozásokat, vagyis a halászatot és a földművelést szimbolizáló, férfi- és női alakkal ábrázoló mozaikkép látható. Az épület nyíregyháza egyik legpatinásabb épülete, amely a korának egyik legmodernebbike is volt, építészetileg és városképileg is egy maghatározó épület.
A Nyírvíz-palota kupoláján valaha volt kitárt szárnyú rétisas egy nyíregyházi bádogosmester munkája volt. Sajnálatos módon a sast 1956-ban leszerelték, és utána nyoma veszett, azonban néhány éve pótolták.
A Kálvin téren áll az 1873-1882 között épült romantikus stílusú református templom. 1347-től találunk a templom elődjére vonatkozó utalásokat. Ez akkor az ecsedi Báthory család tulajdona mintegy háromszáz éven keresztül. Felszentelése 1883. július 3-án történt meg. A mai templom terveit Mehlhouse János készítette.
A kelet-nyugati fekvésű templom keleti homlokzati tornya 38 m magas, a belső térben összesen 800 ülőhely van. Orgonáját Kerékgyártó István építette. Az épület nyaranta több nagyszerű koncertnek is helyet ad.
Itt találtam a egy hirdető táblán egy képet, ami a város négy templomát ábrázolja.
Eddig hármat láttunk, és ott a negyedik is!
A görög katolikus templom.
Az előző kettőbe sajnos nem , de ide be tudtunk nézni!
A Bethlen Gábor utca elején emelkedik a kettőstornyú, kevert bizánci stílusban épült görög katolikus templom. A templom tervezésére Vojtovits Bertalant kérték fel, az építést Vojtovits Bertalanra és Barzó Mihályra bízták.
A templom alapkövét 1895-ben helyezték el, majd rövidesen elkezdődött az építkezés, mely anyagi nehézségek miatt 1897 nyarára fejeződött be, s még ebben az évben megtörtént a felszentelés is. 1945-ben bombatalálat érte a templomot. A károkat állami segítséggel sikerült helyreállítani. A templom védőszentje Szent Miklós.
Persze csak a már szokásos módon... rács, üveg kombinációja.
Tovább haladtunk a központ felé.
Még egy szökőkút. Igaz akkor épp nem szökött... de csak a szobrok is szépek voltak.
A központ felé haladva, találtunk egy info táblát, amin végre láthattuk, hogy hol is vagyunk és hogy merre jártunk, no meg hogy miket láttunk. A közelében pedig a Kossuth-szobor.
Nyíregyháza Kossuth terén áll magas talpazaton a Kossuth emlékmű.
A bronzból készült Kossuth Lajos alakja egy kő kompozíció előtt áll, amely két küzdő emberalakot és a géniuszt ábrázolja. A szobor kompozíció alkotója Bethlen Gyula szobrász volt 1912-ben.
S a szoborral szemközti épület... a Polgármesteri hivatal, avagy Városháza.
A város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Benkó Károly tervezte Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület 1872-ben épült.
A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható. A tér közepén, a polgármesteri hivatalnak othont adó épület előtt emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Bethlen Gyula készített.
S a Városháza előtti téren valami nagyon érdekeset találtunk a földön, illetve a járdába beépítve.
Nyíregyházán, a Kossuth téren kilenc díszkőmozaik található, melyen a Naprendszer bolygói elevenednek meg. Középen, a Kossuth szobor előtt helyezkedik el a Jupiter.
Félkör alakban látható a téren a többi bolygóhoz tartozó mozaik is.
Szaturnusz...
Neptunusz....
Innen vissza, a bevásárlóközpontnak vettük utunk.
Jó kis séta volt. Nem volt nagy, nem volt hosszú, nem is láttunk mindent, de mégis pont jó volt.
És azért kaptunk egy kis ízelítőt Nyíregyháza városának szépségéből. Ha még nem láttad volna a várost és Te is szereted a városnéző kirándulásokat, akkor ezt se hagyd ki.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése